Az EU 27 tagállamának külügyminiszterei közül 26-an kezdettől fogva támogatták a pozitív döntés megfogalmazását, Románia diplomáciai képviselője viszont külön biztosítékot követelt a Szerbiában hatályos kisebbségi törvények maradéktalan alkalmazására.
A Miniszterek Tanácsának egyik tagja nevének elhallgatása mellett sajtóinformációk szerint állítólag a következőket nyilatkozta: „Fogalmunk sincsen, hogy mit akarnak a románok.”
A román nyomásgyakorlással kapcsolatban a Brüsszelben tartózkodó Boris Tadić szerb államfő kijelentette: „Nem lepi meg Románia állásfoglalása, egyébként igazságtalannak tartja.”
– Alapvető emberi jogokról van szó. Az is az emberi jogok kategóriájába tartozik, hogy senkit se kényszerítsenek arra, hogy valamelyik nemzet képviselőjeként nyilatkozzon önmagáról. Románia és Szerbia hosszú ideje baráti kapcsolatokat ápolnak, a vlah nemzeti közösség helyzetére vonatkozólag elhangzó kifogások azonban igazságtalanok. Szerbia nemcsak a tagjelöltség elnyerésével kapcsolatban megfogalmazott kikötéseket teljesítette, hanem a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzéséhez szükséges feltételeket is – összegezte Tadić.
A szerb államfő a folytatásban elismerte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését egyelőre még akadályozza a koszovói kérdés.
Ha nem nehezedne vállunkra a koszovói kérdés, akkor Szerbia már megkezdte volna a csatlakozási tárgyalásokat, véli Tadić, mondván, hogy ha az EU eleget tenne Prishtina követelésének és megkezdené Koszovóval a tárgyalásokat a stabilizációs és társulási megállapodásról, azzal Szerbia és azok az EU-tagállamok is nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerülnének, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét.
A tagjelöltség elnyerése nem ok az ünneplésre, hiszen nem kell minden vizsgát megünnepelni – fejtette ki Tadić, aki szerint a Miniszterek Tanácsának kedvező döntését az európai integráció érdekében folytatott munka lendületesebbé tételére kell kihasználni. A tagjelöltség a szerbiai emberek jobb életének biztosítéka – véli Tadić.
GRATULÁCIÓ A TWITTEREN
Carl Bildt svéd külügyminiszter a Twitter közösségi oldalon gratulált Szerbiának a tagjelöltséghez. Románia magatartásával kapcsolatban Bildt megállapította, hogy a szóban forgó országból hiányzik az európai szellemiség.
Nicolai Wammen európai ügyekkel foglalkozó dán miniszter szavai szerint Szerbia eljutott a ponthoz, amelyet átlépve ismét az európai család tagjává válik.
– Az előttünk álló napokban biztosan lesznek még viták, de az a legfontosabb, hogy mi, az EU-tagállamok külügyminiszterei, Szerbia tagjelöltsége mellett foglaltunk állást – emelte ki Wammen.
Szerbia tagjelöltsége az EU és az egész régió számára fontos – hangsúlyozta ismét Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének vezetője, hozzátéve, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez is elegendő lelkesedéssel és energiával rendelkezik mindkét fél. Az EU felé vezető úton a jövőben még kifejezettebbé kell tenni a Belgrád és Prishtina közötti együttműködést – hangsúlyozta Degert.
– Az EU felé vezető út befektetéseket vonz az egész régióba, munkahelyeket teremt az adott országban és jobbá teszi az ország gazdasági kapcsolatait. Szerbia újabb lépése elegendő erőt szabadít fel ahhoz, hogy az egész régiót magával vonja az európai közösség irányába – magyarázta Degert.
ÚJ ALAPOK VÁLNAK ELÉRHETŐVÉ
Mirko Cvetković szerb miniszterelnök a kormány eddigi munkájának koronájaként minősítette a tagjelölti státust.
– A kormány úgy kezdte mandátumát, hogy még a stabilizációs és társulási megállapodás sem volt ratifikálva. Ma pedig itt állunk a tagjelöltség formális elnyerése előtt. Az aktuális fejleményekre ugródeszkaként kell tekinteni a további reformok végrehajtásához – részletezte Cvetković.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a tartományi kormány alelnöke elmondta, hogy a tagjelölti státus függvényében Szerbia nagyon fontos európai alapokhoz férhet hozzá.
– Fel kell készülnünk az alapok nyújtotta lehetőségek kiaknázására. A határon átnyúló együttműködés keretében minőséges projektumok kivitelezésére nyílik majd lehetőség. Megemlíteném a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányát, amelyet Vajdaság mellett az IPA alapon keresztül az EU finanszíroz. A megfelelő infrastruktúra nélkül nem beszélhetünk a régió valós fejlesztéséről – magyarázta Pásztor.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint csak akkor mutatkozhat meg a tagjelöltség értelme, ha pont kerül a Szerbia erkölcsi, politikai, gazdasági és kulturális jövőjével kapcsolatos dilemmák végére.
Ez nem az önelégültség pillanata, Szerbia már így is sok időt vesztegetett el – fogalmazott Jovanović, hozzátéve: „Meg kell teremteni a feltételeket a politizálás értékrendjének megváltoztatásához.”
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke örömét fejezte ki a brüsszeli fejlemények kapcsán, valamint reményének adott hangot, hogy Szerbiának nem kell sokat várnia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Szerbként és szerbiai polgárként örülök a tagjelölti státusnak, azt azonban tudni kell, hogy Szerbia Prishtinával egyeztetve határt húzott a két ország közé – mondta Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke.
– Mondhat az államvezetés amit csak akar, megmutathatom az útlevelemet és a pecsétet, amit Koszovóba utazva ütnek bármelyik úti okmányba. Azt sem értem, hogy miért az utolsó pillanatban állapodott meg Belgrád és Prishtina. Miért volt korábban nagyobb az elhatározás a kormányban, hogy elutasítsák az ajánlatot? – fogalmazott Nikolić.
