A Magyar Nemzeti Tanács múlt heti ülésén elfogadta a Szekeres László Alapítvány 2011. éves jelentését és zárszámadását, az alapítvány 2012. évi pénzügyi tervének előzetes jóváhagyásáról, valamint az alapítvány 2012. évi munkatervének előzetes jóváhagyásáról szóló záradékjavaslatokat. A szóban forgó dokumentumokból kiderült, hogy az Alapítványnak köszönhetően tavaly is több száz vajdasági magyar civil szervezet és egyén jutott jelentős összegű támogatáshoz. A tavalyi év összegzéséről és az idei tervekről Józsa László, az Alapítvány Kuratóriumának elnöke nyilatkozott lapunknak.
Mely tevékenységeket emelné ki a Szekeres László Alapítvány tavalyi évi munkájából?
– A közösség szempontjából a kis összegű közművelődési, oktatási, hitéleti, tudományos, művészeti és médiatámogatások lebonyolítása az alapítványon keresztül megvalósuló legszélesebb támogatási forma. A kis összegű pályázatok elbírálását korábban a tizenkettő tagot számláló Kisösszegű Projektumok Pályázatait Elbíráló Testület végezte. Az új kuratórium a kis összegű pályázatok elbírálási rendje értelmében tavaly kilenc szakágat és nyolc szaktestületet határozott meg. A szaktestületekbe nyilvános felhívás alapján beérkezett javaslatok mentén tavaly júniusban választották meg az összesen 75 szaktestületi tagot. Tavaly nagyjából 250 projektum jutott pályázat útján kis összegű támogatáshoz. Tavalyi tevékenységeink listáján a nemzeti jelentőségű média támogatását is fontosnak tartom megemlíteni. A program keretében nemcsak a Magyar Szó és a Hét Nap, hanem számos, a közösség szempontjából kiemelten fontos, magyarul megjelenő, vagy sugárzó, médium támogatására volt lehetőségünk. Tavaly zárult le a kapcsolattartási program, amelyet annak idején a magyar kormányzattal közösen indítottunk el. Ennek a programnak az volt a lényege, hogy a vízumkényszer bevezetését követően valamilyen módon kompenzálni lehessen a vajdasági magyarokat érő anyagi és egyéb hátrányokat. A vízumkényszert feloldották, a régi, vízumkényszer alatt álló útlevelek érvényüket veszítették, ezért ezt a programot tavaly lezártuk. A másik, évek óta ismétlődő és idén is folytatandó programunk a külföldön szerzett egyetemi, főiskolai és posztgraduális oklevelek belföldi honosításának a költségeit megtérítő pályázati forma. Tavaly 106 pályázat érkezett be hozzánk diplomahonosításra, ebből 104 pályázatot támogathattunk érdemben. Ennek jelentőségét már többször is kiemeltük, ennek ellenére fontosnak tartom emlékeztetni, hogy a külföldön tanuló vajdaságiak hazavárása nem maradhat meg a szólam szintjén, tenni is kell azért, hogy az érintett fiatalok az itthoni beilleszkedés egyik legköltségesebb akadályát közösségi támogatásból oldhassák meg. Az utóbbi években több mint 500 vajdasági fiatalnak térítettük meg diplomahonosítási költségét. A több éve működtetett kisvállalkozásokat támogató kölcsön programot illetően tavaly arra törekedtünk, méghozzá sikeresen, hogy idén megérjen a helyzet egy új pályázat kiírására.
Az elmúlt években hány vajdasági magyar vállalkozó, vagy földműves jutott hozzá a kisvállalkozásokat támogató kölcsönhöz?
– Ez a kölcsön-forma 2004-ben indult útjára és eddig 119 kölcsönt hagytunk jóvá, összesen 577 ezer euró értékben. Fontos tisztázni, hogy nem banki hitelkonstrukcióról, hanem kölcsönkonstrukcióról van szó. A kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy a rendes futamidejű banki hitelt kamat terheli. Ebben a kölcsön-formában klasszikus kamatot nem kell fizetnie a kölcsön felhasználójának, illetve csak akkor kell minimális kamatot fizetnie, ha késedelembe esik a törlesztéssel. Persze mindent bank bevonásával kell bonyolítanunk és a kedvezményezettnek ezért vannak bizonyos költségtérítési kötelezettségei, de ezek nagyságrendben messze elmaradnak egy banki hitelkonstrukció költségeitől. Az eddigi pályázatok úgy működtek, hogy a legalább egy éve tevékenykedő és köztartozással nem rendelkező magyar kézben lévő kis- és középvállalkozások, valamint regisztrált mezőgazdasági termelők, igényelhették a kölcsönt termelőeszközre, tenyészállományra, munkahelyteremtésre és egyébre. A korábban legfeljebb 6 ezer eurós kölcsön visszafizetési határideje két év volt, azzal, hogy ebben benne volt a féléves moratórium. Korábban negyedévente voltak kötelesek a kölcsön kedvezményezettjei törleszteni a részleteket. A hamarosan kiírandó idei pályázatban valószínűleg ez a részlet is módosul és most már havi törlesztésre is lehetősége lesz a kölcsön felhasználóinak. Az eddigiekben túlságosan szűkre értelmezett támogatható célok köre valószínűleg szintén bővülni fog. Feltehetőleg az a cél is megvalósul, hogy nagyobb egyenkénti kölcsönt igényelhetnek az érdeklődők, viszont „élesebbé” válik a törlesztési folyamat és a kölcsön hasznosításának az ellenőrzése. Korábbi kihelyezéseink sajnos még nem térültek meg teljes összegben. Ez többek között azért van így, mert néhány kedvezményezettünk anyagi nehézségekbe jutott és lemaradt a törlesztéssel. Ennek a kérdésnek a megoldása már körvonalazódott, valahogyan muszáj lesz behajtanunk a tartozásokat, annak érdekében, hogy ez az egyébként önmagát feltöltő keret a továbbiakban is működőképes maradjon. A behajtást a bankoknál emberbarátibb módon kezdtük, ugyanakkor ha nem lesz eredménye megkereséseinknek, akkor bírósági útra leszünk kénytelenek terelni a dolgot.
Feltűnt, hogy míg tavaly az Alapítvány kiadásai 72 millió dinárt tettek ki, addig idén csupán 12,7 millió dinárt terveztek be kiadásként. Növekedhet-e még év közben ez az összeg és milyen projektumokat, támogatásokat terveznek idén megvalósítani?
– Az Alapítvány tevékenységének tervezése szinte lehetetlen, ettől függetlenül nekünk terveznünk kell. Egyébként természetesen menet közben is felmerülhetnek újabb lehetőségek, források. Idei terveinket arra alapoztuk, ami világos módon meg fog valósulni. Ez a kisvállalkozásokat támogató kölcsön, a diplomahonosítási támogatás, a kis összegű projektumok támogatása és a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban pályázó szervezetek előfinanszírozási és önerő-biztosítása. Itt egy olyan struktúrát szeretnénk kialakítani, amelynek köszönhetően a mi, honi pályázóink könnyebb lélekkel pályázhatnak, mivel biztosítjuk számukra az önrészt, vagy az előfinanszírozási keretet. Idén névadónk, Szekeres László halálának tizenötödik évfordulójáról is megemlékezünk. Ennek az évfordulónak az alkalmából december folyamán egy határokon átnyúló szakmai szimpóziumot fogunk szervezni, ahol Szekeres László szakmai opuszára, szellemiségére, tudására és közösségi jelentőségére hívnánk fel ismételten a figyelmet.
