Orbán Viktor magyar kormányfő a Karmelita kolostorban fogadta tegnap Ivica Dačić szerb külügyminisztert, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívására utazott Budapestre. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, de mint arról Dačić később beszámolt, hosszú és tartalmas beszélgetésük egyik fontos témája a koszovói helyzet volt. Szavai szerint Orbán az összetartást hangoztatta az energiabiztonság kapcsán, illetve a két ország közös közúti és infrastrukturális projektumait emelte ki.
Ezt megelőzően Dačić Szijjártó Péterrel tárgyalt, ez alkalommal során számos politikai kérdést érintettek. Magyarország és Szerbia egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt – közölte Szijjártó a találkozó során.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján Szijjártó Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezen két fontos biztonsági kihívás kevés más országot sújt egyszerre hasonló mértékben Európában. A szomszédság és a földrajzi közelség miatt a háború biztonsági hatásai, illetve a szankciók gazdasági és energiabiztonsági hatásai közvetlenül érintenek mindkettőnket – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a nyugat-balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomás is közvetlenül érinti a két felet.
– Mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában. A háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára – fogalmazott.
A kétoldalú együttműködésből mindkét fél sokat profitál, amit az is mutat, hogy a magyar–szerb kereskedelmi forgalom tavaly 75 százalékkal nőtt – közölte Szijjártó Péter, s példaként hozta fel, hogy Magyarország „energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, mivel jelenleg a Török Áramlat az egyetlen, kelet-nyugati irányban 100 százalékos kapacitással üzemelő gázvezeték a kontinensen. Kiemelte, tavaly Szerbián keresztül 4,8 milliárd köbméter gáz érkezett Magyarországra, ami a teljes magyarországi felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak.
Emlékeztetett, hogy a Török Áramlat építése ellen komoly nyomást fejtettek ki egyes szövetségesek, és ha „akkor a szerbek és mi, magyarok, nem álltunk volna ellen, akkor ma hatalmas bajban lennénk” – hangoztatta. Magyarország kész új infrastrukturális beruházásokra Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, a felek öt éven belül megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását – közölte a továbbiakban.
AZ EU TERÜLETÉRŐL ÉRKEZNEK
Dačić amondó volt, hogy válság idején az energia- és az élelmiszer-biztonság a legfontosabb. Szerbia kész tárgyalni mindkét esetben a kölcsönös segítségnyújtásról. Mint hangsúlyozta, Szerbia polgárai eddig nem érzékelték oly mértékben az energiahordozók hiányát, az árak emelkedését és az élelmiszerhiányt, mint más országok, és az elkövetkező időszakban sem tervez az országvezetés más politikát, ezért a két ország együttműködésére számít.
Az illegális bevándorlók kapcsán Dačić azt mondta, Szerbia nem kíván gondot okozni más országoknak, és nem is vállal szerepet a migránsok útbaigazításában. Emlékeztetett arra, hogy az ország területére az illegális bevándorlók az EU területéről érkeznek, vagyis az uniónak kellene nagyobb figyelmet fordítania a külső határaira. Megköszönte ugyanakkor Ausztria és Magyarország segítségét abban, hogy Szerbia ne váljon a migránsok és a migrációk áldozatainak parkolóhelyévé, így a határövezet megerősítése mellett az ország megkezdte a vízumpolitikájának az összehangolását az uniójéval.
Ivica Dačić és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatója (Fotó: MTI)
A MAGYAR KORMÁNY NEMMEL VOKSOL
Szijjártó Péter a szerb–koszovói konfliktussal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva közölte, Magyarország a békés megoldásban, a párbeszéd útján létrejövő kompromisszumban érdekelt, ezért is vállalta korábban a KFOR vezetését. Úgy vélte, hogy ezen kompromisszumkeresés sikerét veszélyeztethetné, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót, ezért a kormány nemmel fog voksolni, ha szavaznak arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba.
Ivica Dačić szerint Belgrád álláspontja, hogy Koszovó kérdésében csak kompromisszum útján lehet megoldást találni. Kiemelte, ezek a kérdések még nem oldódtak meg, mégis nagyon érzékenyen érinti Szerbiát az a politikai kettős mérce, amit Európa a területi integritás tekintetében folytat.
Kitért arra, hogy az egykori Jugoszláviát hat federatív egység alkotta: Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia. Szerbiának két tartománya van.
– Önök, magyarok értik mi a Vajdaság, hát Koszovó ugyanaz. Az alkotmányos jogok szerint hogyan kiálthatja ki valaki Koszovó függetlenségét, Belgrád beleegyezése nélkül? Ezt nem lehet. Ez illegális. Ebben a pillanatban 193 államból a világban 106 nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Koszovó az ENSZ Közgyűlésén legfeljebb 84 szavazatra számíthat – hangsúlyozta Ivica Dačić. Hozzáfűzte, amíg nem találnak politikai megoldást, Koszovó felvétele az Európa Tanácsba sem elfogadható, hiszen annak csak államok lehetnek tagjai, miközben az Európai Unión belül is van 5 állam, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Nyitókép: Orbán Viktor és Szijjártó Péter a közös sajtótájékoztató után zárt ajtók mögött tárgyalt Ivica Dačićtyal a Karmelita kolostorban (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)
