2024. július 17., szerda

Megkezdődtek a tárgyalások a valutaalappal

A szakértők szerint Szerbia hamarosan a magasan eladósodott országok listájára tornázhatja fel magát
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a szerb kormány képviselői tegnap megkezdték a tárgyalásokat a tavaly jóváhagyott elővigyázatosságból igényelt 1,1 milliárd euró értékű készenléti hitel első részletéről. A küldöttség élén először áll Zuzana Murgasová, az IMF csehországi küldöttségének korábbi vezetője.

A tárgyalások a Szerbiai Nemzeti Bank helyiségeiben kezdődtek. A nemzetközi pénzügyi szervezet képviselői első körben Dejan Šoškićtyal, a jegybank kormányzójával, Boško Živkovićtyal, az SZNB kormányzója tanácsának elnökével, Nebojša Ćirić gazdasági miniszterrel és Stojan Stamenkovićtyal, a szerb kormányfő gazdasági tanácsadójával egyeztetettek. A tegnapi napra Mirko Cvetković szerb miniszterelnökkel is találkozni terveztek a pénzügyi szervezet képviselői.
Az IMF küldöttsége február 9-ig tartózkodik Belgrádban. A tárgyalások során többek között a pénzügyi szervezettel tavaly megbeszélt gazdasági programról, az idei állami költségvetés végrehajtásáról, a korábban egyeztetett költségvetési intézkedések végrehajtásáról, a költségvetési szabályok betartásáról és az idei makrogazdasági keretről esik majd szó.
A tárgyalások apropóján Saša Đogović, a Piackutatási Intézet (IZIT) munkatársa a szerb állam eladósodásának fokozódására hívta fel a figyelmet. 2013-ban Szerbia a görög helyzethez hasonlóba kerülhet – véli Đogović.
– Szerbia rohamléptekkel közelít a görög állapotok felé. Akárhogyan is fognak alakulni az IMF és a szerb államvezetés közötti tárgyalások, az ország hamarosan a magasan eladósodott államok listájára kerülhet. Tavaly novemberben Szerbia 23,8 milliárd euróval tartozott külföldnek, ez 0,3 százalékkal több, mint egy hónappal korábban és 0,2 százalékkal több, mint 2010 decemberében. A külföldi adósság elsősorban a közszféra eladósodása miatt növekedett. Idén nem számítunk a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére, ami miatt nem csökkenhetnek külföld felé az adósságok, amelyek év végéig szerintem meg fogják haladni a GDP 80 százalékát. A kormánynak le kell fednie a költségvetési tartozást és törlesztenie kell a korábbi években igényelt hitelek részteleit. Ehhez még hozzájön, hogy az egykori Sartid termelésének finanszírozása miatt további adósságokat kell magára vállalni az államnak – magyarázta Đogović.
A Piackutatási Intézet munkatársa szerint akármilyen kormány is áll fel a választások után, az valószínűleg már az év végén, vagy jövő év elején megállapodást köt egy hagyományos készenléti hitelről az IMF illetékeseivel, mivel másképpen nem fog tudni megküzdeni a növekvő adóssággal és a hatalmas közkiadásokkal. Az előző hagyományos készenléti hitelből a szerb államvezetés csökkenhette volna a közkiadásokat és végrehajthatta volna a közszféra reformját, ezt azonban elmulasztották megtenni – értékelte Đogović.