(Fotó: Beta)
Kedden a kora esti órákig a koszovói szerbek 21 százaléka járult az urnák elé és adott választ a kérdésre: „Elismeri-e az úgynevezett Koszovói Köztársaság intézményeit?” A népszavazás folytatódik. A szerb államhatalom képviselői ismét kifejtették, hogy miért tartják előnytelennek és károsnak a referendumot a szerb államérdekek vonatkozásában. Az Európai Unióból érkező üzenetekből szintén azt lehetett leszűrni, hogy Brüsszelben nem örülnek a szerb államiság napja alkalmából megszervezett szavazásnak.
Kosovska Mitrovicán, Zubin Potokban és Zvečanban a szavazásra jogosult polgárok 21 százaléka, azaz 4842 személy járult az urnákhoz. A szóban forgó három községben folytatódik a népszavazás, míg a negyedik észak-koszovói szerb községben, Leposavićon, csak szerdán tartanak nyitva a szavazóhelyek. Ljubomir Radović, a szavazóbizottság sajtófelelőse szerint a rossz időjárási körülmények és a nehezen járható falusi utak miatt volt kedden alacsony a részvétel. Egyelőre nincsenek olyan értesüléseink, hogy az észak-koszovói albánok is részt vettek vagy vesznek a népszavazáson – nyilatkozta Radović.
Rada Trajković, az Egységes Szerb Lista képviselője a koszovói parlamentben károsnak minősítette a népszavazást Szerbiára és az észak-koszovói szerbekre nézve. A referendum rendkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja Szerbia európai jövőjét, hiszen, ha a koszovói szerbek ilyen módon megtagadják a koszovói intézmények elismerését, akkor azzal egyúttal a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat is megtagadják – fogalmazott Trajković,
A népszavazás káros Szerbia államérdekeire nézve – fejtette ki Boris Tadić szerb államfő is. Megértem, hogy az észak-koszovói szerbek szerették volna kinyilvánítani politikai álláspontjukat, ugyanakkor a polgármesterek nem oldhatják meg az észak-koszovói szerb lakosság problémáit, ezt a szerb államnak kell megtennie – szögezte le Tadić.
– Az észak-koszovói szerbek politikai vezetői ezzel a lépéssel csökkentették az ország lehetőségeit és a koszovói szerbek érdekeivel szemben jártak el. Ellehetetlenítik a szerb nemzet legitim érdekeinek a védelmét. Szerbia soha sem fogja elismerni Koszovó függetlenségét és továbbra is ragaszkodni fog az ENSZ 1244-es határozatához. Igyekszünk megoldást találni a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételére, de ez semmiféleképpen nem jelentheti Koszovó függetlenségének elismerését – fogalmazott az államfő.
Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy heteken át igyekeztek lebeszélni az észak-koszovói szerb községek polgármestereit a népszavazásról, vagy legalább rávenni őket, hogy márciusban, az Európai Tanács döntése után tartsák meg azt. A szerb kormány nem foglal állást a népszavazás eredményéről, nem fogunk alkotmányossági vizsgálatot kérni és nem fogjuk semmisnek nyilvánítani – szögezte le Bogdanović.
Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára a szerb kormánnyal való nyílt szembeszállásnak minősítette az észak-koszovói népszavazást. Ivanović hiszi, hogy a referendum nem befolyásolja az Európai Uniót, amikor Szerbia tagjelöltségéről kell dönteni. Ugyanakkor nyilvánvaló: nem sokkal a parlamenti választások előtt a népszavazást kizárólag pártérdekek miatt tartották meg – véli Ivanović, aki szerint a népszavazásnak nem lesz történelmi eredménye.
– Támogattam a szóban forgó községek polgármestereit. Továbbra is úgy gondolom, hogy az észak-koszovói szerb községek nem átlagos községek. Nem olyan községek, mint mondjuk Zaječar, vagy Zombor, vagy bármelyik másik. Az észak-koszovói szerb községek politikai jellemvonása jelentős, és tekintettel földrajzi helyzetükre, politikai súlyuk is kiemelkedő. Éppen különleges helyzetük miatt teljesen normális, hogy szükség esetén nem csak lokális kérdésekkel foglalkoznak az észak-koszovói szerbek vezetői, ugyanakkor semmilyen körülmények között nem lehetnek a köztársasági hatalom partnerei, vagy hasonmásai. Ezt mindenféleképpen meg kellene értenie az észak-koszovói szerb községek polgármestereinek. A népszavazással a polgármesterek bebizonyították, hogy nem tisztelik azokat az intézményeket, amelyek egyedüli partnereik lehetnek és amelyek igazi barátaik – magyarázta az államtitkár.
Borislav Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője nem ért egyet a megállapítással, hogy a népszavazás nem fogja befolyásolni az Európai Tanácsot Szerbia tagjelöltségét illetően. A népszavazás ezenfelül még inkább izolálni fogja az észak-koszovói szerbeket és azt üzeni a nemzetközi közösségnek, hogy a koszovói szerbek nem hajlandóak az együttműködésre.
Hasonló hangnemben nyilatkozott Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke: a referendumnak nem lesz jogi következménye, politikai értelemben és nemzetközi szinten viszont hatalmas károkat fog okozni Szerbiának. Az észak-koszovói szerbeknek nem szabad mindörökre gettóban élniük – hangsúlyozta Jovanović, hozzátéve, hogy a szerb államhatalomnak egyértelmű megoldásokat kell felajánlania és javítania kell a párbeszédet Prishtinával. A koszovói szerbek helyzetét nem referendummal, és nem is az ENSZ 1244-es határozatához való ragaszkodással kell megoldani – emelte ki az LDP elnöke, aki szerint az Ahtisaari-tervet kellene alapként elfogadni a koszovói szerbek szavatolt jogainak a védelmét illetően.
Az észak-koszovói különleges helyzetet párbeszéd útján, békésen, és nem útzárlatokkal, vagy népszavazással kell megoldani – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Maja Kocijančić, Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtófelelőse. Az EU-ban tudomásul vették a belgrádi államhatalom képviselőnek közelmúltbéli nyilatkozatait a népszavazással kapcsolatban – tette hozzá Kocijančić.
