2024. július 17., szerda

Korszerűbbé váltak a választások

Marko Blagojević: Az elektronikus választói névjegyzéknek köszönhetően a polgárok lakhelyükön kívül is szavazhatnak, de ezt kötelesek lesznek előre bejelenteni
(Fotó: Ótos András)A május 6-i köztársasági parlamenti választások már egységes elektronikus választói névjegyzék alapján fognak lezajlani. Azok a polgárok, akik a választások napján nem tartózkodnak lakhelyükön, tartózkodási helyükön is voksolhatnak. A téma kapcsán Marko Blagojević, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) végrehajtó igazgatója nyilatkozott a Magyar Szónak.
– Nagyon jó, hogy elkészült az elektronikus névjegyzék. Remélem, hogy jól fog működni. Elsősorban azért jó az elektronikus névjegyzék, mert könnyebb lesz elkerülni mindenféle szabálytalanságot. Sokszor szóba került már, hogy a névjegyzék nem naprakész, vannak személyek, akik kétszer szerepelnek rajta, arról meg ne is beszéljek, hogy elhunyt személyeket is nyilvántartanak. Ezeket a hibákat várhatóan nagyon gyorsan kiküszöbölik. Nem a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium a felelős ezekért a hibákért, mert nem a minisztérium volt az illetékes a névjegyzékek vezetésében. A minisztérium nem törölhetett senkit sem a listáról, még akkor sem, ha egyértelmű volt, hogy annak a valakinek nem ott a helye. A minisztérium csupán kérhette az önkormányzatokat, hogy dolgozzanak a hibás bejegyzések törlésén. A választói névjegyzék összeköttetésben fog állni más szolgálatokkal is, ezért a jövőben nem történhet meg, hogy valakit a halála után nem törölnek.

A szavazások melyik szintjén lesz érvényes az új lehetőség, hogy a lakhelytől függetlenül is szavazhatnak a polgárok?

– Csak a köztársasági és az elnökválasztásokra vonatkozik ez. Annyit kell tudni, hogy a polgároknak előre be kell jelenteniük, hogy hol kívánnak szavazni, hiszen nevüket nyilvántartásba kell venni a szavazóhelyen.

Az idén meglehetősen kifejezett a pártok kampánya az interneten. A kampánycsend az internetre is vonatkozik?

– A kampánycsend a médiumokra vonatkozik. Kampánycsendben szórólapokat is lehet osztogatni, csak nem a választóhelyek 50 méteres körzetében. Ami az internetet illeti, még ha bizonyos értelemben médiumról is van szó, mégsem ugyanazok a szabályok érvényesek. Világos, hogy az interneten szinte lehetetlen lenne betartatni a kampánycsendet. Mint ahogyan az is lehetetlen, hogy a külföldi tájékoztatási eszközökkel bárki betartassa a kampánycsendre érvényes szerbiai előírásokat.

Az is tudvalevő, hogy a politikai pártok egyre aktívabbak a különböző közösségi oldalakon. Valóban szerezhetnek szavazókat ilyen módon?

– Igen, szavazókhoz juthatnak. Az a kérdés, hogy mennyi szavazóhoz. Ez egyébként pártonként változó. Az internetes kampánynak egyre több értelme van: egyebek mellett azért, mert egyre növekszik az internetfelhasználók száma. Még azoknak a pártoknak is megéri az interneten kampányolniuk, amelyek szavazói nem aktívak ezeken az oldalakon: az, hogy már most kapcsolatot építenek ki az interneten mozgó társadalommal, egy majdani pillanatban biztos gyümölcsöt terem.

Lehet-e tudni, hogy mely pártok a legaktívabbak a közösségi oldalakon?

– Számos ilyen párt van, hatalmi és ellenzéki is. Az internetes kampány nem drága, nagyon egyszerű megvalósítani, ezért logikus, hogy a pártok a kampány kifizetődő formájaként tekintenek erre a megoldásra.