2024. július 16., kedd

Kormány(át)alakít(gat)ás

Kapcsolódó kommentárunk

Ön milyen mértékű kormányátalakításra számít?

1. Marad a status quo, nem lesz kormányátalakítás 45.2%
2. Csak néhány minisztériumot vonnak össze 27.4%
3. Fokozódnak a nézeteltérések, megbukik a kormány 22.6%
4. Drasztikusan csökkentik a minisztériumok számát 4.8%


Amikor egy hete azon gondolkodtunk, mi legyen az internetes szavazásunk kérdése, olyan aggályok is felmerültek, hogy esetleg néhány napon belül átalakítják a kormányt, és mára már nem lesz aktuális a téma. Ennek ellenére az a vélemény kerekedett felül, hogy ez mégis Szerbia, nem eszik olyan forrón a kását. És valóban. A miniszterelnök nagy bejelentései ellenére (ő volt az, aki azt mondta, hogy az elmúlt héten megegyeznek), a mögöttünk álló napokban nem alakították át a kormányt. És (még) nem is bukott meg.

Kezdődött azzal, hogy Mirko Cvetković magára talált. Vagy most épp ez a szerep jutott neki. A történetet ismerjük: a „mindenható” G17 Plusz már megint nagyot domborított, Dinkić megrángatta az alvó oroszlán bajszát, mire ez felébredt, és lódított egyet a gazdasági miniszteren. Épp csak akkorát, hogy ne fájjon egyikőjüknek sem – miniszterváltás lesz, kormányválság, úgy tűnik, nem.

Folytatódott azzal, hogy a miniszterelnök még jobban bekeményített. Ha csak rossz megoldásra van kilátás, inkább ne legyen semmi, a rossz kormányátalakításnál jobb az, ha új kormánya lesz az országnak, mondja.

Ez idő alatt mi persze sokat beszéltünk, írtunk, találgattunk a kormányátalakításról. És még fogunk is, attól tartok. A hétvégén is folytatódott a történet. A parlament elnök asszonya azt mondta, várhatóan március közepén foglalkozik majd a képviselőház a kormány átalakításával. Addig viszont a mese érintett szereplőinek meg kellene egyezniük. Fő a fejük: kevesebb minisztérium kell, most már végső ideje, hogy szorítsunk a nadrágszíjon. És ez a nadrágszíj most az egyszer nem a miénk kellene, hogy legyen, hanem az övék. Lehet, hogy ezért okoz ez ekkora fejfájást?

Egyvalami nekem azért az elejétől kezdve érdekes. Hogy történhetett meg az, hogy az eddig – a legenyhébb megfogalmazás szerint is – szürke miniszterelnök hirtelen erőre kapott? Most jött rá, hogy a kormányfő szó valójában azt jelenti, hogy ő az ország kormányának feje? (Vagy ha úgy jobban tetszik, predsednik vlade, vagyis a kormány elnöke.) Fej, elnök, akármi, de vezér. Most értette meg, hogy ő a főnöke (volt) Dinkićnek?

Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy Mirko Cvetković fogja elvinni a balhét a kormány sikertelensége miatt. Megbukik a kormánnyal együtt, és ezután már csak az „igazi elnök, Boris Tadić” tudja majd megregulázni a nyájat. Majd kiderül. Egyszer. Mert ha ilyen ütemben történnek a dolgok – visszakanyarodva az írás első gondolatához –, akkor maradjunk annyiban, hogy majd egyszer átalakítják a kormányt. Vagy nem.