2024. július 17., szerda

Automatikus csőd több száz vállalatban

Csőd fenyegeti többek között a szabadkai Azotara vegyi műveket, az Azohemet, a Subotičke novine lapkiadó vállalatot, a Medoproduktot, a Nova Brazdát
A szabadkai Azohem ugyan elköltözik, de kérdés, hogy a terület szanálására lesz-e pénz (Fotók: Molnár Edvárd)Észak-Bácska és Észak-Bánát területén összesen több mint kétszáz vállalatban indulhat meg az automatikus csődeljárás, amennyiben a következő hatvan napban nem sikerül legalább egy napra feloldani a vállalatokban a zárolt számlá(ka)t. Tavaly 13 580 vállalatot töröltek a regiszterből, a csődeljárásról szóló törvény szerint ugyanis mindazok a vállalatok csődbe mentek, amelyeknek két éve zárolták a számláikat. Ez a határidő az idén egy évre csökkent.

2011. december 31-én 10 682 vállalatnak a számlája két éve, vagy annál is hosszabb ideje zár alatt volt. Ezek a vállalatok lassanként mind csődbe mehetnek.

A téma kapcsán a Magyar Szónak Karai László, a szabadkai Városi Tanács gazdasággal megbízott tagja elmondta, az új törvény az idén szigorított változatban kerül alkalmazásra, vagyis azok a vállalatok, amelyeknek a számláit több mint egy éve zárolták, egy csődmegnyitást megelőző két hónapot kapnak arra, hogy megszüntessék ezt az állapotot, vagyis kifizessék a tartozásaikat.

– Ha a hatvan nap után nem tudják felmutatni, hogy a számlájuk felszabadult a zárlat alól, akkor elindul a csődeljárás. A csődeljárás nem olcsó folyamat, azok, akik érdekeltek, követelésük van, egy nagy összegű illeték befizetésére kötelesek. Amennyiben automatikusan indul el a csődeljárás, akkor ez jóval olcsóbb a követelőknek is. A csőd igen nehéz folyamat, ami után nagyon nehezen tudnak talpra állni a cégek. Ez a törvény nagy érvágást okozott a szerbiai gazdaságban, mert sok olyan jól működő, nagy nevű céget is érinthet, mint például az Azotara vagy a Subotičke novine. Tény, hogy ők már régebb óta zárolt számlával működnek, de ez még nem jelenti azt, hogy megindul ellenük a csődeljárás – magyarázta Karai.

Véleménye szerint mindenféleképpen a rendteremtést szolgálja ez a törvény, de a munkásoknak nagy sokkot jelent és a társadalmi folyamatokra nagyon nagy kihatással van.

Kérdésünkre, miszerint lát-e reális esélyt arra, hogy például az Azotara, vagy a régebb óta zár alatt lévő vállalatok működése jó irányt vegyen, a következőket válaszolta: – Az igazság az, hogy bele kellene nézni az értékkönyvekbe, hogy erre választ lehessen adni, megtudni, milyen lehetőségek vannak az átszervezésre. Úgy gondolom, ha már eddig ilyen helyzetben voltak ezek a vállalatok, a következő hatvan nap nagyon nehéz időszak lesz, hogy ezeket a gondokat megoldhassák – mondta lapunknak Karai.


KASZA: MINDEN VÉGRE LESZ HAJTVA

Az Azohemet és az Azotarát is érinti az automatikus csőd, vagyis ennek a két vállalatnak is megoldást kell találnia, hogy a csődeljárást elkerülje. Az Azohem január közepén a Köztársasági Környezetvédelmi Alap 60 millió dináros támogatásának köszönhetően megkezdte az átköltözést Szabadka Makkhetes városrészéből az Azotara vegyi művek területére. Most azonban mindkét vállalatot csőd fenyegeti. A hatvanmilliós támogatást ugyan közvetlenül a kivitelezőnek utalják át, ám ez a pénz, mint januárban elmondták, nem elég a terület szanálására. Kasza József, az Azohem igazgatóbizottságának elnöke megkeresésünkre a következőket mondta: – Megoldás előbb-utóbb születni fog. Az Azohem kiköltözése végre lesz hajtva – mondta.

Kérdésünkre, miszerint ha az Azotara és az Azohem nem lábal ki a bajból, előfordulhat-e, hogy az Azohem ugyan elköltözik, de a területet nem szanálják, Kasza a következőket válaszolta:

– Precízen fogalmaztam, amit megbeszéltünk a környezetvédelmi miniszterrel, az végre lesz hajtva. Hogy mi lesz a vállalattal, azt hagyjuk a jövőre. Nem lesz bezárva, nem fog leállni, de hogy a bankokkal hogyan egyezünk meg, ez a jövő titka – mondta.