A Magyar Szó székházának tanácsterme az ünnepi hét minden napján megtelt. Ez is bizonyítja, hogy hiánypótló rendezvénysorozatot valósított meg közösségünk, amely pótolhatatlan szellemi tőkével rendelkezik – emelte ki köszöntőbeszédében Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. megbízott igazgatója. A széksorok csütörtökön is megteltek: nyolc panelbeszélgetés követte egymást, melyekkel a következő év kihívásaira készültünk. Célunk, hogy megalapozott utat rajzoljunk magunk elé – tette hozzá a megbízott igazgató. Ugyanakkor kifejezte örömét, hogy Az újság címmel meghirdetett beszélgetéssorozatra a Magyar Szó munkatársai mellett a Hét Nap, a Vajdasági RTV és az Újvidéki Rádió, illetve a Pannon RTV és a Szabadkai Magyar Rádió munkatársai is eljöttek, de az anyaországi Magyar Nemzet napilap is képviseltette magát.
Az első panelbeszélgetésen a hírek és álhírek világáról Gusztony András, az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztője, Ternovácz István, az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztő-helyettese és a Kossuth rádió vajdasági tudósítója, valamint Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője fejtette ki véleményét. Lapunk főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy létezik szándékos álhírgyártás is, s az újságírók és szerkesztők feladata, hogy ezeket a tartalmakat kiszűrjék. Ternovácz István kiemelte, hogy szerinte a vajdasági magyar médiatér eleve kizárja az álhíreket a megjelentetett tartalomból. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy az álhírek különösen az internet széles körű használatával szaporodtak el. Ugyanakkor Gusztony András szerint valamelyest eltúlozzuk az álhírek jelentőségét. A szakmában ugyanis soha nem volt akkora megosztottság, mint manapság: a különböző oldalak teljesen másképp közelítenek ugyanahhoz a témához, és az sem biztos, hogy rossz szándékból. A beszélgetést Lackó Varjú Sára, a Magyar Szó szerkesztője vezette.
A NYOMTATOTT SAJTÓ ÉRTÉKE
Diósi Árpád, Kabók Erika és Laták István (Dávid Csilla felvétele)
Az újság hőskoráról Homolya Horváth Ágnes szerkesztő beszélgetett a vendégeivel. Kabók Erika, lapunk Hétvége mellékletének szerkesztője kiemelte a nyomtatott sajtó elemző írásainak fajsúlyát, amelyek véleménye szerint nem tudnak érvényesülni az online térben, a riportok, tárcák, jegyzetek értéke viszont olyan jelentőséggel bír, amiért a nyomtatott sajtónak meg kell maradnia. Missziónk, hogy a saját életünkkel, a közemberek történeteivel foglalkozzunk – hangsúlyozta. Diósi Árpád, lapunk Közélet rovatának szerkesztője arról beszélt, hogy bár a nyomtatott újság gyorsaságában elsilányul az online felületekkel szemben, tartalmában pótolhatatlan. Megszűri ugyanis a híreket, időt szán azok elemzésére, és alkotói folyamat áll a végtermék elkészítésének hátterében, így a nyomtatott újság a mai világban luxustermékké válik – mondta. A jelenlévők egyetértettek Laták Istvánnal, a Magyar Szó sportrovatának vezetőjével és a Sportvilág mellékletünk szerkesztőjével abban, hogy az írott sajtó és az online forma előbb-utóbb megtalálja a működőképes fúziót. Kiemelte a Magyar Szó azon misszióját is, amely révén a vajdasági sportolók is bekerülnek a köztudatba.
AZ ONLINE GYORS, AZ ÚJSÁG ÉRTÉK
Máriás Endre, Fehérvári Csongor, Antalovics Péter és Balázs Andrea (Dávid Csilla felvétele)
Az internetes híroldalak és a nyomtatott sajtó viszonyáról a fiatalabb nemzedék is kifejtette véleményét Balázs Andrea, a Magyar Szó honlapszerkesztőjének kérdései nyomán. Antalovics Péter, lapunk munkatársa az online megjelenítés széles körű lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A fiatalabbak szerint az online térben is helyük van a hosszabb terjedelmű riportoknak és interjúknak. Ugyanakkora elérésszámot tudnak felmutatni, mint a gyors hírek, csak ehhez hosszabb időre van szükségük. Az online a nyomtatott sajtó meghosszabított keze lehet – hangsúlyozta a beszélgetésen Fehérvári Csongor, a Pannon RTV internetes oldalának szerkesztője. Máriás Endre, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese is a nyomtatott és az online sajtó együttműködésének jelentőségét emelte ki. Hangsúlyozta: jelenleg azt kell mérlegelni, hogy milyen módon és formában tudjuk ezt megvalósítani. Az összekapcsolódás folyamán azonban szem előtt kell tartanunk, hogy a gyorsaság árán nem áldozhatjuk fel a hitelességet. Ugyanakkor kiemelte annak a nevelői szándéknak is a jelentőségét, amellyel a két megjelenési forma együttes használatára buzdítja a fiatal olvasókat.
OLVASÓT NEVELNI!
Török Erna, Móricz Ildikó, Csík Mónika, Jódal Rózsa és Tóth D. Lívia(Dávid Csilla felvétele)
A virtuális tér kihívásaival a mai gyermeksajtónak is meg kell küzdenie. Az olvasóvá nevelés kapcsán Jódal Rózsa író a személyes kapcsolatok jelentőségére hívta fel a figyelmet. Példaként Hadaró Jutkát, a Jó Pajtás egyik rovatának emblémás és képzelt alakját említette, akivel a Jó Pajtás hasábjain az írónő jóvoltából évtizedeken keresztül azonosultak a vajdasági gyerekek. Csík Mónika költőnő, író és egyben a Magyar Szó lektora szintén saját tapasztalatait említette. Gyermekkönyveinek bemutatóin tapasztalta, hogy a gyermekek kíváncsisága és kreativitása határtalan, és megfelelő irányítással készek az íróval is közösen alkotni. Hasonló élményekről számolt be Móricz Ildikó tervezőgrafikus és Török Erna, a Mézeskalács és a Jó Pajtás szerkesztője is. Az illusztráció és a tartalom megfelelő ötvözése ugyanis a továbbgondolásra ösztönzi a gyerekeket. Erre példaként Mézes Marcipánt, a Mézeskalács képzeletbeli mókusfiguráját említette a beszélgetés moderátora, Tóth D. Lívia, a Magyar Szó újságírója. A Mézeskalács mókusa három éve szól a gyerekekhez. A Mézeskalács rajzpályázatának alkotásain, amelyeket hétfőn állítottak ki székházunkban, visszaköszönt az említett figura – mondta a gyermeklapjaink szerkesztője. A beszélgetés során szó esett a külföldi gyermeklapok és a gyermekek számára kidolgozott online platformok törekvéseiről is, valamennyi érdeke az olvasóvá nevelés, amit közös érdekként kellene kezelni – hívták fel az együttműködés lehetőségére a figyelmet a beszélgetés résztvevői.
MIÉRT JÓK A TÁRCÁK?
Ternovácz Áron és Fodor István (Ótos András Felvétele)
A délutáni első panelbeszélgetés vendége Fodor István, a Magyar Szó nyugalmazott szerkesztője és Ternovácz Áron tárcaíró volt. A beszélgetést Antalovics Péter vezette.
A tárca stilisztikailag az irodalom felé közelít, mégis publicisztikai műfajról van szó. Mindenféleképpen színesíti az újságot, de milyen lehetőségei vannak?
– Azt tapasztaljuk, hogy az olvasók kedvelik a színes, riportszerű írásokat. Ami meggyőzött, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Amikor elkezdtem a Terasz rovatba tárcákat írni, három hónap alatt több pozitív visszajelzést kaptam az olvasóktól, mint öt év alatt, amikor más témákkal foglalkoztam – mondta Fodor István.
– A mai rohanó világban azt gondolnánk, hogy az embereknek nincs idejük tárcákat olvasni, mivel ez mélyebben közelít az adott témákhoz, és el kell gondolkodni rajta. Ennek ellenére én is sok olvasói visszajelzést kapok, ami arra enged következtetni, hogy valamilyen módon ki tudja kapcsolni az embereket, meg tudja állítani őket egy pillanatra, és elgondolkodnak rajta – mondta Ternovácz Áron.
MAGASSÁGOK ÉS MÉLYSÉGEK
Dédity Szuzanna, Mihályi Katalin és Madár Anikó (Ótos András Felvétele)
A következő panelbeszélgetés vezetője Kasza Jennifer, napilapunk munkatársa volt. Miért fontosak a kulturális hírek? Erről kérdezte a vendégeket, Mihályi Katalint, lapunk művelődési rovatának szerkesztőjét, Madár Anikót, az Újvidéki Rádió művelődési műsorának szerkesztőjét, valamint Dédity Szuzannát, a Szabadkai Magyar Rádió főszerkesztőjét.
– A művelődési témákkal értékeket szeretnénk megmutatni. Ez ugyanúgy érvényes az újságra, mint a rádióra és a tévére – mondta Mihályi Katalin.
– Amikor elkezdtem az SZMR művelődési műsorát készíteni, heti egy órát beszéltünk erről a témáról. Később már napi egy óra lett előirányozva a kulturális műsorra. Először megijedtem tőle, de hamar rájöttem, hogy gond nélkül ki lehet tölteni ezt a műsoridőt – hangsúlyozta Dedity Szuzanna.
– Azt tapasztalom, hogy a világ változik. Az emberek minél gyorsabban szeretnének rövid információkhoz jutni. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a híradóban röviden tájékoztatjuk a hallgatókat, később pedig a művelődési műsorban bővebben is beszámolunk az adott eseményről – mondta Madár Anikó.
HÍRESSÉGEK ÉS CELEBEK
Kartali Róbert, Kovács Magdaléna, Kurcinák Árpád és Kállai Göblös Nikoletta (Ótos András Felvétele)
Ki a híresség és ki a celeb? A médiának szüksége van-e rájuk? A panelbeszélgetésen Kállai Göblös Nikoletta, a Magyar Szó újságírója kérdezte a vendégeket, Kartali Róbertet, a Hét Nap főszerkesztő-helyettesét, Kovács Magdalénát, az Újvidéki Rádió műsorvezetőjét, szerkesztőjét és újságíróját, valamint Kurcinák Árpádot, a Vajdasági RTV szerkesztőségének deszkfőnökét.
– A celebek úgynevezett ünnepelt hírességek, akikből a bulvár csinált ismert embert. Meg kell különböztetnünk az elismert embereket, a hírességeket és a celebeket. Véleményem szerint így van a ranglétra is, a celebek vannak a legalján – mondta a Hét Nap főszerkesztője.
– Egy új kategória az influenszerek. Ezek olyan tartalomgyártók, akik hatnak az emberekre. Nem szeretnénk azt bírálni, hogy jó vagy rossz módon. A különböző online platformokon publikálnak, és nincs szükségük a médiára – mondta Kovács Magdaléna.
– Az elismert emberekről fontos beszámolnunk, de a celebek inkább a bulvár számára fontosak. A közszolgálati médiában nincs szükség rájuk – hangsúlyozta Kurcinák Árpád. Ebben egyetértettek a beszélgetőpartnerek és a közönség is.
A JÓ FOTÓ FONTOSSÁGA
Gergely József, Léphaft Pál, Molnár Edvárd és Gulyás Réka (Ótos András felvétele)
Molnár Edvárddal és Gergely Józseffel , a Magyar Szó fotóriportereivel, valamint Léphaft Pál karikaturistával Gulyás Réka, lapunk újságírója beszélgetett.
– A fotó feladata, hogy megragadja az olvasó figyelmét. Ez adja el az újságot vagy az adott cikket. A jó fotó a lap lényegén keresztül nézi a világot – mondta Léphaft Pál.
– Az újságban megjelenő sajtófotó néha többet mond minden szónál, ezért nagy odafigyelésre van szükség egy-egy kép kiválasztásakor. Az ember vizuális típus, ezért mindenféleképpen olyan képet kell közreadni, ami közöl valamit – mondta Gergely József.
– A fotós nemcsak arra használja a szemét, hogy ne menjen neki a falnak, hanem létezik egy úgynevezett fotós szem. A jó kép olyan, amire jó ránézni, ez egyértelmű. Ha kifejezetten a sajtófotóról beszélünk, az esztétikán kívül fontos az, hogy információt is közöljön – mondta Molnár Edvárd.
Kabók Erika kolléganőnktől búcsúztunk (Dávid Csilla felvétele)
A Magyar Szó ünnepi hetének pénteki napján a Forum Nyomda kerül középpontba. Az ünnepség 11 órakor kezdődik, melynek keretében képkiállítás nyílik az elmúlt 65 évet bemutató fotókból, de szakmai beszélgetéseket és állófogadást is tartanak.
Nyitókép: Erdődi Edvina, Gusztony András, Varjú Márta és Ternovácz István (Dávid Csilla felvétele)
