(Fotó: Beta)
Az eddigi eredmények szerint kedden és szerdán az észak-koszovói szavazásra jogosult szerbek 75,28 százaléka, azaz valamivel több mint 26 700 polgár, vett részt a Szerbia- és Európa-szerte vitatott népszavazáson. A szerb kormány képviselői csütörtökön ismét megüzenték: a népszavazás eredményének függvényében semmi különös sem fog történni. A nemzetközi közösség szükségtelennek és a választási kampány részének minősítette a referendumot.
A szavazók 99,74 százaléka nem ismeri el az „úgynevezett” koszovói intézményeket. A végleges eredményeket valószínűleg február 19-én ismertetik. A legnagyobb részvételi arányt Zubin Potok községben jegyezték, itt a szavazópolgárok 88,64 százaléka voksolt. Leposavićon 70,48 százalék, Zvečanban 74,74 százalék, Kosovska Mitrovicán pedig 74,66 százalék volt a részvételi arány.
Ljubomir Radović, Ljiljana Ljumović és Dalibor Milunović, a szavazóbizottság tagjai elégedettek az észak-koszovói szerbek részvételével.
A koszovói parlament mindezzel egy időben elfogadott egy határozatot, amelyben törvénytelennek és érvénytelennek minősítették a népszavazást. – A referendumot a Szerb Köztársaság által pénzelt és irányított párhuzamos struktúrák szervezték. A népszavazás Koszovó szuverenitása, területi integritása ás függetlensége ellen irányult – áll a határozatban.
SAJÁT ÁLLAMUK ELLEN
A szerb kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői szerint a népszavazás kedvezőtlenül fogja befolyásolni Szerbia európai integrációját, a politikai elemzők szerint semmiféle hatást nem fejt ki a szóban forgó területen. Az ellenzéki Szerb Haladó Párt szerint a referendum a bizonyíték arra, hogy a szerb államhatalom nem képviseli a koszovói szerbek érdekeit. A Szerb Radikális Párt örömmel fogadta a népszavazás eredményét és követeli, hogy a Szerbiai Képviselőház egy rendkívüli ülés keretében mielőbb vitassa meg a történteket.
A népszavazás, amely során bizonyos politikai pártok visszaéltek a nép akaratával, teljesen szükségtelen volt – fogalmazott Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter. A koszovói szerbek és a szerb kormány közötti törés miatt a jövőben még nagyobb nyomást fognak gyakorolni a szerb államvezetésre – véli az illetékes tárcavezető.
Hasonló álláspontot képvisel Borislav Stefanović is, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője. Megállapította, hogy a referendum alkotmányellenes és értelmetlen, de mégsem fogja veszélyeztetni a tárgyalófelek további párbeszédjét, ugyanakkor kedvezőtlenül fogja befolyásolni Szerbia nemzetközi pozícióját. Ez a népszavazás nem hagy nyomot a történelem lapjain – szögezte le Stefanović, hozzátéve, hogy csupán egy pártideológiát tükröző szavazásról van szó, amely miatt a nemzetközi közösség számára úgy tűnhet: a koszovói szerbek még saját államukkal sem tudnak egységet alkotni.
Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára szerint az észak-koszovói szerbekre nagy nyomás nehezült, hogy elmenjenek voksolni. A szerbek valójában nem is a koszovói intézmények, hanem a szerb kormány ellen foglaltak állást – tette hozzá Ivanović.
A négy észak-koszovói szerb község vezetői közül szintén nem mindenki támogatta a referendum megtartását: Branko Ninić, Leposavić polgármestere szükségtelennek nevezte azt. A szavazás azt az eredményt hozta, amire számítottunk is, tehát nem értem, hogy miért volt rá szükség – hangsúlyozta Ninić.
ELLENTMONDÁSOS BOHÓZAT
A nemzetközi hírügynökségek elemzői szerint a referendum tovább fokozhatja a koszovói szerbek és albánok közötti etnikai feszültséget, valamint kedvezőtlenül befolyásolhatja Szerbia európai integrációját, azaz az Európai Unió tagjelöltségének az elnyerésében.
A francia AFP megfogalmazása szerint a népszavazás pofon volt az EU felé igyekvő Szerbiának.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója, Michael Martens, a következőket szűrte le a történtekből: „Az összes koszovói szerb esetében megállapíthatjuk, hogy semmilyen tekintetben nem ismerik el Prishtinát. Ezen a német politikusok azon kijelentései sem változtatnak semmit, hogy a referendum egy antidemokratikus bohózat volt. Igen, talán valóban bohózatról van szó, de hogy nem antidemokratikus, az is biztos. Bebizonyosodott, hogy távol áll az igazságtól a nyugat azon állítása is, hogy az észak-koszovói szerbeket a helyi maffia gátolja meg a koszovói intézmények elismerésében.”
Ulrike Lunacek, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője kontra-produktív provokációnak minősítette a referendumot. Nem hiszem, hogy a szavazás kedvezőtlenül befolyásolhatja a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat, az azonban biztos, hogy hátszelet ad a nacionalista erőknek – fogalmazott Lunacek, hozzátéve, hogy a prishtinai hatalom egyetlen módon válaszolhat: a megkezdett észak-koszovói projektumok mielőbbi megvalósításával. A prishtinai hatalomnak meg kell győznie az Észak-Koszovóban élő szerbeket, hogy Koszovó az országban élő nemzetek állama – fejtette ki Lunacek.
A Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd február 22-től folytatódik Brüsszelben – jelentette be Maja Kocijančić, Catherine Ashtonnak, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. Napirenden szerepel majd a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való szereplése, amely témával kapcsolatban Robert Cooper közvetítőnek köszönve a tárgyalófelek álláspontja végre közelebb került egymáshoz – magyarázta Kocijančić.
