Hétfőn este Belgrádba érkezett Serge Brammertz hágai főügyész, aki a szerbiai illetékesekkel a Ratko Mladić és Goran Hadžić szökésben lévő hágai vádlottak felkutatására irányuló nyomozás kapcsán kíván információkat gyűjteni. Brammertz júniusban mutatja be soron következő jelentését. Ez a dokumentum nagy mértékben befolyásolja majd Szerbia európai uniós csatlakozásának további alakulását. A szökevények utáni nyomozáshoz kapcsolódóan felmerülő kérdések kapcsán dr. Zoran Dragišić , a belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának docense nyilatkozott lapunknak.
Elképzelhetőnek tartja, hogy Brammertz megelégszik azzal, ha a szerbiai illetékesek biztosítják a nyomozás komolyságáról?
– Ezt nehezen tartom elképzelhetőnek. Kétlem, hogy Brammertz csupán szóbeli biztosítékok alapján pozitív jelentést állít össze. A főügyészt csak tényleges eredményekkel lehet elégedetté tenni. A konkrét eredmény pedig az lenne, ha Mladić és Hadžić Hágába kerülne.
Mladić és Hadžić letartóztatása nélkül van-e esélye Szerbiának arra, hogy az év végéig elnyerje az uniós tagjelölti státust?
– Ez az EU egyes tagállamainak a hozzáállásától függ majd. Személy szerint elképzelhetőnek tartom, hogy Szerbia akkor is elnyeri a tagjelölti státust, ha a szökevényeket nem tartóztatják le az év végéig. Ehhez csak a tagállamok politikai akaratára van szükség. Úgy vélem, ennek a politikai akaratnak a meglétéről már megbizonyosodhattunk. Esetleg Hollandia és Belgium kötheti az ebet a karóhoz, mint ahogyan eddig is tették. Ugyanakkor a szóban forgó két ország a stabilizációs és társulási megállapodás becikkelyezését illetően is engedett. Persze ha el is nyerjük a tagjelölti státust, akkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy Mladić és Hadžić letartóztatásának késlekedése továbbra is hurokként szorulna Szerbia nyakára. Az unió pedig bármikor meghúzhatná ezt a hurkot. Mindenféleképpen jobban járnánk, ha októberben úgy kellene várnunk a döntésre Szerbia tagjelölti státusát illetően, hogy a hágai vádlottak a törvényszék fogdájában vannak.
Ön szerint előfordulhat-e, hogy októberben egy feltűnő akció keretében, az utolsó pillanatban tartóztatják le a körözött személyeket?
– Előfordulhat, de nem hiszem, hogy így lesz. Ha mégis megtörténne, akkor az számos feltételezésnek, kétkedésnek nyitna utat. Emlékezzünk csak arra, hogy Radovan Karadžić letartóztatását illetően is sok az ellentmondás.
A nyomozás vezetői félrevezették-e eddig az európai közösséget és a közvéleményt Szerbiában?
– Igen, az illetékesek szerintem nagyon sokat hazudtak ebben az ügyben. Ez nem csak korábban volt jellemző. Úgy érzem, hogy az elhallgatást, a félrevezetést illetően nem változott sok minden.
Hogyan befolyásolja a jelenlegi bizonytalan, stabilnak nem nevezhető politikai helyzet a nyomozást?
– Amíg stabil volt a szerb kormány, addig sem történt semmi érdemleges a körözöttek letartóztatását illetően. A kormányon belüli állapotnak nem is lenne szabad kihatással lennie a nyomozásra, hiszen a körözöttek után a tájékoztatási, biztonsági szolgálatok, illetve a rendőrség is kutat. Ezeknek a szerveknek szakmai szempontból magas szinten kellene működniük, és munkájukat nem lenne szabad befolyásolnia a napi politikai történéseket.
Mladić és Hadžić letartóztatásának késlekedése miatt Szerbia gazdasági, illetve pénzügyi értelemben is hátrányos helyzetbe került?
– Természetesen, hiszen országunk számára már a tagjelölti státus elnyerése által is sokkal több európai uniós forrás válna elérhetővé. Szeretném kiemelni, hogy Szerbia nem Mladić és Hadžić miatt esik el különböző anyagi kedvezményektől, hanem azok miatt, akik nem tartóztatják le őket. Mladićnak és Hadžićnak nincs oka feladnia magát. Nem értek egyet azokkal a kijelentésekkel sem, hogy a szökésben lévő vádlottak fogságban tartják az országot. Szerbia valóban túsz, de nem Mladićnak és Hadžićnak a túsza, hanem a politikai elit érdektelenségének. A politikai elit eddig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megoldja a problémát.
