A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiáról sokkal inkább a hírhedt Memorandum, mintsem tudományos munka jut az átlagember eszébe
Június elején tartotta meg évi közgyűlését a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, azaz a SANU, amely az elmúlt másfél, két évtizedben nem éppen arról volt ismert, hogy a tudomány és a művészet érdekeit szolgálta volna, inkább a napi politika érdekeit. Emlékezetes a hírhedt Memorandum, amelynek szelleme a mai napig belengi ezt a közösséget és ezt a testületet is. A SANU tagjai között olyan gondolkodók is vannak, akik az említett időszakban meglehetősen szélsőséges, nacionalista kijelentéseket tettek. Közéjük tartozik Vasilije Krestić és Zoran Kovačević.
Vasilije Krestić az említett közgyűlésen veszélyes törekvésnek nevezte azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vajdaságban kihelyezett tagozatot szándékozik nyitni. A jól értesült akadémikus azt is tudja, hogy ez mögött a törekvés mögött a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom áll a Nagy Magyarország létrehozásának eszméjével. És ez még nem minden, hanem a magyarországi intézmény befolyását a mi területünkön a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémián (VANU) keresztül próbálja megvalósítani, vallja Krestić. Felszólalásában kihasználta az alkalmat, hogy egyet rúgjon Julijan Tamašba, a VANU elnökébe is, azt mondva, hogy a VANU elnökének beszédei nem tudományosak, hanem politikai színezetűek.
Amint a VANU neve elhangzott, azonnal jelentkezett Zoran Kovačević, aki tudósként megállapítja, hogy a VANU illegális, hogy nemzetközi kapcsolatokat tart fenn más országok akadémiáival, és ez rossz fényt vet a szerb tudományos életre. Ezért a SANU elnöksége javasolni fogja a Tartományi Végrehajtó Tanácsnak, amely finanszírozza a VANU-t, hogy ezt a szervezetet kereszteljék át az Egyesület a Tudományért és Művészetért névre. Ez az úr is ellene van annak, hogy az MTA Vajdaságban létrehozza fiókszervezetét, azzal érvelve, hogy ebben az országban mindössze két magyar akadémikus él.
Vasilije Krestić, a SANU alelnöke, Zoran Kovačević pedig a SANU újvidéki részlegének elnöke.
Arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak mindehhez a vajdaságiak.
– Úgy látszik, hogy a SANU szemszögéből Szerbiában a tudomány és a művészet terén a legnagyobb gond a VANU puszta létezése – nyilatkozta lapunknak Julijan Tamaš –, nem pedig a VANU munkája, programja, munkájának elemzése. Az ok: az a benyomás, hogy Szerbiában valami nincs rendben a tudomány és a művészet terén, mert léteznek más értékek, más iránykeresések, amelyek szétrombolják a SANU leghangosabb tagjainak nacionalista idilljét. Ebben az intézményben húsz éve már ugyanazok az emberek ülnek, ugyanazok az eszmék érvényesülnek, mintha az elmúlt húsz év alatt nem történt volna semmi sem. Krestić azon javaslatának, hogy meg kell szüntetni a VANU-t, és Kovačević azon ötletének, hogy gittegyletté kell zülleszteni ezt az intézményt, semmi köze sincs sem a tudományhoz, sem a művészethez. Az ilyen ötletek mögül kiérződik az az ellenszenv, amelyet ezek az emberek éreznek mindazzal szemben, ami nem szerb, ellenszenv Vajdaság autonómiájával szemben és mindazokkal az etnikai közösségekkel szemben, amelyek Vajdaság és Szerbia területén élnek. Az pedig végképpen észbontó, hogy a VANU-t kapcsolatba hozzák a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, és az is, hogy az MTA bekebelezni szándékozik a VANU-t. Ez a szerbiai hatalom uszítását szolgálja csupán a VANU ellen. Krestić és a hasonszőrűek mindezen kijelentései hazugságok. Lehet, hogy azt gondolják, hogy a SANU olyan tekintélyes nemzeti intézmény, hogy általa a hazugságok is igazsággá válnak, mint ahogy a víz is borrá. De a Krisztus úgy látszik ritkán jelenik meg a SANU akadémikusai előtt, ők inkább azzal foglalkoznak miképpen védjék meg Slobodan Milošević, Vojislav Šešelj, Radovan Karadžić és Ratko Mladić személyiségét és művét.
Dr. Miloš Tešić, a VANU titkára a Danas napilapnak adott nyilatkozatában szintén azt mondja, hogy a SANU említett akadémikusai egyszerűen hazudnak, ugyanis a VANU-t a Tartományi Képviselőház alapította.
– Mellesleg vannak országok, ahol nem csak egy tudományos akadémia létezik, például Németországban, Spanyolországban, de más országokban is van belőle több – toldta meg a VANU titkára.
Tomislav Žigmanov szabadkai publicista pedig három érvet sorolt fel amellett, hogy a VANU létezése igenis legitim.
– Az első érvem történelmi, ugyanis a VANU-t csak újraalakították azután, hogy annak idején beolvasztották a SANU-ba. Másodszor a tényekre hivatkozhatom, ugyanis a tartomány legmagasabb politikai testülete alapította meg, azért mert úgy ítélte meg, hogy egy ilyen intézményre szüksége van Vajdaságnak. Harmadik érvemet a kor követelményeivel magyarázhatom, ugyanis a tudománynak és a művészetnek ma egyszerűen decentralizáltnak és monopólium mentesnek kell lennie.
És álljon itt egy fővárosi egyetemi tanár véleménye is. Stevan Lilić, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora szerint teljesen tárgytalanok azok a viták, hogy kell-e Vajdaságnak a tudományos akadémia vagy sem.
– Vajdaság Szerbia nemzeti emancipációjának mintapéldája. A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia létezésének pedig teljes történelmi és tudományos létjogosultsága van – jelentett ki a professzor a Danasnak.
Végül meg kell említeni még azt is, hogy az MTA Vajdasági Tanácsa május 11-én alakult meg. A Tanács tagjai Krestić és Kovačević botrányos felszólalása kapcsán egyelőre nem akartak nyilatkozni. Dr. Berényi János, az MTA Vajdasági tanácsának elnöke csupán annyit közölt lapunkkal, hogy a SANU is üdvözölte a kezdeményezést, s ettől a folyamattól a szerb-magyar tudományos kapcsolatok fejlődését, élénkítését várja. Egyébként az MTA VT funkciója a vajdasági magyar tudományos közösség tevékenységének dinamizálása, amivel hozzájárulhat a régiófejlesztéshez, a magyar-magyar, a szerb-magyar és az EU-s és egyéb nemzetközi tudományos kapcsolatok erősítéséhez.
A SANU április 2-án angol nyelven írt levéllel fordult az MTA-hoz, pontosabban Hámori József alelnökhöz, amelyben üdvözölte a vajdasági részleg megalakulását. A levelet Ljubiša Rakić, a SANU alelnöke írta alá.
