A Szerbiai Képviselőház tavaly december végén fogadta el a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a szóban forgó jogszabályt tavaly májusban fogadta el a parlament, azzal, hogy rendelkezései idén február 1-től, illetve bizonyos rendelkezései majd csak 2014. január 1-től, lépnek hatályba. A törvényt tehát már azelőtt módosították, hogy megkezdték volna az alkalmazását. Lapunkat és a Hét Nap hetilapot már érintette az új rendelkezések némelyike, hiszen azok függvényében a Magyar Nemzeti Tanács, a lapok alapítója, január végi ülésén módosította a tájékoztatási eszközök alapító okiratait. A szóban forgó jogszabállyal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat Józsa László ügyvéd összegezte lapunk számára.
Az eddigi elemzések arról szólnak, hogy a jogszabály új változata nem sokban különbözik az előzőtől, amit 2004-ben fogadott el a szerb parlament. Egyetért a megállapítással?
– Alapvetően igen, sőt mi több, sokat elmélkedtem azon, hogy minek is kellett új törvény, hiszen az eddigi jogszabály is működőképes megoldásokat szolgáltatott az újonnan alakuló és a már működő cégek vonatkozásában. Azt azért tudni kell, hogy az Európai Uniónak vannak elvárásai. Nagyon sokat beszélünk tartalmi alátámasztás nélkül arról, hogy Szerbia mennyire az EU-ba akar menni. Ez a jogszabály, valamint az egyéb strukturális törvények, tekintetében is látni kell, hogy a törvényalkotási folyamatok egyértelmű jogharmonizációs tevékenységről tanúskodnak Szerbiában. A parlament tevékenysége a szerb jogrendszer EU-kompatibilissé tételének van alárendelve. Mintha erről a közvélemény nem is tudna sokat, mintha ezt nem mondanánk ki. A törvénymódosítás alkalmával az illetékesek meghagyták a korábbi alapokat: a gazdasági élet szereplői az egyéni vállalkozók, a személyek társaságai és a tőketársaságok. Az egyéni vállalkozókról csak annyit kell tudni, hogy már az előző törvény is felszámolta az egyéni vállalkozókról elfogadott korábbi törvényeket. A vajdasági magyarság körében igazából említésre méltó téma, vagy szervezeti forma a kft., és még esetleg az rt. Ezeknek az életében az új törvény lényegi változást csak a belső igazgatási rendszer meghatározásában hoz. Minden kft.-nek és rt.-nek el kellett, vagy el kell döntenie, hogy egy-, vagy kétkamarás rendszerben működik. Egykamarás rendszer esetében a taggyűlés és az igazgató között nincsen közbülső testület, kétkamarás esetében pedig a taggyűlés, vagy a részvényesek közgyűlése, valamint az igazgató között ott van a felügyelő bizottság. Az ezzel kapcsolatos alapító okirat módosítási kötelezettség február 1-jén járt le, bár ha valamelyik cég elmulasztotta ezt a határidőt, annak még nincsen következménye. Ugyanakkor, ha a február 1-től számított három hónapon belül a vállalatok nem regisztrálják a megejtett változásokat, akkor kényszerfelszámolásra kerül sor. 2014 folyamán pedig a vállalatok törzstőkéjét kell az új törvény rendelkezéseihez igazítani. Az rt. esetében a törzstőke 3 millió dinárra emelkedett. Érdemes megemlíteni, hogy a kft. esetében viszont 500 euróról 100 dinárra csökkent a minimális törzstőke értéke.
Nem lehet negatív következménye a kft. törzstőkéje csökkentésének? Hiszen megtörténhet, hogy boldog-boldogtalan vállalatot alapít anélkül, hogy ehhez biztos alapja lenne?
– Nehezen magyarázható és a jogbiztonságot egyáltalán nem szolgálja ez a módosulás. A megoldásra nem is találtam ésszerű magyarázatot. Egy cég külső hitelezőjének az adósságbehajtási lehetőségeit bizonyos mértékig csökkenti az, ha egy elértéktelenedett céggel áll szemben. Ebből kifolyólag valóban hatalmas problémák léphetnek fel. Az egyéni vállalkozók súlyosabb helyzetbe kerülnek, mert bár egyetlen dinárt sem kell befektetniük a vállalkozásba, kötelezettségeikért teljes vagyonukkal felelnek. A kft. esetében mindössze egy üdítő árát kell lekötni, viszont a tulajdonos a hitelezők felé nem felel magánvagyonával. Csakis arra tudok gondolni, hogy a vállalkozások alapításának előmozdítását szolgálja a törzstőke csökkentése. De hogy ne csak negatív kontextusban értékeljem ezt az újítást: a teljes kép bemutatásának érdekében el kell mondani, hogy a cégjegyzési hatóság feladatköre is változott az ide vonatkozó új törvény elfogadásának függvényében. A cégeknek el kell küldeniük a cégjegyzési hatóságnak alapító okirataikat, amelyeket azután feltüntetnek a cégjegyzési hatóság honlapján. Ez növeli a jogbiztonságot, hiszen a hitelezők megismerhetik a cégek belső rendszerét.
A Magyar Szó és a Hét Nap alapító okiratait határidőn belül módosította az MNT. Mit jelent ez a lapok mindennapjait illetően?
– Semmi újdonságot. Azon túlmenően, hogy az MNT elrendelte, hogy egykamarás rendszerben működő egyszemélyes kft.-ként működjenek, semmi újdonság nem történt. A lapok eddig is egyszemélyes kft.-ként álltak fenn, amelyben az MNT látta el a tagsági feladatokat, azzal, hogy a tagot megillető jogok gyakorlásának lehetőségét megosztotta. A feladatkör egy része magán az MNT ülésein dől el. A feladatkörök előkészítési feladata pedig a taggyűlési jogokat gyakorló testületeken. Az egykamarás rendszer egyetlen kézzel fogható következménye az, hogy a jövőben egyik lapnál sem lesz ellenőrző bizottság, mivel az alapító másképpen is meg tudja oldani az ellenőrző tevékenységet. Mindemellett a Magyar Szó okiratában világosabbá tették a lap gondozásában megjelenő kiadványok felelős szerkesztőinek a feladatkörét.
