Nagybecskerek város napja a szocializmus éveiben október 2-a volt. Ezen a napon hagyományosan megkoszorúzták a partizánok és az elesett orosz harcosok emlékműveit, az iskolákban, a gyárakban, a közintézményekben, a főtéren pedig alkalmi ünnepségek voltak. A fasizmus feletti „győzelem” és a „felszabadulás” ünneplésének persze nem örült mindenki tiszta szívből: elsősorban az itt élő német kisebbség, a „népellenség” és a partizánok bosszúhadjáratának áldozatai. Persze akkoriban az ünneplés dátuma nem lehetett vita tárgya. Aztán a kilencvenes évek elején – szinte észrevétlenül – feledésbe merült október 2-a. Helyette előtérbe került egy másik dátum: november 17-e (az első világháború után ugyanis ekkor vonult be Nagybecskerekre a szerb katonaság), amely a város ünnepe lett. Ettől kezdve Ristić brigadéros csapatának bevonulásáról emléktábla is „tanúskodott” a városháza homlokzatán. Ez viszont elsősorban az itt élő magyarság számára nem lehetett ünnep.
Nagybecskerek 2008. július 11-én elfogadott statútumának kilencedik szakasza a város ünnepeire vonatkozik, ezek dátumairól a városi képviselő-testület illetékes határozatot hozni. Azonban a Béga menti településnek több mint két év elteltével sincs városnapja. A témáról Aleksandar Martonnal (VSZL), a városi képviselő-testület elnökével beszélgettünk.
– Közös megegyezés híján, valamint a felgyülemlett gazdasági és egyéb problémák miatt nem akartuk újat kinevezni, ezért az elmúlt két évben nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Most viszont úgy érezzük, eljött az ideje annak, hogy napirendre kerüljön a téma, hiszen nem logikus, hogy egy 130 ezer lakosú városnak ne legyen saját ünnepe. Egy hónappal ezelőtt megadtuk a lehetőséget arra, hogy az emberek véleményt mondjanak erről. Felhívással fordultunk a város intézményeihez, a pártokhoz, a kormányzaton kívüli szervezetekhez, a történészekhez és a polgárokhoz, hogy tegyenek javaslatot a városnap dátumára. Ezeket az ötleteket majd a közvélemény elé tárjunk, nyilvános vitát nyitunk, lakossági fórumokat tartunk, hogy a történettudósokkal együtt megtaláljuk a legmegfelelőbb időpontot.
Eddig milyen javaslatok érkeztek?
– Van javaslat arra, hogy a város napja október 2-a maradjon, mások viszont továbbra is kitartanak november 17-e mellett. Új ötlet december 29-e, a nap, amikor Nagybecskerek városi rangot kapott. További lehetséges dátum lehet június 6-a (1769. június 6-án Mária Terézia rendeletével Becskerek vásártartási jogot kapott), de érkezett javaslat július 10-ére (Becskereket 1326-ben ekkor említik először hivatalos dokumentumban). Eddig ezek a hivatalos, megindokolt javaslatok érkeztek. De hallottunk olyat is, hogy a város napja legyen az első helybeli iskola megalapításának a dátuma.
A Mária Terézia rendeletéhez fűződő javaslatot 2002-ben a csak a ligások és a VMSZ-esek támogatták. Nyilván most is sok minden függ a demokraták álláspontjától. Politikai körökben mely javaslatok számíthatnak a legnagyobb támogatásra?
– Tudomásom szerint az egyik esélyes időpont július 10-e, a másik pedig december 29-e. Természetesen minden javaslatot megvitatunk. Szeretnénk, ha erre a javaslatra a helyi parlament mind a 67 képviselője felemelné a kezét, vagyis ha konszenzussal lenne elfogadva, minden politikai háttérüzenettől mentesen. Ez lesz a feltétele annak, hogy túlélje a későbbi politikai változásokat.
Mikorra várható a döntéshozatal?
– Tíz nap múlva elindul a nyilvános vita, azután véleményt mondanak a képviselői csoportok, a képviselő-testület május végi ülésén pedig megszülethet a végső döntés.
