Guido Westerwelle: A cél elérhető (Fotó: Beta)
Belgrádba látogatott csütörtökön Guido Westerwelle német külügyminiszter és biztosította a szerb államvezetést arról, hogy Németország szeretné, ha Szerbia márciusban elnyerné az Európai Unió tagjelölti státusát. Szerbia európai uniós jövőjének vonatkozásában a politikai elemzők kedvező jelként értékelték a német diplomácia vezetőjének váratlan látogatását. A német diplomácia vezetője először szerb kollégájával, Vuk Jeremićtyel ült tárgyalóasztalhoz. A beszélgetést követően Guido Westerwelle kijelentette: Németország szeretné, ha az Európai Tanács márciusi ülésén Szerbia elnyerné az EU tagjelölti státusát. Szerbia európai perspektívája Szerbia, de a Nyugat-Balkán és Németország számára is kedvező lenne – hangsúlyozta a német külügyminiszter, hozzátéve: azért utazott Belgrádba, hogy elismerését fejezze ki Szerbiának az elmúlt hónapok munkája miatt
– Emellett bátorítani kívántam a szerb államot a tagjelölti státushoz vezető út utolsó szakaszán. A cél elérhető, csupán szorgalomra, rugalmasságra, kitartásra és ésszerűségre van szükség – emelte ki Westerwelle.
Jeremić szerint Németország pillanatnyilag jobban megérti Szerbiát, mint korábban. A szerb külügyminiszter bízik benne, hogy a Brüsszelben egyeztető belgrádi és prishtinai delegáció megállapodik egymással, ugyanakkor leszögezte: Szerbia nem fogadja el Prishtina újabb feltételeit. Jeremić a tagjelölti státus elnyerésével kapcsolatban is reményeinek adott hangot.
– Nem szeretnék előre nyilatkozni arról, hogy milyen döntés fog születni Brüsszelben Szerbia tagjelöltségéről. Még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bizonyossággal állítsunk bármit is. Az a legfontosabb, hogy az előttünk álló napokban megőrizzük az optimizmust – összegezte Jeremić.
Boško Jakšić, a Politika belgrádi napilap külpolitikai elemzője pozitív jelként értékelte a német külügyminiszter látogatását. Boris Tadić szerb államfő szerdai nyilatkozata pesszimista érzéseket ébresztett Szerbia tagjelölti státusát illetően, Westerwelle látogatása viszont ismét okot ad az optimizmusra – véli Jakšić.
A német külügyminiszter este találkozott Boris Tadić államfővel is.
NÉMETORSZÁG NEM FÉKEZ
Miroslav Lajčák, az Európai Külügyi Szolgálat Európa és Közép-Ázsia ügyeiben illetékes igazgatója reményét fejezte ki, hogy az EU vezetői nem akadályozzák unilaterális zárlattal Szerbia tagjelölti státusának odaítélését. A tagjelölti státust csak egyhangú döntés függvényében lehet odaítélni – magyarázta Lajčák.
– Az EU-ban erős az elv, hogy a társulás folyamatát nem lehet olyan feltételekhez kötni, amelyek nem függnek össze a csatlakozással. A csatlakozási folyamat szempontjából kulcsfontosságú a regionális együttműködés, ezért van akkora jelentősége a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédnek – összegezte Lajčák a Szerbia és EU – a kezdet vége elnevezésű konferencián Belgrádban.
Lajčák szerint egyébként Németország nem fékezi Szerbia tagjelöltségét. Németország egyértelműen leszögezte, hogy csupán az eddig felvázolt feltételek teljesítését várja el Szerbiától – tette hozzá Lajčák.
Ugyanezen a konferencián Milica Delević, a szerb kormány európai integrációs irodájának vezetője arról beszélt, hogy az EU-hoz csatlakozó országoknak le kell mondaniuk a különböző országokkal aláírt szabad-kereskedelmi megállapodásokról, ugyanakkor az unió kereskedelmi politikájához való csatlakozás különböző kedvezményeket von maga után.
– Az EU-hoz való csatlakozás napján az ország egyúttal a közösség kereskedelmi politikájához is csatlakozik és lemond mindenféle szabad-kereskedelmi megállapodásról. A szerb–orosz szabad-kereskedelmi megállapodást illetően ez szerintem sokkal kevésbé kizáró jellegű választás, mint azt egyesek megpróbálják beállítani. Oroszország a világkereskedelmi árucserében 10 százalékkal vesz részt, az EU viszont 56 százalékkal – magyarázta Delević, hozzátéve, hogy tavaly december 9. óta a szerb államvezetés hatalmas igyekezettel dolgozott a tagjelölti státus elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítésén.
Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának vezetője a konferencián kijelentette, hogy Szerbia akkor is tagjelölt lehet, ha nem sikerül megállapodnia Prishtinával a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételéről, de csakis abban az esetben, ha a tárgyalások sikertelenségéért nem a szerb fél lesz a felelős.
Mirko Cvetković szerb miniszterelnök szerint az ország már most teljesítette a tagjelöltség elnyeréséhez szükséges feltételeket. A kérdésre, hogy szerinte milyen döntés születik ezzel kapcsolatban február végén Brüsszelben, Cvetković közölte: a tagjelöltség elnyerését illetően sem optimista, sem pesszimista nem vagyok.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke megállapította: Brüsszelben nem lehetetlen eljutni a megállapodásig, amelynek függvényében Szerbia elnyerheti a tagjelölti státust.
– Mindent meg kell tennünk a cél érdekében. Főleg most, amikor az összes kihívás ellenére is csak egy nagy politikai baklövés, a mellékes témákhoz való ragaszkodás és a valós szerb politikától, az EU-tól való elállás veszélyeztetheti a tagjelöltség elnyerését. Elértük azt a pontot, amely 7,5 millió ember politikai, gazdasági, civilizációs, személyes és családi jövőjét határozza meg. Nincs az a betű, vessző, vagy megfogalmazás, amely miatt megérné elveszíteni a tagjelölti státust – fogalmazott az LDP elnöke.
Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke elmondta: szeretné, ha Szerbia tagjelöltté válhatna, pillanatnyilag azonban nehéz megmondani, hogy az ország mennyire áll közel, vagy messze a céltól.
– Ha az a kikötés, hogy teljesítsük Thaçi feltételét és elismerjük Koszovó függetlenségét, akkor messze van a tagjelöltség – véli Nikolić.
A Szerb Radikális Párt alelnöke, Dragan Todorović megismételte pártja jól ismert álláspontját: Szerbia számára az lenne a legjobb, ha nem nyerné el a tagjelölti státust, mivel amiatt megalázó dolgok történnek az országgal.
EREDMÉNY NÉLKÜL BRÜSSZELBEN
Brüsszelben csütörtökön sem sikerült eredménnyel zárniuk a napot a tárgyalófeleknek, ezért pénteken folytatják az egyeztetést.
Hashim Thaçi, Koszovó kormányfője a nap folyamán korábban megállapította: ha a belgrádi és prishtinai küldöttség megegyezésre jut, azzal Szerbia elismeri országa függetlenségét.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora kifejtette: a Belgrád–Prishtina-tárgyalások kimenetelétől függ, hogy melyik párt győzedelmeskedik a következő parlamenti választásokon Szerbiában. Sőt, a tárgyalások kimenetele Szerbia tagjelöltségére, az ország, valamint a Nyugat-Balkán jövőjére nézve is döntő jellegű – tette hozzá Simić, mondván, hogy Prishtina kihasználja a lehetőséget a nyomásgyakorlásra. Prishtina számára eljött a most vagy soha pillanata – véli Simić.
– A tárgyalás az EU diplomáciáját is vizsga elé állítja. Ha a feleknek nem sikerül megállapodniuk, az nemcsak Belgrádra és Prishtinára nézve jelent sikertelenséget, hanem az EU diplomáciájára nézve is. Ha ez megtörténik, akkor Washington és Moszkva lép be a játékba, mint már korábban oly sokszor, amikor „jugoszláv” válságról volt szó – magyarázta Simić.
