„Európai Kína”; „ A teljes gőzzel haladó hajó, amit csak nehezen lehetne megállítani” – ezekkel és hasonló jelzőkkel fűszerezve beszélnek a gazdasági szakértők Törökországról. A gazdasági növekedés aránya Törökországban tavaly nyolc százalék volt, míg az Európai Unióban alig haladta meg az 1,5 százalékot. A török közadósság 2011-ben a bruttó társadalmi termék 39,8 százaléka volt, az EU-ban viszont a GDP 82,2 százalékát tette ki. A gazdaság helyzetét, fejlettségét illetően az ország a világ tizennyolcadik helyén áll. Akármennyire is hangoztatják a szkeptikusok, hogy a török áru csak másodrangú, az európai piacon mégis nagy vevőkörre talál.
Lapunk Vladimir Gligorov közgazdásszal, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének szakemberével beszélgetett az egyik feltörő gazdasági hatalomról. A szakember elektronikus levélben válaszolt kérdéseinkre.
Egyetért-e azokkal a gazdasági szakértőkkel, akik szerint Törökország egyre nagyobb játékos európai és világszinten is?
– Nem kell túlzásokba esni. Mégiscsak egy olyan országról van szó, amelynek még nagyon sokat kell tennie azért, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljék. Emellett nem szabad megfeledkezni a kevésbé stabil időszakokról, amelyek – tudjuk jól – mindig is nehézségeket okoztak a török gazdaságnak. Ha folytatódik a fejlődés és az átalakulás, akkor Törökország egy napon valóban vonzó kereskedelmi és üzleti partnerré válhat. Ez az egész Balkán gazdasági fejlődésére nézve kedvező lenne.
Mennyire van Törökországnak valós gazdasági befolyása Európában és a világban?
– Az ország gazdasági befolyása a környező államokra és a régió országaira korlátozódik. Európa és a világ nagy.
Mi jellemzi a külföldön megvalósuló török befektetéseket?
– A szóban forgó állam főleg a Közel-Kelet országai, valamint a fekete-tengeri és a kaukázusi régió iránt érdeklődik. Ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a Balkán országai iránt is. Törökország főleg az építőipar és a szolgáltatások területén valósít meg külföldi beruházásokat, bár a jövőben az ipart és az élelmiszeripart is megcélozzák a török beruházások.
Versenyképesek-e a török termékek?
– Az ország az utóbbi években jelentős iparosodáson ment keresztül, és kivitelét is megnövelte. Mindenféleképpen versenyképes gazdaságról van szó, bár európai és világszinten még mindig elenyésző a török kivitel.
Szerbia is vonzóvá válhat a török beruházások számára?
– A törökök egyértelműen érdeklődnek Szerbia iránt. Ebből mindként félnek haszna származhat.
Ön szerint a jövőben is folytatódik-e az a tendencia, hogy a korábban gyakran még szegénynek is nevezett országok egyre befolyásosabb gazdasági hatalmakká fejlődnek?
– Nem lenne szabad túlságosan korán leírni a nyugati országokat. Ugyanakkor pozitív dolognak tartom, hogy a kisebb, fejlődésben lévő országok nagyobb gazdasági növekedést produkálnak, mint a fejlett országok. A fejlett és kevésbé fejlett országok egymáshoz való közelítése mindenféleképpen kívánatos. Egyébként pedig a globalizált és a szabad kereskedelem világában a hatalmak közötti erőkülönbség jelentéktelen.
