Az elemzők szerint ezúttal rövid egyeztetésre kell számítani, hiszen az EU tagállamai egységes álláspontot alakítottak ki: Szerbia kiérdemelte a tagjelölti státust.
Sajtóinformációk szerint most már feltehetőleg Romániának sincsenek fenntartásai országunk tagjelöltségével kapcsolatban, főleg azután nem, hogy Szerbia és Románia képviselői csütörtökön Brüsszelben megállapodást írtak alá a szerbiai román nemzeti közösség jogainak tiszteletben tartásáról. Az EU vezető politikusai elégedettségüket fejezték ki a megállapodás kapcsán, valamint kijelentették: elhárult a Szerbia tagjelölti státusát akadályozó utolsó akadály.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődött kétnapos ülésén Szerbia tagjelöltsége mellett a schengeni övezet bővítése és az unió gazdasági helyzete szerepel napirenden.
Carl Bildt svéd külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Szerbia az idei év végéig a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát is megkaphatja.
TARTÓS FOLYAMAT
Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének vezetője reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanács Szerbia számára kedvező döntést hoz a tagjelölti státussal kapcsolatban. Egy kedvező döntés megerősítené Szerbia igyekezetét és új energiákat szabadítana fel az európai integrációs folyamat következő szakaszaihoz, szögezte le Degert, hozzátéve, hogy az országban számos reform végrehajtása kezdődött el, amelyek megvalósítása tartós folyamat.
Borislav Stefanović, a Prishtinával tárgyalást folytató szerb delegáció vezetője kijelentette, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését Brüsszelben nem kötik Koszovó függetlenségének elismeréséhez.
– Szerbia Koszovó státusát az ország alkotmányában részletezi. Senki sem fogja tőlünk állami és nemzeti pozíciónk módosítását követelni. Ha ezt egyébként megtennék, akkor Szerbia válasza elutasító lenne. A csatlakozási tárgyalások megkezdését más dolgokhoz kötik, amelyek természetesen összefüggnek a koszovói kérdéssel – magyarázta Stefanović, azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy melyek lennének ezek a dolgok.
A szerb delegáció vezetője szerint a Szerbiában végrehajtott reformokat illetően minden rendben van, Szerbiával kapcsolatban éppen ezek a reformok miatt hangzottak el a legkedvezőbb vélemények Brüsszelben. Stefanović hiszi, hogy Szerbia még az idén megtudja, hogy mikor kezdheti el a csatlakozási tárgyalásokat.
EURÓPAI JÓ BARÁT
Csütörtökön az Európai Parlament Külügyi Bizottsága is ülésezett és elfogadta a január elején Szerbiáról összeállított határozat végleges, módosítási javaslatokkal kiegészített változatát. A dokumentum ebben a formában kerül az EP plénuma elé.
A bizottság szintén elégedettséggel szólt a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban megfigyelhető lépésekről és megállapította, hogy a régióban megfigyelhető feszültséget egyedül békés párbeszéd útján lehet felszámolni. Az EP ugyanakkor aggodalmát fejezte az Észak-Koszovóban tavaly július óta jellemző erőszak miatt.
– Örömmel fogadtuk Boris Tadić szerb államfő kijelentéseit, amelyekben az észak-koszovói útbarikádok felszámolására szólította fel a helyi szerbeket. A szerb kormánytól elvárjuk, hogy a továbbiakban is szorgalmazza az útzárlatok lebontását és szavatolja a szabad közlekedést, áruforgalmat
és a tőke áramlását. Az EU alapértékeinek függvényében fontos erősíteni a regionális együttműködést – olvasható a határozatban.
A számos pozitív megállapítás után a dokumentumban az EP Külügyi Bizottsága a szerbiai médiumokra történő nyomásgyakorlás miatt adott aggodalmának hangot és a tájékoztatási eszközök szabadságának biztosítására szólította fel a szerb államvezetést.
Jelko Kacin, az EP szerbiai jelentéstevője reményét fejezte ki, hogy a Külügyi Bizottság által elfogadott határozat pozitívan befolyásolja majd az Európai Tanácsban vitázó kormány-, illetve államfőket.
– Egyértelmű, hogy az EP-ben Szerbiának egy igazi jó barátja van. Ez a jó barát ma újabb pozitív jelet küldött Belgrád és az Európai Tanács irányába. Ez a barát Románia számára is egyértelmű üzenetet küldött, ezért remélem, hogy ez az ország is támogatni fogja Szerbia tagjelöltségét. Szerbiától elvárjuk, hogy a Vajdaságban jellemző kiváló kisebbségvédelmet az ország egyéb régióira is kiterjessze – fogalmazott tegnap Kacin.
Oliver Dulić környezetvédelmi, bányászati és területtervezési miniszter beszámolt róla, hogy a tagjelölti státus függvényében az európai alapokból Szerbia a környezetvédelem számára is nagyobb összegeket hívhat le.
Az elkövetkezőkben Szerbia 200 millió euróval több pénzt hívhat le európai alapokból, ennek az összegnek jelentős része környezetvédelmi projektumok megvalósítására irányul majd, mondta Dulić, hozzátéve: a tagjelöltség függvényében több pénz lesz a regionális hulladéktárolók, a szennyvíztisztító rendszerek, vízvezetékek, valamint szennyvízelvezető rendszerek kiépítésére.
