A romák integrációjának érdekében megtett lépések ellenére a szerbiai roma közösség még mindig nagyon rossz körülmények között él: 80 százalékuk funkcionális analfabéta, az általános iskolát csak kevesen végzik el közülük, a közép- vagy felsőfokú tanulmányokról pedig ne is beszéljünk. A romák világnapja alkalmából egyesek ezekről a tényekről nyilatkoztak, mások viszont erőszakkal próbálták megakadályozni, hogy romák költözzenek a szomszédságukba.
Ellentmondásos módon „ünnepelték meg” Belgrádban a romák világnapját: a Rakovica községhez tartozó Resnik falu lakosai vasárnap útlezárással próbálták megakadályozni, hogy az illetékesek ideiglenes szálláshelyül szolgáló konténereket állítsanak fel azoknak a romáknak, akiket néhány héttel ezelőtt lakoltattak ki az újbelgrádi 72-es blokk illegális lakótelepéről. A helyszínre érkező rendőrök válaszként lezárták azt az útvonalat, amelyen a helyiek a maguk útlezárásához jutottak volna el. A polgárok ezen a ponton veszítették el a türelmüket és támadtak rá a rendőrökre.
Az incidens során 13 rendőr és 2 polgár sérült meg. A rendőrség 20 gyanúsítottat tartóztatott le, közülük 14-et fogdában tartottak, 16 ellen pedig bűnvádi feljelentést tettek hivatalos személy elleni erőszak miatt.
Ivica Dačićbelügyminiszter arról számolt be, hogy a rendőrök elleni támadásban a Crvena Zvezda és a Rad labdarúgócsapatok szurkolói is részt vettek.
Dragan Đilas, Belgrád polgármestere az elkövetők szigorú megbüntetésére szólította fel a hatóságot. A főváros első emberenem érti, hogy a helyiek miért ellenzik a „bádoglakások” felállítását.
– Húsz roma család költözne a településre. Konténerházaik és a többi polgár otthona között legalább egy kilométer távolság lesz. Az illegális roma lakótelepek jelentette probléma megoldásával a főváros az elmúlt négy évben többet tett a roma közösségért, mint az utóbbi húsz évben bárki más. Az elmúlt négy évben számos roma család kapott fedelet a feje fölé, kézhez vehették személyes okmányaikat, gyermekeik pedig rendszeresen járnak iskolába. Azokon a településeken, ahová az illegális roma lakótelepekről költöztettük a romákat, sohasem került sor semmiféle incidensre. A romák sehol sem okoztak gondot a helyieknek, sehol sem jelentettek veszélyt a többi lakosra nézve. A resniki incidens kizárólag faji alapon történt. Erről nem szabad hallgatnunk. Miden belgrádit emlékeztetnék arra, hogy a faji türelmetlenség miatt a fővárosnak már kétszer kellett szégyellnie magát. Mindkét alkalommal gyásznapot rendeltünk el, majd emlékművet emeltünk, de azzal sem hozhattuk vissza azokat a roma gyermekeket, akiknek csak azért kellett meghalniuk, mert más volt a bőrszínük – magyarázta Đilas.
SZEGÉNYEK ÉS TANULATLANOK
A roma világnap alkalmából nyilvánosságra hozott statisztikai adatokból kiderül, hogy a szerbiai romák még mindig nagyon rossz körülmények között élnek. A kulcsfontosságú probléma továbbra is az oktatás. Vitomir Mihajlović, a Roma Nemzeti Tanács tagja elmondta: az is gond, hogy még mindig ismeretlen a Szerbiában élő romák pontos száma.
– A hivatalos adatok szerint 108 ezer és 450 ezer között alakul a szerbiai romák száma. Véleményünk szerint azonban legalább 600–700 ezer roma él az országban. Közösségünk tagjai országszerte szétszórtan élnek. A többi kisebbséggel ellentétben a romák szegények, tanulatlanok, 80 százalékuk funkcionális analfabéta, s csak elenyésző arányban végeznek felsőoktatási tanulmányokat. A romák napjainkban is a hátrányos megkülönböztetés áldozatai, s még mindig élnek a velünk kapcsolatos sztereotípiák – összegezte Mihajlović.
Ha Szerbia valóban integrálni kívánja a romákat, akkor a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális és kulturális életbe is be kell vonnia őket, szögezte le a tanácstag, hozzátéve, hogy csak a tanult romák indíthatják el nemzetük emancipációját.
– Az elmúlt hét évben nagyjából 3 ezer roma diák iratkozott középiskolába és főiskolára vagy egyetemre. Arra számítunk, hogy tanulmányaik befejeztével ők lesznek azok, akik véghezviszik a romák emancipációját – hangsúlyozta Mihajlović.
LÁTHATÓVÁ TENNI A ROMÁKAT
A köztársasági ombudsman által a közelmúltban bemutatott jelentés szerint Szerbiában körülbelül 30 ezer embernek nincsen személyi dokumentuma, 6 ezer polgárt pedig nem tartanak nyilván az anyakönyvekben. A többségük roma nemzetiségű. Milan Marković közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a könnyített eljárásnak köszönhetően egyre több roma igényel személyes okmányokat. Az ezek kérvényezéséhez szükséges dokumentumokért és bizonylatokért a romáknak nem kell illetéket fizetniük, s akkor is kaphatnak két évig érvényes igazolványt, ha nincsen bejelentett lakcímük, magyarázta Marković, hozzátéve: 2012 lesz az az év, amikor az államnak a legtöbbet sikerül tennie a romákért.
– Az állami költségvetésből 230 millió dinárt különítettünk el a roma közösség számára. Ez a pénz a Roma Nemzeti Tanácson keresztül jut hozzájuk. Emellett a tanács a tartományi és önkormányzati büdzséből is pénzt kap, melyből a közösség helyzetének javítását szolgáló projektumokat finanszírozhatja. A nemzeti tanácsok intézménye olyan érték, amelyre Szerbia mindenféleképpen büszke lehet – nyilatkozta Marković.
A tárcavezető szintén elítélte a vasárnapi incidenst, valamint kijelentette: Belgrád a lehető legjobb módon próbálja megoldani az illegális roma lakótelepek kérdését.
A Fellebbviteli Bíróság a minap jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Nemanja Vraneševićet, aki ismeretlen társaival három évvel ezelőtt Boljevacon romák konténerházaira dobott Molotov-koktélt.
