2024. július 17., szerda

Értékes és küzdelmes négy év

Fremond Árpád: Nyugodt lelkiismerettel számolhatunk el a választási kampányban az elért eredményekkel
Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja 2008-ban jutott először képviselői mandátumhoz. Nevével leggyakrabban a mezőgazdaságot érintő kérdések kapcsán találkozhattunk. Fremond termékenynek nevezte a mögöttük álló négy évet. Arra is emlékeztetett, hogy a VMSZ a Vajdaság érdekeiért és jussáért folytatott küzdelmében ebben az időszakban sajnos gyakran egyedül maradt a képviselőházban.

Hogyan értékeli első parlamenti mandátumának négy évét?

– A mezőgazdaság területét illetően kielégítőnek nevezném a képviselőház négyéves munkáját. A parlamenti munka és a törvényhozás szempontjából az aktuális ciklus sokkal értékesebb, mint az elmúlt tizenkét év bármelyike: 2000-től 2007-ig mindössze öt mezőgazdasághoz kapcsolódó jogszabályt fogadott el a képviselőház, 2008-tól 2011-ig viszont harmincöt törvényt és államközi megállapodást erősített meg. A mezőgazdaságot érintő törvényhozás szempontjából tehát nagyon értékes négy évet zárunk le. Persze a rossz emlékekről sem szabad megfeledkezni: a VMSZ nem mindig volt egyszerű helyzetben. Számos kérdést illetően maradtunk magunkra a képviselőházban és kellett egyedül küzdenünk Vajdaság érdekeiért. Ilyen megvilágításból nézve kemény időszak áll mögöttünk. Mindennek ellenére úgy érzem, hogy a VMSZ az elmúlt négy évben megmutatta: önállóan politizálunk és önállóan képviseljük nemcsak a magyar közösség, hanem Vajdaság érdekeit is. A VMSZ parlamenti képviselőjeként én és társaim saját magunk rendelkeztünk képviselői mandátumunkkal, nem úgy, mint más pártok képviselői. Azt hiszem, hogy nyugodt lelkiismerettel számolhatunk el a választási kampányban a most záruló ciklusban elért eredményekkel.

Mely mozzanatokat emelné ki ebből az időszakból, főleg ami az Ön munkáját és szakterületét illeti?

– A vége felé közeledő parlamenti ciklus legfontosabb mozzanatainak sorában első helyen említeném Vajdaság statútumának és a tartomány hatásköreiről szóló törvénynek az elfogadását. A szóban forgó rendeletekkel több mezőgazdaságot érintő hatáskör is átkerült Vajdaságba. A kérdéses jogszabályok elfogadásának kiharcolásában a VMSZ-nek fontos szerepe volt. Az elégedettség teljességét egyedül a tartomány pénzeléséről szóló törvény hiánya gátolja, de reméljük, hogy a következő ciklusban ennek a jogszabálynak az elfogadását is sikerül minél hamarabb kiharcolnunk. Személyes teljesítményünk listáján következőként a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási, valamint a rehabilitációs törvényeket említeném. Tudjuk, hogy ezeken a jogszabályokon belül is számos mezőgazdaságot érintő kérdéskört lelhetünk fel. Szerintem bebizonyítottuk, hogy mindent megteszünk az elkobzott földek visszaszolgáltatásának érdekében. Külön örülünk annak, hogy a tagosított termőföldek esetében úgy tűnik: az érintettek termőföldeket kaphatnak vissza a masszából. Lényegesek az aktuális ciklusban a földművesek egészségügyi és nyugdíjbiztosításában történt kedvező változások is. Személyesen járultam hozzá, hogy a nyugdíj- és a betegbiztosítás esetében ne minden családtagot terheljenek a járulékok fizetésével, hanem csak azt a személyt, aki földműveléssel foglalkozik a családban, a gazdaság hordozóját. A tejfelvásárlás területén sikerült kiharcolnunk a termelők számára kedvezőbb megoldást, mint ahogyan a dohágytermelők számára is sikerült kieszközölnünk egy év elmaradt prémium kifizetését. Tavaly a támogatások kifizetéséhez járultunk hozzá munkánkkal.

Ha a választások eredményének függvényében esélyt kapna képviselői munkájának folytatására, mit tenne meg mindenféleképpen?

Egyebek mellett az állami költségvetés mezőgazdaságra előirányzott részének növeléséért küzdenék, hogy az elérje a büdzsé öt százalékát, valamint annak a stratégiának a kidolgozásáért, amely pontos iránymutatója lehetne a mezőgazdaság fejlesztésének. A szövetkezetekről szóló törvény elfogadásának érdekében szintén mindent latba vetnék, vetnénk. A szóban forgó jogszabály közvitája már befejeződött, de elfogadni már nem sikerült ebben a ciklusban. A rendelet mentén új alapokra lehetne helyezni a szövetkezeteket és a termelők összefoghatnának a hatékonyabb eredmények elérésének érdekében. Tovább küzdenénk azért, hogy Vajdaság megkapja az alkotmány értelmében őt megillető pénzeket az állami költségvetésből, sőt, ha lehet, nagyobb összeget is megkísérelnénk kiharcolni. Mindent megtennék azért, hogy a most érvényben lévő területalapú támogatási rendszer továbbra is fennmaradjon. A következő ciklusban fontos lenne azon dolgozni, hogy megszűnjön a mezőgazdaság területén jellemző bizonytalanság: a termelőknek tervezniük kell, nem lehet év közben csak úgy megváltoztatni a támogatási rendszert. A következő kormánynak sokkal több figyelmet és pénzt kell fordítania erre az ágazatra, hiszen miden egyes befektetett dinár többszörösen megtérül. A mezőgazdaság komoly bevételeket termel és munkahelyteremtő ágazat. Szeretném, ha Szerbiában minél hamarább kimondanák: ez az ország,Vajdaság Autonóm Tartománnyal együtt, egy agrárország. Meg kellene érteni, hogy sokkal kedvezőbb lenne, ha az országban megtermelt terményt feldolgoznánk és a kész terméket szállítanánk külföldre. Ez persze az állattenyésztésre is vonatkozik. De mindezt nem lehet kivitelezni az egységes agrárpolitika és stratégia kidolgozása nélkül. Vegyük példának az EU-t: a 2014-2020-as időszakra vonatkozólag fogadták el az agrárstratégiát és ehhez fogják magukat következetesen tartani. Lehetnek kormányváltások, de a stratégiában meghatározott útról senki sem fog letérni.