Beruházásokra várva

Királyhalmon a múlt évben elmaradtak a beruházások, de az ott élők reményei szerint megvalósításuk az idén megkezdődik. Mindeközben a település mezőgazdasága is fokozatosan alakul át, a sok kézi munkát igénylő gyümölcstermesztés helyét elsősorban a burgonya termesztése veszi át. Minderről, illetve a faluhoz köthető egyéb kérdésekről Katona Róberttel, a királyhalmi helyi közösség tanácsának elnökével beszélgettünk.

– A 2024. év egy csalódással indult, a népszámlálási adatok nyilvánosságra kerülésével, amelyekből kiderült, hogy a falunkban, amelynek az 1980-as években még 3700-3800 lakosa volt, jelenleg 1500-an élnek. Tudtunk róla, hogy fogy a lakosság, de amikor láttuk a hivatalos számokat, az mellbe vágott minket. Ha szétnézünk magunk körül, sok a nyugdíjas a falunkban, kevés a fiatal, az általános iskolában 5-6 fős osztályok vannak, és tavaly egy csecsemő született Királyhalmon. A múlt évvel kapcsolatban a beruházások területén sem dicsekedhetünk sok mindennel. Nagyon sok tervünk volt. Bíztunk benne, hogy elkezdődik az utcák aszfaltozása, valamint hogy sikerül bővíteni a vízvezeték-hálózatot, de ezek megvalósítása átcsúszott az idénre. Két utca, a Móra Ferenc és a Rigó utca aszfaltozása van tervben, valamint az Edvard Kardelj utca aszfaltozására vonatkozó tervdokumentáció elkészítése is várható. A vízvezeték-hálózat bővítése jelentős beruházás, és megvalósításához mindenféleképpen az európai uniós alapok támogatására van szükség. Ami viszont jó hír, hogy tavaly döntés született az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon átnyúló Együttműködési Program pályázataival kapcsolatban, ennek köszönhetően tovább bővül a településünk bicikliút-hálózata. Királyhalom egy kis település, és a jövőben tíz kilométernyi kerékpárúttal büszkélkedhet. Most a Hajdújárástól a kispiaci bekötőútig tartó szakaszon épül új bicikliút. További jó hír, hogy a múlt év közepe óta folytak a tárgyalások arról, hogy Királyhalmon is épüljön ki a gázhálózat, csakúgy, mint további 14, Szabadkához tartozó kültelepülésen. Ez a Srbijagas beruházása, és úgy gondolom, hogy sokat jelent majd a helybelieknek, ha egy alternatív fűtési mód is a rendelkezésükre áll a jövőben – fogalmazott Katona Róbert, aki azt is hozzátette, hogy a helyi közösség életében fontos rendezvényeket sikerült megtartaniuk. A Burgonyafesztivál egyre népszerűbb a helybeliek körében is, a  Szamárversenyt pedig tavaly immár 41. alkalommal tartották meg, és mindkét esemény sok látogatót vonzott.

Tavaly egy köztéri játszóteret is kialakítottak a faluban, a művelődési házzal szemben lévő téren. Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint itt a határátkelőre igyekvő utasok is előszeretettel megállnak, hisz egy pihenőhelyet is kialakítottak.

A vasúti utasforgalom 2023 végén indult újra a településen, és sokan járnak vonattal Szegedre vagy Szabadkára.

– A vonatot még nem használjuk annyira, mint amennyi lehetőség rejlik benne. Én már többször utaztam vonattal, hisz a Királyhalom és Szabadka közötti húsz kilométeres távot autóval körülbelül fél órába telik megtenni, míg a vonat 18 perc alatt ér be, ráadásul körülbelül 100 dinárt kell a vonatjegyért fizetni. Viszont úgy érzem, hogy a menetrenden lehetne még finomítani, mert jelenleg az a helyzet, hogyha beér a vonat Szabadkára, akkor tíz perc múlva indul vissza, és a következő járatra 2-3 órát is kell várni. Szeged irányába főleg a Magyarországon tanuló diákok veszik igénybe a vonatot, és a jármű sokszor tele van, ülőhelyet sem lehet találni – mondta a helyi közösség vezetője.

Katona Róbert, aki maga is mezőgazdasággal foglalkozik, a faluban az e téren történő változásokról is szót ejtett.

– A tavalyi a mezőgazdaság szempontjából egy rossz év volt. A jégvédő hálóknak nem a jégtől kellett megvédeniük a gyümölcsösöket, hanem az UV-sugárzástól. Ahol nem volt ilyen háló, ott az almák megégtek, lepotyogtak, és friss fogyasztásra nem voltak alkalmasak. Ahol voltak jégvédő hálók, és az öntözésre és tápanyag-utánpótlásra is odafigyeltek, ott a termelők átlagos termést tudtak betakarítani, viszont az árak nem tükrözik a befektetéseket. Az utóbbi időben a burgonya termesztése terjedt el a leginkább, hiszen ugyanazon a területen egy évben akár kétszer is lehet termelni, és a befektetett pénz nagyon gyorsan megtérül. A krumplinak rengeteg öntözésre van szüksége, viszont nagy előnye, hogy nem igényel kézi munkát, és egy család akár több hektáron is tud burgonyát termeszteni, és nem kell munkásokat fogadni, ami egyébként is nehéz feladat. Természetesen egyéb növényi kultúrákkal is próbálkoznak az emberek. Kritikus volt a múlt év, és nagyban befolyásolja az ideit, hisz ha a termelők tavaly nem tudtak profitálni, akkor az idén nem tudnak befektetni – fogalmazott beszélgetőpartnerünk, hozzátéve, hogy vannak, akik kitartanak az alma termesztése mellett, főleg azok, akik piacozással is foglalkoznak, hisz számukra fontos, hogy minél bővebb legyen a kínálatuk.