Erzsébetlak a szó szoros értelmében körül van véve vízzel. Két folyó, a Tisza és a Béga, az écskai halastavak és a Császár-tó ölelésében fekszik. Ha az egyetlen, nemrég felújított keskeny úton ide téved az ember, először talán a halászokat keresi. Nemcsak azért, hogy friss halat vegyen olcsón – hiszen ezt megteheti a halgazdaság boltjában is –, hanem azért, hogy a környező vizekről, élővilágáról, a halászat fortélyairól elbeszélgethessen velük. Halász Erzsébetlakon nincs, de annál több a nádvágó, a nádfeldolgozó, a náddal dolgozó, nádból élő ember.
Barna Zoltántól, a helyi közösség elnökétől megtudom, hogy a falu fennhatósága alá tartozó területen 100 hektárnyi olyan nádfelület van, ahol jó minőségű, a nádiparban hasznosítható nád terem. És még ugyanennyi, amit nem lehet hasznosítani. Tőle tőle értesülök arról is, hogy a mintegy ezerötszáz lelket számláló faluban százan élnek nádfeldolgozásból és még százan idénymunkásként foglalkoznak nádvágással.
Erzsébetlakon száz hektárnyi hasznosítható nád terem
Mezei Mihály nádtetőket és nádazott napernyőket, kerítéseket és belső nádburkolatokat készít, de nádkitermeléssel, nádfeldolgozással is foglalkozik. Udvara melléképületének padlásáról néhány szerszámot hoz. És két kéve nádat. Mindezt lefekteti az udvar közepébe, hogy lefényképezzük
– Ezek a nádtető készítésének nélkülözhetetlen szerszámai – mondja.
Egy magyarországi honlapon ennél több szerszámot fedeztem fel. Nemcsak verőt, kicsit és nagyot, és kézi nyeles verőt, és nemcsak nádkötő tűt és kötődrótot, hanem spirális huzalfeszítő „racsnit”, fúrószáltoldót csavarbehajtóval, Jakab létrát, rúdállást, tartókampót...
– Mi magunk készítjük a szerszámainkat. Sőt ez a verő az én találmányom. És a görbe tű is egy fontos szerszám ott, ahol már lelécelt tetőre kell a nádat rakni. De készítettem szerszámot a nádtető vastagságának mérésére is. Persze kell harapófogó, csípőfogó, drótvágó olló, metszőolló, kalapács is. Valamikor a nádtetőkészítők klumpában, azaz fapapucsban dolgoztak, ugyanis nem könnyű nyolc órán át a tetőn állni. Aki vékony talpú cipőben dolgozik, megfájdul a lába. A fapapucsot ma felváltotta a vastag talpú cipő. Az sem mindegy, hogy a nádtető készítője milyen drótot használ kötözésre. Színes drót a jó, de ha túlégetik, akkor könnyen törik. A drótnak puhának kell lennie, de legalább hatszor-hétszer hajlíthatónak is. Ha két-három hajlítás után eltörik, akkor az semmire se való. Egy ember egy nap alatt másfél–két négyzetméter tetőt tud befedni. Persze a nádtetőt nem egy ember csinálja, hanem egyszerre több. Egy kétszáz négyzetméteres tető befedésére csaknem 1000 kéve nád kell és 120–150 napszám. Legjobb, ha a két tető negyvenöt fokban áll egymással. Manapság azonban ez nem szabály. Elsősorban vendéglősök készíttetnek nádtetőket és nádazott napernyőket, ám őket nem érdekli ez a szabály. Volt olyan nádtető, amely 18 méterről vezette le a vizet. A nád 5–7 centiméter mélységig nedvesedik, de ebben az esetben a nád fele nedves volt. A 40 centiméter vastag nádtetőnek a fele. Ez nem jó, ezért úgy alakítottuk a nádtetőt, hogy rövidebb legyen a víz útja.
Mezei Mihály elmondja, hogy bőven van munkája, de magánházakat ritkán burkoltatnak be náddal.
– Vendéglőket, különböző idegenforgalmi létesítményeket fedünk be, családi házakat ritkán. Valószínűleg azért, mert a nádtető sokkal drágább, mint a cseréptető. A már említett tetőfelület náddal való takarása körülbelül nyolcezer euróba kerül, cseréppel ugyanez ötezerbe. Sajnos a mai ember számára ez a fő szempont. Az már kevésbé érdekli, hogy a náddal fedett házban sokkal kellemesebb, ne mondjam egészségesebb élni, mint a cseréppel fedettben. A nádtető alatt nincsen pók, légy, nyugodtan lehet sonkát, kolbászt szárítani. A nádtetőbe nem fészkel bele rovar, esetleg a végébe a vadméh. Kóstolta már a mézét? Fenséges. Gyerekkoromban szidást kaptunk, amikor letörtük a nád végét és kimeregettük belőle a mézet. Nem azért, mert torkoskodtunk, hanem, mert rongáltuk a tetőt. Akinek nádtetős háza van, nyáron nem kell légkondicionáló berendezést működtetnie. Erzsébetlakon az etnoházat kivéve ma már egyetlenegy nádtetős ház sincs. Amikor gyerek voltam, több is volt. Mesterségem akkor tanultam. De ha már nem is fedjük be náddal a tetőt, hasznos a padlásteret vele burkolni. És a falakat is, ha házat építünk. Kiváló és tartós, szerintem a legjobb szigetelőanyag.
Télen a meleget, nyáron a hűvöst biztosítja. Mielőtt azonban a nád a háztetőre, a falakba, a kerítésre vagy a napernyőre kerülne, ki kell vágni, válogatni kell, szárítani, kévébe kötni...
– A nádvágás nagyon nehéz munka. Télen, hidegben, sárban, vízben taposva kell végezni. A nádvágó szerszáma a gyalázka. Mi így nevezzük. Talán azért, mert gyalázatos munkát végzünk vele. Hortobágyon kocérnak hívják. Úgy készül, hogy a kasza hegyéből mintegy húsz centimétert levágunk és arra nyelet szerelünk. A nyél hosszát a nádvágó magasságához, kezének hosszához kell igazítani. Ez kell a nádvágáshoz, meg rövid vagy hosszú szárú csizma és fél tábla szalonna. Aki margarinos kenyéren él nádvágás közben, az gyorsan kidől. Az idősebb nádvágók munka után egy-két kupica pálinkát is megisznak. A mai gyerekek nem pálinkáznak, ők söröznek. Ezt nem értem. Nyolc-tíz órán át fagyoskodnak, majd hideg sört isznak!? Egyébként nagyon sok fiatal belebetegedett a nádvágásba. Persze nem azért, mert sört isznak pálinka helyett, és mert nem szalonna van a tarisznyájukban, hanem azért, mert rideg körülmények között dolgoznak. Hidegben leizzadnak, átfújja őket a szél... Akkor a legkönnyebb dolgozni, ha jég van, de leginkább nincsen. A nádvágónak nemcsak harminc-negyven kéve nádat kell levágnia egy nap alatt, hanem azt meg kell tisztítania, kévébe kell kötnie, és ezeket a huszonöt kilogrammos kévéket ki kell cipelnie a sárból. A nád akkor vágható, amikor az első fagyok elmúlnak és a szél is jól átjárja. Amikor lehullajtja levelét. Nem lehet zúzmarás, nem lehet nedves. Manapság ehhez kevesen tartják magukat. Valamikor május elsejéig nem is húztuk a nádat, addig jól kiszáradt. Ma már január végén, február elején megy bele a stukatúrba. És ez nem jó.
Manapság már géppel is vágják a nádat
A náddal szegélyezett tavakba gyönyörködve sorolom magamban mi mindent lehet ebből a szép anyagból készíteni: nádtetőt, nádazott napernyőt, kerti pavilonokat, nádszövetet, nádlemezt, árnyékálló nádszövetet, fagyvédő nádlemezt, építőipari szigetelő nádlemezt, stukatúr nádszövetet, dekorációs nádlemezt...
A tavak partját benőtte a nád
