A tiltakozás során állítólag az Önrendelkezés tagjai egymással is összevesztek (Fotó: Beta)
A prishtinai hatalom számára elfogadható lenne, ha a koszovói hatóságok, illetve Koszovó, a nem prejudikált státus megfogalmazással vennének részt a regionális együttműködési fórumokon. A szerb fél csak akkor támogatná a szóban forgó megoldást, ha a megfogalmazásban az 1244-es határozatot is feltüntetnék. A koszovói albán Önrendelkezés aktivistái hétfőn megszakították Bela Zemljánál és Merdarénál a vasárnap megkezdett tiltakozást. Végleges döntés született: az észak-koszovói szerbek februárban népszavazáson vesznek részt, amely megtartását a szerb államvezetés ismét elítélte.
Edita Tahiri, Koszovó kormányfőhelyettese, a Belgráddal tárgyaló prishtinai delegáció vezetője úgy véli, hogy a nem prejudikált státusú jelző alatt való részvétel a regionális fórumokon igazi kompromisszum lenne, mivel tiszteletben tartaná mindkét fél álláspontját. Ugyanakkor a belgrádi és a prishtinai fél továbbra is távol áll egymástól meglátásaiban: Szerbia ragaszkodik az 1244-es határozat feltüntetésére, ez viszont számunkra elfogadhatatlan – mondta Tahiri, hozzátévén, hogy a szóban forgó ENSZ-határozat politikai és jogi értelemben is elavult.
A prishtinai tárgyalócsoport vezetője reményét fejezte ki, hogy Robert Cooper európai uniós közvetítő e heti látogatása után már az is világosabbá válik, hogy a szerb és a koszovói fél mikor ül ismét tárgyalóasztalhoz. Cooper látogatása után talán a felek álláspontjai is közelebb kerülnek egymáshoz – fűzte hozzá Tahiri.
– A nem prejudikált státus feltüntetése tiszteletben tartaná a tényt, hogy Szerbia nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Ugyanakkor ez a megoldás nem sértené saját meglátásunkat és azokét az országokét sem, amelyek elismerték függetlenségünket – fogalmazott Tahiri.
A koszovói kormányfőhelyettes korábban egyébként azt nyilatkozta, hogy a szóban forgó megoldás ötlete a prishtinai hatalomtól származik, később viszont azt mondta, hogy Cooper volt az ötletadó.
A szerb fél számára ez a megoldás is elfogadhatatlan, illetve csakis abban az esetben támogatnák, ha a nem prejudikált státusú megfogalmazásban az 1244-es határozatot is feltüntetnék – közölte Borko Stefanović, a szerb tárgyalócsoport vezetője. A tárgyalások folytatásának időpontja egyelőre ismeretlen, mivel a felek álláspontjai igencsak távol állnak egymástól a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének kérdését illetően – hangsúlyozta Stefanović, mondván, hogy Copperrel többek között erről a problémáról fognak beszélgetni.
– Az unió közvetítőjének látogatása jó alkalom lesz a különböző nézőpontok, elképzelések megtárgyalására. Biztos vagyok benne, hogy sikerül olyan megoldást találnunk, amely nem zárja ki az 1244-es határozat feltüntetését – magyarázta Stefanović, aki nem hiszi, hogy a legújabb ötlet az unói közvetítőjétől származik, mivel az EU szerinte csak olyan megoldásokat vet fel, amelyeket mindkét fél támogathat.
Emlékeztetésképpen, az EU egyik feltétele Szerbia irányába a tagjelölti státus elnyeréséhez a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének a megoldása.
A prishtinai és belgrádi tárgyalócsoport vezetőinek eszmefuttatásával egy időben az koszovói albán Önrendelkezés aktivistái tegnap megszakították Bela Zemljánál és Merdarénál az adminisztrációs határátkelőhelyeken vasárnap megkezdett tiltakozást.
A tiltakozást azért szüntették be, mert a koszovói rendőrség meggátolta az aktivisták ellátását az alapvető szükségleti cikkekkel. A rendőrség egy aktivistát tartóztatott le, amikor az sátort, pokrócokat és egyebeket próbált a tiltakozókhoz eljuttatni.
– A koszovói rendőrség ezúttal különleges harcot kezdett ellenünk: az összes környező út lezárásával megakadályozták, hogy sátrakkal, tűzifával, elemes lámpákkal és egyéb nélkülözhetetlen dolgokkal lássanak el bennünket. Az igen alacsony hőmérséklet miatt nem tarthattunk ki a tiltakozás helyszínén – nyilatkozta a KosovaPress napilapnak Dardan Molliqaj, az Önrendelkezés főtitkára. Shpend Ahmeti, a mozgalom alelnöke pedig újabb, és más formában megnyilvánuló tiltakozásokat helyezett kilátásba.
Egyébként más információk szerint a tiltakozás megszakításához az Önrendelkezés tagjai közötti veszekedés is hozzájárult. Ezt az állítást senki sem erősítette meg, a koszovói rendőrség közleményéből viszont kiderült, hogy az autóbuszban, amellyel a mozgalom aktivistái Prizren felé utaztak a tiltakozás megszakítása után, az egyik aktivista késsel támadt a másikra. Az elkövetőt eddig nem azonosították. A megsebesített aktivista nincsen életveszélyes állapotban.
Biztosan lesz referendum
Észak-Koszovóban február 14-én és 15-én –most már biztosan– népszavazást tartanak arról, hogy a szerb lakosság elismeri-e a prishtinai intézményeket – döntötték el hétfőn a szerb községek vezetői. Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter szükségtelennek tartja a népszavazást, annak megtartásának jogát viszont nem kérdőjelezte meg – nyilatkozta Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica polgármestere, hozzátévén, hogy az észak-koszovói szerbek politikai képviselői szívesen meghallgatnák a szerb kormány valamelyik illetékes képviselőjét arról, hogy miért tartják Szerbiára nézve veszélyesnek és hátrányosnak a népszavazást. A szerb kormányból eddig azonban senki sem érezte szükségesnek ezt a beszélgetést, mi pedig ezért nem éreztük szükségét a népszavazás elhalasztásának – érvelt Pantić.
A referendum megtartásának hírére Boris Tadić szerb államfő ismét elmondta: a koszovói szerbek politikai vezetőinek döntése nagyon káros lehet Szerbiára nézve, főleg ami legitim jogainak védelmét illeti Koszovóban. Az észak-koszovói önkormányzatok nem tehetnek többet a szerb állam vezetőinél a koszovói szerb lakosság problémáinak megoldását illetően. Szerbia soha nem ismeri el Koszovó függetlenségét – erősítette meg újfent Tadić.