2024. november 25., hétfő

Prishtina „Nagy-Albániára” vágyik

A hírhedt lábjegyzet miatt továbbra sem bonyolódnak le zavartalanul a regionális fórumok

A Balkánon különböző országokban élő albánok számára az lenne a legkedvezőbb, ha egy országban élhetnének – jelentette ki Hashim Thaçi koszovói kormányfő. Erre válaszként az Európai Unió egyik magát megnevezni nem óhajtó tisztségviselője közölte: a Nyugat-Balkán országainak határai véglegesek. Ivica Dačić szerb belügyminiszter szerint Thaçi kijelentése incidensek és károk okozója lehet.

Hashim Thaçi a Koszovói Képviselőházban csütörtökön mondta el, hogy ha még módosulhatnának a Nyugat-Balkán határai, akkor az albán nemzetnek egy nagy országban kellene élnie.

– A koszovói kormány nevében mindegyik nemzetközi barátunkkal tudattam az álláspontunkat. Az albánok élete sokkal egyszerűbb lenne, ha közös országban élhetnének – fogalmazott Thaçi az ülésen, amelyen a koszovói képviselők az észak-koszovói szerb községekben megtartandó szerbiai parlamenti választások ellen szóló határozatot vitatták meg.

A koszovói kormányfő szerint az Észak-Koszovóban megtartandó szerbiai parlamenti választásokra erőszakos cselekedetként kell tekinteni. Koszovó kormánya a rendelkezésére álló összes alkotmányos és törvényes lehetőséget megragadja annak érdekében, hogy a választásokra ne kerülhessen sor – nyilatkozta Thaçi.

Újságírói megkeresésre az EU több tisztségviselője is megerősítette, hogy az unió álláspontja a Nagy Albániát illetően is ugyanaz, mint bármelyik balkáni országot illetően: A Nyugat-Balkánon befejeződött az országhatárok alakítása.

Hashim Thaçi nyilatkozata incidenseket és problémákat szülhet – véli Ivica Dačić szerb belügyminiszter, hozzátéve: Nem érdekli, hogy milyen országban fognak élni az albánok, az viszont érdekli, hogy az észak-koszovói szerbek ugyanolyan jogokat élveznek-e, mint az albánok.

Thaçi a nemzetközi közösség kedvence, ezért is adhat ilyen nyilatkozatokat – fejtette ki Dačić, mondván, hogy ha valamelyik szerbiai politikus fogalmazott volna meg hasonló dolgokat, akkor azonnal összeült volna az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

– Az átmeneti koszovói hatóságoknak, intézményeknek részt kell venniük a regionális együttműködési fórumokon, de Koszovó neve alatt mindig ott kell lennie a lábjegyzetnek. Erről állapodott meg Brüsszelben a belgrádi és prishtinai delegáció – magyarázta Dačić.

Ezzel ellenben Petrit Selimi, a koszovói belügyminiszter helyettese közölte, hogy Prishtina nem szándékozik az idők végezetéig lábjegyzettel részt venni az együttműködési fórumokon. A Belgrád és Prishtina közötti megállapodásban egyértelműen olvashatjuk, hogy csak átmeneti megoldásról van szó.

Bár a február végi megállapodás nem működik zavartalanul, hiszen azóta Belgrádban egy regionális fórumot a koszovói fél hagyott el azért, mert az ország elnevezése alatt szerepelt a lábjegyzet, egy másik fórumot Szarajevóban pedig a szerb fél hagyott el, mert Koszovó neve alatt nem tüntették fel a lábjegyzetet, Selimi úgy véli, hogy az egyezmény pozitív előrelépés volt.

– Koszovó részt vehet a regionális fórumokon és a regionális szervezetekben. Önállóan vehetünk részt, az UNMIK nélkül. Koszovó multilaterális szerződéseket írhat alá. Országunk ezzel megkezdte útját az EU-tagság irányába – összegezte a megállapodás előnyeit Selimi.

Az észak-koszovói szerb községekben megtartandó szerbiai parlamenti választásokat illetően Selimi is úgy véli, hogy provokációról van szó. Szerbia az EU elvárásaival ellenben cselekszik – hangsúlyozta a koszovói belügyminiszter helyettese.

Božidar Đelić, a Demokrata Párt elnökségének tagja szerint bebizonyosodott, hogy Szerbia az EU-hoz és Koszovóhoz kapcsolódó céljai nem állnak egymással szemben. Az európai célt védve Szerbiának olyan súlyos kompromisszumokat kellett elfogadnia, amelyek végeredményben az észak-koszovói szerbekre nézve is gyümölcsözőek – fejtette ki Đelić, hozzátéve: „A választások után megalakuló kormánynak, amelynek élén nem kételkedek, hogy a DP fog állni, minden megoldandó feladatot meg kell oldania, hogy Szerbia év végéig elnyerje a csatlakozási tárgyalások időpontját.”

– Nem lesz egyszerű teljesíteni ezt a célt, de hiszem, hogy ugyanúgy, mint a tagjelölti státus esetében, most is sikerül megtalálni a megfelelő kompromisszumokat – szögezte le Đelić.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás