A bérek utáni járulékok címén Szerbiában pillanatnyilag nagyjából 50 ezer vállalat 317 milliárd dinárral tartozik az államnak, adó címén pedig megközelítőleg 190 milliárd dinárral. A vállalatok 41 százaléka több mint három hónapot késik munkásai bérének a kifizetésével.
Ha beigazolódnak a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal számításai, akkor július elsejétől csökkenhetnek az állam felé a tartozások, hiszen attól a naptól kezdve a bankok csak akkor utalhatják át az alkalmazottak fizetését, ha a munkaadók a járulékokat és az adót is kifizették.
Egyébként a korábban hatályos rendelkezések értelmében a munkaadók eddig sem utalhatták át a béreket a járulékok és az adó kifizetése nélkül, a bankoknak azonban semmiféle felhatalmazása, vagy ellenőrzési feladata nem volt ezen a téren.
Az új rendelkezéssel kapcsolatban a Köztársasági Adóhivatalt és a Függetlenség Ágazati Szakszervezetet kerestük fel.
A BANKOK IS BÜNTETHETŐK LESZNEK
Az új rendelkezésekkel kapcsolatos kérdéseinkkel a Köztársasági Adóhivatal központi irodáját kerestük fel. Az írásos válaszlevél, amelyben sajnos nem kaptunk feleletet összes kérdésünkre, az adóhivatal sajtóirodájának aláírásával érkezett.
A levélben megerősítették, hogy a módosított adóeljárásról és adóügyi adminisztrációról szóló törvény 30a szakasza 1. bekezdésének értelmében a bankok csak akkor engedélyezhetik az elvégzett munka utáni bér kifizetését, ha ezzel a tétellel egyetemben a bér utáni járulékokat és adót is átutalja a vállalat.
„A jogszabály 30a szakasza 2. bekezdésének értelmében abban az esetben, ha a vállalat számláján nincsen elegendő pénz az összes kötelezettség kifizetésére, akkor a bank a járulékok és az adó mellett arányos részben a bér egy részét is kifizetheti. Az a pénzintézmény, amely nem ezeknek a rendelkezéseknek a függvényében jár el, szabálysértést követ el, és minden egyes vállalat esetében pénzbírságot köteles fizetni: a vállalat egyhavi ki nem fizetett adójának és járulékainak 150 százalékát. Emellett a szabálysértést elkövető bank felelős személye 5 ezertől 50 ezer dinárig terjedő pénzbírsággal büntethető. A bankoknak július 1-ig kell üzembe helyezniük a rendszert, amelyen keresztül összeköttetésben lesznek az adóhivatallal” – összegezte a sajtószolgálat.
A törvénymódosítás indokoltságát magyarázva az adóhivatal sajtószolgálata kifejtette, hogy az állam ilyen módon próbálja növelni az államkasszába befolyó pénzt. A járulékok befizetésétől függ az egészségügyi és nyugdíjbiztosítás megvalósíthatósága, a befolyó adóból pedig a köztársaság, a tartomány és az önkormányzatok meghatározott jogait és kötelezettségeit pénzeli az állam – áll a válaszlevélben.
Kérdésünkre, hogy az új rendelkezések hogyan befolyásolják a már korábbról tartozást felhalmozó vállalatokat, azt a választ kaptuk, hogy sehogy sem.
„Az adótartozások rendezését egy másik rendelkezéssel próbálja megoldani az állam. A módosított jogszabály függvényében a legfeljebb 50 ezer dinárral tartozó természetes személyeknek, a legfeljebb 100 ezer dinárral adós vállalkozóknak és a legfeljebb 500 ezer dinár adókötelezettséget felhatalmazó jogi személyeknek folyó év elejétől jogában áll halasztást kérni a tartozások kifizetésére, anélkül hogy biztosítékot kellene felmutatniuk a szóban forgó összegekre. Az érintetteknek a Köztársasági Adóhivatal illetékes fiókintézetében kell kérniük a tartozások átütemezését” – részletezték a válaszlevélben.
A PROBLÉMA GYÖKERE MEGMARAD
Zlata Zec, a Függetlenség Ágazati Szakszervezet végrehajtó titkára lapunknak nyilatkozva közölte: nem egyszerű állást foglalni a szóban forgó módosításról, a szakszervezet érzései vegyesek ezzel kapcsolatban.
– Évek óta szorgalmazzuk, hogy szigorítsák a rendelkezéseket és fogadjanak el normatív jogi aktusokat, amelyekkel a járulékok és az adó fizetésére köteleznék a munkaadókat. Mi elsősorban az állami felügyelet erősítését tartottuk megfelelő megoldásnak. Az adóeljárásról szóló törvény új rendelkezéseitől azonban tartunk, mivel megtörténhet, hogy a munkások vállára fog újabb teher nehezedni. Előfordulhat, hogy azok a munkások, akik ha nem is kaptak nagy bért, de legalább kaptak pénzt, most még rosszabb helyzetbe kerülnek, mert vagy egyáltalán nem kapnak fizetést, vagy csak jóval kisebbet. Ezt csak úgy lehetne elkerülni, hogy a szóban forgó rendelkezések mellett az állam kiegészítő mércéket foganatosítana. Vegyük alapul például Horvátországot, ahol a munkáltató szintén csak abban az esetben adhat fizetést munkásainak, ha kifizette a járulékokat és az adót, de ott a bérek ki nem fizetése bűncselekménynek számít és ennek függvényében büntetőeljárás indítható a munkáltató ellen. Kérdezem én: mit érünk el azzal, ha a járulékok és az adó kifizetése mellett a munkáltatót nem kötelezzük a bérek átutalására is? Azokban a vállalatokban, ahol normális a párbeszéd a szakszervezet és a vállalatvezetés között, a munkások képviselői szinte mindig beleegyeznek abba, hogy ha a járulékokat és az adót nem is, de béreket fizessék ki, mivel az embereknek valamiből meg kell élniük – magyarázta Zec.
Az ehhez hasonló részleges megoldások és ad hoc intézkedések nem lehetnek hatékonyak a megoldandó probléma rendezésének folyamatában – szögezte le Zec, mondván, hogy így nem tépjük ki a gondok gyökerét, csupán bizonyos ágait vágjuk le. A kierőszakolt, meggondolatlan, türelmetlenségből elfogadott ad hoc intézkedések, döntések csak kárt okoznak, véli a szakszervezet képviselője, hozzátéve, hogy a reformintézkedéseknek megfontoltnak, a már meglévő jogszabályokkal összefüggőnek kell lenniük.
Összegezve: szakszervezetként csak abban az esetben támogatjuk az új rendelkezést, ha az állam kísérő intézkedésekkel kényszeríti a munkaadót a bérek kifizetésére, hiszen egy másik törvényes rendelkezés értelmében a munkáltató az elvégzett munka után köteles pénzt adni alkalmazottainak, nyilatkozta a szakszervezet végrehajtó titkára, hozzáfűzvén, hogy tragikus következményekkel járna, ha a jövőben az eddig átlagban 200 ezer munkás helyett havonta 500 ezer munkás nem kapna bért.
Kérdésünkre, hogy a szakszervezetnek vannak-e értesülései a kísérő intézkedések elfogadásáról, vagy azoknak tervbe vételéről, Zec közölte, hogy nincsenek.
