A szerbiai viszonyokat elemezték Strasbourgban

Majdnem két és fél év után ismét egy Szerbiáról készült jelentés került az Európa Tanács elé. A Strasbourgban zajló téli ülésszakon az ET tagállamai megtudhatták, hogy a szóban forgó időszakban milyen irányban fejlődött Szerbiában a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. Kovács Elvira hat módosítási indítványt nyújtott be az aktuális jelentésre, amelyekből négyet beillesztettek a dokumentumba.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője, a parlament strasbourgi delegációjának tagja lapunknak nyilatkozva az objektív jelzővel illette a dokumentumot, amely az ET jelentéstevőinek többszöri látogatásának végtermékeként született meg. A jelentésben több helyütt is dicsérettel és elismeréssel szólnak a végrehajtott reformokról, ugyanakkor kiemelik azokat a területeket, amelyeken az ország még nem teljesítette kötelezettségeit – mondta Kovács.

(Fotó: Ótos András)– A jelentésben pozitív értelemben szólnak a parlamenti képviselők megválasztásáról, a parlamentről és a politikai tevékenységek pénzeléséről szóló törvények módosításáról, illetve elfogadásáról, tudomásul veszik az igazságügy reformjának elindítását és a kisebbségi jogok védelme terén megtett lépéseket. A Srebrenicáról szóló határozat elfogadásáról, valamint a hágai törvényszékkel való együttműködésről úgyszintén elismerően szólnak a dokumentumban. Az előző jelentés megvitatásakor a szerbiai parlament még nem fogadta el Vajdaság statútumát és a Vajdaság hatásköreiről szóló törvényt, ezért ebben a mostaniban nyilatkoznak elismerő hangnemben erről a két dokumentumról is, hozzátéve, hogy a teljes decentralizáció elérésének érdekében még van mit tennie az országvezetésnek. A 2009-ben elfogadott diszkrimináció-ellenes törvényről is szót ejtenek, külön kitérve a kisebbségi jogokra, ezen belül pedig a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásának pozitív tényére. A jelentéstevők a nemzeti tanácsok munkájának a figyelemmel kísérésére és a tanácsok munkája során felmerülő nehézségek elhárítására szólítják fel az államhatalmat. A dokumentumban a törvények alkalmazásának fontosságára hívják fel a szerb államvezetés figyelmét. A jelentéstevők kifejtik, hogy Szerbiának, mint az ET többi tagállamának is, önálló, hatékony igazságügyre van szüksége. A szabad sajtó fontosságát szintén kiemelték. A korrupció-ellenes küzdelmet nem értékelték kifogástalannak – összegezte Kovács.

Szerbia ezek után is a monitoring fázisában marad, az ET még nem tér át a poszt-monitoring fázisába. A VMSZ képviselőjétől megtudtuk, hogy ez többek között az igazságügy egyelőre még kifogásolható reformja, a korrupcióellenes küzdelem hiányosságai és a médiaszabadság állapota miatt van így. Ha ezeken a területeken megfelelő változásokat hajt végre a szerb államvezetés, valamint fokozódik a kisebbségi jogok védelme, akkor Szerbia átléphet a poszt-monitoring fázisába, tette hozzá Kovács, mondván, hogy a monitoringnak egyébként csak örülni lehet, mert ez az ET állandó figyelmét jelenti. Szerbiának csakis előnye származhat az ET figyelméből, szögezte le a VMSZ képviselője, aki a párton belüli egyeztetés folyományaként hat módosítási indítványt nyújtott be az aktuális jelentésre.

– A nemzeti tanácsok hatásköreivel kapcsolatban kértem módosítást, mert a jelentésben a hatáskörök közül kimaradt a kultúra és a média. A decentralizációval kapcsolatban elmondtam, hogy fontos lenne minél előbb elfogadni a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt. A szerbiai médiastratégiát illetően kihangsúlyoztam: fontos, hogy a dokumentum a kisebbségi nyelvű tájékoztatás tekintetében tiszteletben tartja a szerzett jogok védelmére vonatkozó alkotmányos garanciát. A részarányos foglalkoztatottság témájában úgyszintén felszólaltam és módosítási indítványomban a jelentésbe beírásra kértem a nemzeti közösségek képviselői részvételének fontosságát az állami szervek munkájában. Ezen négy észrevételünket beleillesztették a jelentésbe. Felszólalásomban szóltam arról is, hogy bizonyos önkormányzatok nem mindig tartják tiszteletben a nemzeti tanácsok hatásköreit, ezért erre a problémára oda kellene figyelni, ezen észrevételünk azonban nem került beírásra a jelentésbe, mint ahogyan a magyar–szerb akadémiaközi bizottság munkájának ösztönzésére való felhívásunk sem – részletezte Kovács.