– A minisztériumok számának csökkentését demagóg lépésnek is nevezhetjük – fejtette ki lapunknak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője. Hozzátette: nem kell azt gondolni, hogy ezzel majd hatalmas összegeket takarít meg az ország, csupán néhánnyal kevesebb fizetést kell kiosztani.
– Ugyanakkor nem ellenezzük, hogy kevesebb minisztériumból tevődjön össze a kormány. A kisebbségügyi minisztérium megszűnésével kapcsolatban fontos tudni, hogy a VMSZ az elmúlt években is ragaszkodott a szóban forgó tárcához, főleg abban az időszakban, amíg nem fogadták el a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, illetve nem zajlottak le a nemzetitanács-választások. Most viszont nem létfontosságú a különálló kisebbségügyi minisztérium. A VMSZ két módosítási indítványt nyújtott be ehhez kapcsolódóan: kérjük, hogy a jövőben a Milan Marković által vezetett minisztériumot ne államigazgatási, helyi önkormányzati, emberi jogi és kisebbségügyi minisztériumnak hívják, hanem első helyen szerepeljen az emberi jogi és kisebbségügyi meghatározás. Ennek elsősorban szimbolikus jelentősége lenne: az ország így azt üzenné a kisebbségeknek, hogy jogérvényesítésük a minisztérium számára az első helyen szerepel. A másik módosítási javaslatunkban pedig azt kérjük, hogy ezen belül a minisztériumon belül hozzanak létre egy emberi jogi és kisebbségügyi hivatalt – foglalta össze Pásztor.
A VMSZ képviselője parlamenti felszólalása során arra is felhívta a figyelmet, hogy az átalakított kormánynak egyik tagja sem vajdasági. Pásztor lapunknak is elmondta azt, amit a parlamenti szószéken hangsúlyozott: véget kellene vetni a pártok közötti leszámolásoknak. Ez alatt elsősorban a G17 Plusz és a Demokrata Párt viszonya értendő, közölte Pásztor. Hozzátette: a kormánynak a hatáskörébe tartozó feladatokkal kellene foglalkoznia annak érdekében, hogy Szerbia az év végén elnyerje az Európai Unió tagjelölti státusát.
