A belgrádi és prishtinai tárgyalócsoport pénteken közös nevezőre jutott, és megállapodott a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételéről. A megállapodás értelmében a koszovói hatóságokat bemutató táblán nem tüntetik fel a függetlenségi határozatot. A fejleményeket a szerbiai politikai pártok legtöbbje és a nemzetközi közösség is elégedettséggel fogadta. A hazai és európai uniós politikusok, tisztségviselők szerint Szerbia megtette a legfontosabb lépést a tagjelölti státus felé vezető úton.
A regionális együttműködési fórumokon a koszovói hatóságok az alábbi feliratú táblával szerepelhetnek: Koszovó*, a lábjegyzetben pedig a következő megfogalmazás lesz olvasható: „Ez a felirat nem utal Koszovó státusára, és összhangban áll az ENSZ 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság véleményével Koszovó függetlenségéről.” A tárgyalófelek emellett az integrált határellenőrzésről szóló megállapodás kiegészítőjéül szolgáló technikai protokollról is megegyeztek.
Borislav Stefanović, a szerb tárgyalócsoport vezetője elégedettségének adott hangot a háromnapos maratoni egyeztetés kimenetelével kapcsolatban.
– A megállapodás összhangban áll Szerbia állami és nemzeti érdekeivel, valamint az ország alkotmányával és az ENSZ 1244-es határozatával. A nehézségek és prishtinai fél hozzáállásának ellenére is sikerült megoldanunk az igencsak komoly problémát. A megállapodás nem áll ellenben a szerb fél feltételeivel, de eleget tesz a nemzetközi közösség elvárásainak is. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy sikeresen teljesítettük az Európai Unió tagjelölti státusának elnyeréséhez szükséges feltételek mindegyikét. Most már az EU tagállamain a sor, hogy meghozzák az ennek függvényében megfelelőnek nevezhető döntést – nyilatkozta Stefanović.
Borislav Stefanović, a szerb és Edita Tahiri, a koszovói tárgyalócsoport vezetője (Archív felvétel)
Petrit Selimi, Koszovó belügyminiszterének helyettese elmondta, hogy a megállapodás folyományaként országa 36 regionális együttműködési kezdeményezésben vehet részt. Prishtina hamarosan Belgrádban is irodát tervez nyitni – közölte Selimi, valamint azt is elmondta, hogy Koszovó már szombaton elkezd dolgozni az ország betagosodásán a különböző nemzetközi szervezetekbe. Hashim Thaçi, Koszovó kormányfője nem elégedett teljes mértékben a megállapodással, viszont elismerte, hogy pillanatnyilag ez volt a legelfogadhatóbb megoldás.
KÖVETKEZETES POLITIKA
Boris Tadić szerb államfő szerint a megállapodás az EU is, Koszovó is politikai fenntarthatóságának a bizonyítéka. Az elnök elégedettségének adott hangot, amiért a koszovói hatóságok az ENSZ 1244-es határozatának feltüntetésével szerepelhetnek a regionális fórumokon. Koszovó nem független országként vesz majd részt a fórumokon – fűzte hozzá Tadić, mondván, hogy Szerbia továbbra is konstruktív módon áll hozzá Belgrád és Prishtina párbeszédének a folytatásához.
Mirko Cvetković kormányfő nyilatkozatából kiderült: most már optimista a tagjelölti státus elnyerésével kapcsolatban.
Az aktuális fejlemények egy újabb lépéssel vitték közelebb Szerbiát a tagjelöltséghez – emelte ki Milica Delević, a szerb kormány európai integrációs irodájának igazgatója, hozzátéve, hogy természetesen alkalmazni is kell a megállapodásokat. Akármennyire is kedvezőek a történések, a továbbiakban is meg kell őriznünk lelkesedésünket és az eddigi munkaütemet – szögezte le Delević.
A szerb politikai pártok legtöbbje szintén elismerően nyilatkozott a megállapodásról.
A brüsszeli megállapodás nemcsak Szerbia európai integrációjának szempontjából fontos, hanem azért is, mert ez bizonyítja: Szerbia a koszovói-kérdés békés és párbeszéd útján történő megoldása mellett kötelezte el magát – fejtette ki Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért parlamenti frakció vezetője.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője jó hírként értékelte a brüsszeli fejleményeket.
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke üdvözölte a történteket, és megállapította: Szerbia tagjelöltségénél semmi sem fontosabb. Nem számít semmiféle lábjegyzet, egyedül az ország európai integrációja a lényeges – szögezte le Drašković, hozzátéve: Remélem, hogy a választások után egy gyökeres fordulat áll be az ország európai politikájában.
Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt alelnöke úgy véli: most már szinte biztos, hogy Szerbia március elején tagjelölt lesz, a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok azonban ennek ellenére is vesztesként kerülnek ki a következő parlamenti választásokból.
A Szerb Radikális Párt nevében Dragan Todorović, a párt alelnöke fejtette ki, hogy szerintük a Belgrád–Prishtina-megállapodás árulás. A pénteki nap a szerb történelem legszégyenteljesebb napja, és feketével kell beírni a naptárakba – véli Todorović.
Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke pedig megállapította: Szerbiát megalázták, és kényszerítették, hogy részt vegyen a független Koszovó megalapításában.
LÉPÉSEK AZ EU IRÁNYÁBA
Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Štefan Füle bővítési biztos közös közleményükben méltatták a fejleményeket. A megállapodás Szerbia és Koszovó szempontjából is fontos lépés az EU felé vezető úton – olvasható a közleményben.
– Az EU tagállamai első pillanattól kezdve támogatták az ENSZ Közgyűlésének határozatát, amelynek függvényében Belgrád és Prishtina között megkezdődött a párbeszéd. A dialógus célja kezdettől fogva az volt, hogy mindként ország az EU felé haladjon – foglalták össze a közleményben.
Ashton külön hozzátette: Szerbiát illetően a megállapodás a lehető legjobb pillanatban született meg, tekintettel arra, hogy az Európai Tanács jövő héten vitatja meg a tagjelöltség odaítélését.
Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki már csütörtökön, belgrádi látogatásának alkalmával is pozitív hangnemben nyilatkozott Szerbia tagjelölti státusáról, pénteken örömmel fogadta a brüsszeli híreket, és kijelentette: a felek a legjobb irányba tettek meg egy hatalmas lépést.
A döntés közzététele előtt Henri-Giscard Bohnet, a Konrad Adenauer Alapítvány belgrádi képviseletének igazgatója kijelentette: Ha eredménnyel zárul a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd aktuális köre, akkor Németország biztosan támogatni fogja Szerbia tagjelölti státusának odaítélését.
Románia vétózik?
A Danas belgrádi napilap értesülései szerint Románia csak abban az esetben támogatja márciusban Szerbia tagjelöltségét, ha a szerb államvezetés sürgősen hozzájárul a vlah nemzeti közösség helyzetének jobbá tételéhez. A Danas napilap információi szerint a szerb illetékesek azonnal megkezdik a párbeszédet a román illetékesekkel.
