Európai uniós körökből hétfőn még senki sem erősítette meg annak a levélnek a létezését, amelyben a prishtinai hatalom állítólag Szerbia tagjelölti státusának az elvetésére kéri az EU tagállamait. Bár egyesek szerint a levél célja egyebek között az volt, hogy megakadályozza a szerb tárgyalócsoport részvételét a Belgrád és Prishtina közötti dialógus legújabb, február 21-én, kedden kezdődő körében, a szerb fél hétfőn megerősítette: ott lesznek a brüsszeli tárgyalóasztalnál. A párbeszéd legújabb fejezetének egy központi napirendje lesz: a koszovói hatóságok regionális fórumokon való részvételének megoldása.
AZ IMAGINÁRIUS LEVÉL
Az állítólag Prishtinából postázott levélről először Ivica Dačić szerb kormányfőhelyettes szólt a közvélemény előtt, mondván, hogy a prishtinai hatalom a Belgráddal folytatott tárgyalások sikertelenségére hivatkozva kéri az EU tagországait, hogy február végén Szerbia tagjelölti státusa ellen foglaljanak állást. A párbeszéd és az eddigi megállapodások alkalmazása a szerb fél miatt sikertelen, illetve csak részben sikeres – olvasható állítólag a levélben, mint ahogyan az is, hogy az EU államainak emiatt mindenféleképpen felül kell vizsgálniuk Szerbia tagjelöltségét.
– A szerb kormánynak el kell ítélnie Prishtina legújabb lépését, hiszen országunk annak fényében rosszabb esélyekkel pályázik a tagjelöltségre. A levél és Prishtina kérése bizonyítja, hogy a koszovói hatalom nem óhajt megállapodásra jutni Belgráddal, a párbeszédet csupán a Szerbiára való nyomásgyakorlás eszközeként tekintik. A levél azt is megmutatja, hogy a tagjelöltség kapcsán történő dolgok nagy része politikai jellegű, és nem az előre meghatározott feltételek a döntő erejűek – fogalmazott Dačić.
Borislav Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője károsnak nevezte Prishtina lépését. A koszovói hatalom ezúttal rossz kapura lőtt – véli Stefanović, mondva, hogy Prishtinának nem áll jogában döntenie az EU bővítéséről és a tagjelölti státus odaítéléséről, ez Brüsszel hatásköre.
A szerb kormánynak eddig még senki sem erősítette meg a levél meglétét – nyilatkozta Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter, hozzátéve, hogy Belgrád a történtek ellenére is folytatni fogja a tárgyalásokat Prishtinával, hiszen a mostani helyzet egyik félnek sem felel meg.
– Egyáltalán nem leptek meg a történtek, Prishtinában bizonyos körökben már napok óta erről a levélről beszélnek. Azt is tudni kell, hogy az akció nem egyedül Prishtina számlájára írandó: a prishtinai hatalom mögött sajnos azoknak az országoknak a némelyike áll, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét. A prishtinai fél ilyen módon kívánta meggátolni a szerb tárgyalócsoport részvételét a párbeszéd újabb körében. Nem érték el céljukat, a szerb fél ott lesz Brüsszelben. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az aktuális fejlemények újabb feszültséget és vitát fognak szülni – fejtegette Bogdanović.
Az EU központjában hétfőn még azt nyilatkozták, hogy egyelőre nem hallottak a levélről. Prishtinában sem erősítették meg annak létezését.
KOMPROMISSZUM NÉLKÜL?
Borislav Stefanović is megerősítette, hogy a szerb csoport az aktuális történések ellenére is ott lesz Brüsszelben, azzal a szándékkal, hogy megoldást találjon az egyik legégetőbb kérdésre: a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételére. A szerb fél számára továbbra is az aszimmetrikus modell lenne elfogadható – magyarázta Stefanović, hozzátéve: a megoldás keresése során végig tartani fogják magukat az ENSZ 1244-es határozatához és a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság véleményéhez Koszovó függetlenségével kapcsolatban. A szerb fél nem tartaná elfogadhatónak, ha a megállapodásban Koszovó független államként szerepelne.
– Prishtinának részt kell vennie a regionális együttműködési fórumokon, hallatnia kell hangját, de nem önálló országként. Erre jelentene megoldást az aszimmetrikus modell. Pillanatnyilag nem tűnik úgy, hogy Prishtina hajlandó lenne a kompromisszumra. Ugyanakkor a nemzetközi közösségből olyan jelzések érkeznek, hogy egyre elfogadhatóbbnak találják Belgrád álláspontját – összegezte Stefanović.
A szerb tárgyalócsoport vezetőjének megállapítását, hogy Prishtina továbbra sem tartja elfogadhatónak Belgrád álláspontját, Hashim Thaçi koszovói kormányfő is megerősítette kijelentésével, hogy országa csakis független és szuverén államként szerepelhet a regionális együttműködési fórumokon.
– Koszovót független és szuverén államként kell feltüntetni a regionális együttműködési fórumokon, megemlítve a Koszovó függetlenségéről szóló határozatot, valamint a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság kapcsolódó véleményét, amelyből kiderül, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása összhangban állt a nemzetközi joggal és az ENSZ 1244-es határozatával – magyarázta a koszovói miniszterelnök, hozzátéve, hogy erről egyeztetett vasárnap az ország vezetőségével, valamint William Burns amerikai külügyi államtitkárral.
A koszovói ellenzék ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak, hogy az állam hatóságai az 1244-es határozat feltüntetése mellett szerepeljenek a regionális fórumokon.
Dardan Molliqaj, a koszovói albán Önrendelkezés főtitkára szerint az országnak egyszerűen Koszovó Köztársaságként kell szerepelnie a regionális fórumokon. Nincsen szükség semmiféle lábjegyzetre vagy magyarázatra – tette hozzá Molliqaj, mondva, hogy ha Thaçi kormányának beleegyezésére Koszovó neve mellett az 1244-es határozatot is feltüntetik, akkor az Önrendelkezés országos össznemzeti tiltakozásokat fog szervezni. Robert Cooper, az EU közvetítője a Belgrád–Prishtina-tárgyalásokban elmondta, hogy a fő téma mellett az eddigi megállapodások egyik legfontosabbikának, az integrált határellenőrzés alkalmazása is téma lesz a tárgyalások legújabb körében. Ha sikerül megoldást találnunk a koszovói hatóságok részvételére a regionális együttműködési fórumokon, az nemcsak Koszovóra, hanem az egész régióra nézve kedvező lesz – szögezte le Cooper, hozzátéve, hogy emellett fontos az eddigi megállapodások alkalmazásáról is beszélni, mert alkalmazás nélkül semmi értelme sincsen az egyezségeknek.
Az észak-koszovói Zvečanban hétfőn közzétett végleges eredmények értelmében múlt héten kedden és szerdán a szavazásra jogosult koszovói szerbek 75,29 százaléka vett részt a referendumon. Ez pontosan 26 727 személyt jelent. A voksolók 99,74 százaléka nem ismeri el a prishtinai intézményeket.
A Szerbiai Demokrata Párt a Belgrád–Prishtina-tárgyalások folytatásának elhalasztását kéri, mivel a szerb kormánykoalíció elveszítette parlamenti többségét, tehát Borislav Stefanovićnak nincsen mandátuma a tárgyalások folytatására – közöltePetar Petković, a párt sajtófelelőse, hozzátéve, hogy Stefanović a párbeszéd legújabb körében esetleg saját magát képviselheti, de nem Szerbia polgárait.
Az SZDP szerint csak a következő parlamenti választások, illetve az új kormány megalakulása után kellene folytatni a tárgyalásokat, de akkor is az ENSZ közvetítésével.
