Tegnap Szabadkán, Magyarország Főkonzulátusán az ünnepélyes állampolgársági eskütételtdr. SztárayPéterAndrás, a magyar Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, politikai igazgató tisztelte meg jelenlétével.
Dr. Sztáray Péter András a rendezvényt követően azokat az érzéseket és gondolatokat fogalmazta meg, amelyek a 92 év után ismét magyar állampolgárrá váló emberek arcára nézve fogalmazódtak meg benne:
– Leginkább a meghatottság szóval írhatom le az érzéseimet. Az ember ritkán lehet részese olyan felemelő pillanatnak, mint amikor a saját néptársai egy másik státusból, egy másik állampolgárságból közelednek felé egy eskü kimondásával, amellyel ismét eggyé válunk a nemzetben. Ilyen szempontból ezek a legmeghatóbb pillanatok egy ember szakmai történetében – fogalmazott a politikai igazgató.
Kérdésünkre, hogy Szerbia tagjelölti státusa biztonságpolitikai szempontból fontos-e, és ha igen, miért, a felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a tagjelöltségnek hosszú távon van jelentősége, hiszen ezzel Szerbia egy lépéssel közelebb került az EU-hoz. Ez pedig növeli a stabilitást és a biztonságot, tette hozzá.
– Magyarországnak az az érdeke, hogy Szerbia minél előbb megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, minél hamarabb teljesítse a szükséges feltételeket és csatlakozzon az EU-hoz. Ne maradjanak Európa térképén fehér foltok, sem Magyarországtól délre, sem más területeken – magyarázta.
Másik kérdésünkre, hogy ha Szerbia az unió tagjává kíván válni, akkor meddig odázhatja el a NATO–csatlakozást, dr. Sztáray Péter András kifejtette, hogy politikai és intézményi szempontból a kétfajta integrációs nyomvonal szétválik. Az EU nem minden tagállama NATO-tag, és a NATO nem minden tagállama EU-tag, folytatta, hozzátéve: észrevehető viszont, hogy a térség legtöbb országa a NATO-hoz való közelítés mellett kötelezte el magát. Szerbia esete különleges, hiszen a NATO és Szerbia közötti kapcsolatoknak súlyos háttere van, ugyanakkor az elmúlt években fokozódott az együttműködés és növekedett a bizalom az ország és a szövetség között, fejtegette a felelős helyettes államtitkár, hozzátéve: „A jelenlegi kormány politikája ugyan nem tartalmazza a NATO-tagság célkitűzését, de nem tudhatjuk, hogy középtávon mire kerül sor ezen a területen.” Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több szomszédos ország váljék az EU és a NATO tagjává, szögezte le a politikai igazgató.
Kérdésünkre, hogy Magyarország folytatni kívánja-e Szerbia európai integrációs folyamata során azt a kiállást a vajdasági magyar közösség mellett, amelynek a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási, valamint a rehabilitációs törvények kapcsán lehettünk tanúi, dr. Sztáray Péter András a következőket foglalta össze: „Tavaly ősszel egy kritikus pillanat tanúi lehettünk. A magyar kormánynak be kellett avatkoznia, hogy Szerbiában a magyarokat ne zárják ki a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás folyamatából. Azt is láthattuk, hogy a szerb kormány nagyon rugalmasan reagált, és kész volt a szükséges módosítások megtételére. Ezért Magyarország már tavaly decemberben is nagyon határozottan támogatta a tagjelölti státus megadását. Ez nem magyar–szerb ügy volt, hanem európai ügy: ne legyen diszkrimináció az egyes országokban.”
