Már nemcsak a tudósokat és a gazdagokat foglalkoztatja egyre inkább a napenergia felhasználása, hanem egyre gyakrabban szerepel témaként az úgymond egyszerű halandók körében is. Bárki, aki az elmúlt években, mondjuk, Görögországban járt, láthatta, hogy ott szinte minden második ház tetején napkollektorok állnak. Azt mondják, a nappal való fűtés, vízmelegítés, áramfejlesztés drága „szórakozás”. A görögöknek is az, és nem sokkal gazdagabbak, mint mi, mégis tehetik. Vajon miért nem tehetjük mi?
A kérdésre dr. Miroslav Lambićtól, az Újvidéki Egyetem nagybecskereki Mihajlo Pupin Műszaki Karának tanárától kértünk választ. Lambić professzor a napenergia felhasználásából doktorált. Ő a napenergiával foglalkozó Srbija Solar Egyesület igazgatóbizottságának elnöke is.
— A napenergia felhasználásának kérdése eléggé összetett. Nem a műszaki megoldások okoznak nehézségeket, hanem a különböző érdekek, érdekcsoportok. A Tartományi Energiaügyi Titkárságon dolgoztam akkor, amikor az atomerőművek építését képviselő lobbi erővel erőművet szándékozott építtetni a Dunán. Alig tudtuk megakadályozni. De vannak itt más érdekcsoportok is, amelyek teljes mértékben monopóliumot élveznek, például a villanygazdaság, de sorolhatnám a többit is. Ezek az érdekcsoportok nem engedik azt, hogy az úgynevezett természetes erőforrások felhasználása kifejezésre jusson. A törvényben ugyan az áll, hogy az állam támogatja az alternatív energiaforrások felhasználását, ám ez csupán egy kijelentés, a gyakorlatban egészen más a helyzet. Vannak országok, mint például Szlovákia, ahol az úgynevezett alternatív energia felhasználásának állami támogatásával és a meglévő energiaforrások takarékosságával hatvan százalékkal csökkentették függőségi viszonyukat más országoktól .Vannak országok, mint például Görögország vagy Olaszország, ahol kedvező hitelekkel támogatják a napenergia felhasználását. Persze nem mindent, mert például napenergiából áramot fejleszteni nagyon drága. Ezt a legfejlettebb országok sem támogatják. A napenergiát, és hozzáfűzhetem, a szélenergiát is kimondottan ott használják fel áramfejlesztésre, ahol más megoldás nincsen. Mondjuk, a sivatag közepén vagy valahol a vadonban, ahol más erőforrás nem létezik. Ugyanakkor olcsó a nap hőerejével fűteni, vizet melegíteni. Egy-egy ilyen beruházás akár egy év alatt meg is térülhet. Magam terveztem egy montenegrói szállodának a szoláris rendszerét Sutomorén, amellyel megoldották a víz melegítését és a fűtést is. A beruházás nem volt kicsi, három és fél évre terveztem a befektetés megtérülését, de ez egy idény alatt megtörtént. A beruházás nagyságától és a napenergia felhasználásától függ a rentabilitás. Egyes esetekben három év alatt, más esetekben öt év alatt térül meg a befektetés, de tíz év alatt mindenképpen. Persze a napenergia egymagában nem elegendő egy lakóház fűtésére, vagy a víz melegítésére. A téli hónapokban, amikor rövidebbek a nappalok, és gyakran borús az ég, más energiaforrást is használni kell, de így is a napenergia a klasszikus energiaforrások hatvan százalékát helyettesítheti. Egyébként vannak nagyon olcsó megoldások is a fűtésre, amikor a nap energiájával nem a vizet melegítik, hanem a kollektorok alatt levő tetőteret, és ezt a meleg levegőt fújják be a ház helyiségeibe.
Nagybecskerekről most költözzünk át Óbecsére Berkes János és Zsuzsanna tanyájára, amely a topolyai út mentén fekszik. Noha a közelben van a villanyvezeték, Berkesék mégis úgy döntöttek, hogy tanyájuk világítását és még néhány háztartási gép működtetését a napenergia felhasználásával oldják meg.
— A péterrévei Kovács Zsolt szerelte fel a napelemet – mondja János. Közben Zsuzsanna megmutatja, hogy a napelemben fejlesztett áram hova kerül. Az éléskamrába, ahol egy nagy akkumulátor van, ez és még három tárolja az áramot.
— Mindez körülbelül ezer eurónkba került, és megoldottuk vele a ház világítását, nézhetjük a tévét, hallgathatjuk a rádiót. Fél évvel ezelőtt szereltettük fel a napelemet, tehát elsősorban az őszi és a téli hónapokban használtuk, és azt mondhatom, hogy nagyon elégedettek vagyunk. Persze ezzel a 12 wattos napelemmel nem tudjuk működtetni a mosógépet, a porszívót, a bojlert. Ezeket a gépeket egy öreg, de jó állapotban levő katonai áramfejlesztővel látjuk el árammal. Havonta mindössze húsz liter naftát használunk el erre a célra.
János elmondja, hogy a tanyát örökölték, és mivel mindketten nyugdíjba vonultak, úgy döntöttek, hogy a városból ide költöznek.
— Amint látja, rendbe tettük, és jól érezzük magunkat idekint. A tanyán és környékén mindent megtermelhetünk. Tartunk mangalica disznókat, nyulakat, baromfit, a tanya körül tizenöt hold földünk van, amit a fiunk művel. Fúrattunk egy kutat, úgyhogy csapvizünk is van, és olcsó áramunk is. Azért nem kapcsolódtunk rá a vezetékes áramra, mert rettentően drága lett volna. Húszezer euróba kerültek volna csak a különböző engedélyek. Nekünk ennyi pénzünk nem volt. A napkollektor bevált, a háromszor 130 amperos akkumulátorokat még egyszer sem kellett az áramfejlesztővel utántölteni. Arra nem gondoltunk, hogy a fűtésre is napenergiát használjunk, mert a tanya és környéke kitermeli a fűtésre valót, a csutkát és a fát. Kovács Zsolt azt tervezi, hogy kísérletként egy szélerőgépet is szerel az udvarunkba, amely által szintén áramot kaphatunk majd. Nekünk ez megfelel, de ha nagybani jószágtenyésztéssel foglalkoznánk, akkor az így kapott áram arra nem lenne elegendő, akkor be kellene vezetnünk a vezetékes áramot.
