Az Európai Unió Tanácsa kétnapos ülésének kezdete előtt hétfőn az Európai Unió több tagállamának külügyminisztere is azt nyilatkozta, hogy Szerbiának ezúttal el kell nyernie a tagjelölti státust. Az EU-államok külügyminiszterei ma fogalmazzák meg állásfoglalásukat Szerbia tagjelölti státusáról, a végleges döntés pedig várhatóan az Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos ülésén születik meg. A szerb kormánykoalíció pártjai szerint nem kétséges, hogy Szerbia kiérdemelte a tagjelölti státust.
Nem kizárt, hogy a Miniszterek Tanácsa Szerbia vonatkozásában a tagjelöltség odaítélését javasolja – jelentette ki Didier Reynders, a belga kormány alelnöke, külügyminiszter, aki a folytatásban a Belgrád és Prishtina közötti megállapodás létrejöttét méltatta.
Hasonlóképpen fogalmazott Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter is: „A megállapodással Szerbia egy hatalmas lépést tett meg a tagjelöltség irányába.”
Ausztria támogatja a tagjelölti státus odaítélését Szerbia számára – szögezte le Spindelegger, mondván, hogy Franciaország és Olaszország diplomáciai vezetőivel közös levélben hangsúlyozták a szerb részről megtett előrelépést.
– A levélben megállapítottuk, hogy ennek függvényében az EU-nak is lépnie kellene Szerbia irányába. Úgy érzem, hogy ez az egyetlen helyes út. Szerbia valóban sokat tett az európai integráció érdekében – fejtette ki az osztrák külügyminiszter.
Jean Asselborn, Luxemburg diplomáciai vezetője nyilatkozatában arról beszélt, hogy európai uniós kollégáival az elmúlt egy hónapban gyakran beszélgettek Szerbiáról. Ha ezúttal nem sikerül döntenünk Szerbia tagjelöltségéről, akkor akár otthon is maradhattunk volna – fogalmazott Asselborn, hozzátéve: „A történet egyértelmű, minden releváns részlet asztalra került. Szerbia eleget tett az EU kérésének, most rajtunk a sor megtenni ennek függvényében az ésszerű lépést.”
Carl Bildt svéd és Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszterek szintén úgy vélik, hogy Szerbia az EU tagjelölti státusának elnyeréséhez kötött összes feltételt teljesítette.
A diplomáciai vezetőket megelőzve hétfőn Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is a Belgrád és Prishtina közötti megállapodás fontosságáról beszélt.
– Jelentős előrelépésként értékelem, hogy a koszovói hatóságok a jövőben részt vehetnek a regionális együttműködési fórumokon. Szerbia és Koszovó államvezetése is arról biztosított, hogy a megállapodást a gyakorlatban is tiszteletben fogják tartani – magyarázta Ashton.
Az EU tagállamainak külügyminiszterei február 28-án, kedden fogalmazzák meg ajánlásukat Szerbia tagjelölti státusáról. A végleges döntést az Európai Tanácsnak kell meghoznia a kétnapos, csütörtökön kezdődő ülésén.
Boris Tadić szerb államfő hétfőn Brüsszelbe utazott, és sajtóinformációk szerint Catherine Ashtonnal, valamint Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével tervez tárgyalni a tagjelöltség odaítéléséről.
NINCSENEK ÚJABB FELTÉTELEK
Ha Szerbia elnyeri a tagjelölti státust, akkor a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját az EU már nem köti semmiféle új feltételhez – nyilatkozta Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője. Ugyanakkor Szerbiának el kell döntenie, hogy képes-e felgyorsítani a folyamatokat, vagy egy helyben tervez toporogni – véli Kacin.
– Semmiféle új feltételek nem lesznek. Feltételezésem szerint az EU megvárja a szerbiai parlamenti választások eredményét, és csak azután dönt a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjáról. Nem szeretnénk, ha az EU-csatlakozás választási hajszává válna, bár hiszem, hogy az európai integráció téma lesz a választások során. Ugyanakkor remélem, hogy a fő témák mégis azok lesznek, mint bármelyik európai uniós országban. A szerbiai polgárok ugyanolyanok, mint az EU bármelyik tagállamának polgárai: a gazdaság, a foglalkoztatottság és a megélhetés érdekli őket. Ezek azok a kérdések, amelyekre a kormánynak és minden szavazatra számító politikai pártnak választ kell adniuk. A politikai pártoknak emellett azt is meg kell válaszolniuk, hogy mikor, milyen iramban és milyen minőséggel kívánják folytatni az európai integráció folyamatát – részletezte Kacin.
A szerbiai jelentéstevő a továbbiakban arról beszélt, hogy az Észak-Koszovóban meglévő párhuzamos szerb struktúrák akadályozzák Szerbia európai útját. Szerbiának foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel – szögezte le Kacin, mondva, hogy a Veselinović fivérekkel való leszámolás jó kezdet volt ebben a folyamatban. Azt is el kell mondani, hogy a legitim észak-koszovói szerb önkormányzatok nem számítanak ilyen struktúrának – tette hozzá Kacin.
Hannes Svoboda, az európai szocialisták frakcióvezetője szerint Szerbia ezúttal elnyeri a tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját pedig az Európai Tanács decemberi ülésén tűzik ki.
– Remélem, hogy az EU nem fogalmaz meg újabb feltételeket. Fontos, hogy a Belgrád és Prishtina közötti megállapodásokat a felek végre is hajtsák – nyilatkozta Svoboda.
A POZITÍV DÖNTÉS REMÉNYÉBEN
A szerb kormánykoalíció pártjai egy véleményt képviselnek: tekintettel arra, hogy az ország az összes feltételt teljesítette, Szerbia kiérdemelte a tagjelölti státust.
Vlatko Ratković, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője optimista érzésekkel várja az Európai Tanács döntését. Fontos, hogy a szerb államvezetés európai és koszovói politikájának sikeressége Brüsszelből is megerősítés nyerjen – fogalmazott Ratković, hozzátéve: Nem igaz, hogy a pénteki megállapodással Belgrád elismerte Koszovó függetlenségét.
Hasonlóan vélekedik Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga parlamenti képviselője, aki szerint fontos, hogy Szerbia nem állt el az európai integrációtól, és megoldott minden nehézséget. Jerkov meg van róla győződve, hogy a Miniszterek Tanácsa kedvező ajánlást továbbít az Európai Tanácsnak, amit az EU tagállamok állam-, illetve kormányfői meg is erősítenek. Ha ez megtörténik, akkor a szerbiai polgárok hamarosan megérezhetik az európai út áldásosságát – emelte ki Jerkov.
– Valótlanok a vádak, hogy a megállapodással Szerbia megerősítette Koszovó államiságát. Ezt az állítást többek között az is cáfolja, hogy a megállapodást belgrádi, de prishtinai körökből is kifogásolják. A szerb kormány helyes úton jár – részletezte Jerkov.
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője számára sem vitatható, hogy a szerb államvezetés mindent elkövetett a tagjelölti státus elnyerésének érdekében. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez viszont még újabb feltételeket kell teljesítenie az országnak – magyarázta Varga, hozzátéve, hogy az európai úton haladva a szerb államvezetésnek az elkövetkezőkben néhány nehéz és szélesebb körben népszerűtlen döntést kell majd meghoznia.
A Szerbiai Szocialista Párt képviselője, Branko Ružić bízik benne, hogy a tagjelölti státus elnyerése után Szerbia elé nem állítanak újabb politikai célokat. A megállapodás Prishtinával hatalmas előrelépésként, valamint bizonyítékként minősíthető: Szerbia minden tőle telhetőt megtett a tagjelöltség érdekében – mondta Ružić, hozzáfűzve, hogy Szerbia nem ismerte el Koszovó függetlenségét, és a jövőben sem fogja ezt megtenni.
Bajram Omeragić, a Sandžaki Lista parlamenti képviselője a tagjelöltség odaítélésére szólította fel az EU illetékeseit, hiszen Szerbia minden kikötésnek eleget tett.
A VLAHOK AZOK VLAHOK
A pénteki sajtóinformációkra válaszolva, melyek szerint Románia a Szerbiában élő vlah nemzeti közösség kedvezőtlen helyzete miatt megvétózhatja Szerbia tagjelöltségét, Miletić Mihajlović, a Vlah Nemzeti Tanács alelnöke tegnap közölte, hogy a szerbiai vlahok Romániát nem élik meg anyaországukként, és nem tekintik magukat a román nemzet részének.
– A szerbiai vlahok nemzetük sajátosságát szorgalmazzák. Erre a szerb alkotmány értelmében joguk is van. Egyetlen szomszédos országnak sem áll jogában nyomást gyakorolnia ránk, hogy mely nemzet részként éljük meg magunkat. A vlahok azok vlahok. Lojálisak vagyunk országunkkal szemben. Azoknak a vlahoknak, akik románnak érzik magukat, természetesen minden ennek függvényében fennálló jogot meg kell kapniuk – magyarázta Mihajlović.
TILTAKOZÁS KOSZOVÓBAN
A koszovói albán Önrendelkezés beváltotta fenyegetését, és hétfőn tiltakozást szervezett Prishtinában, a Nemzeti Színház épülete előtt. A több ezer tiltakozó a Belgrád és Prishtina közötti megállapodás, valamint a koszovói kormány ellen hangoskodott.
Az Önrendelkezés szerint a prishtinai hatalom degradálta az ország függetlenségét, hiszen a megállapodás lábjegyzetében utalnak az ENSZ 1244-es határozatára. A tiltakozók követelik a kormányváltást.
