Hogyan őrizheti meg a közszolgálati jellegét egy többnyelvű médium úgy, hogy külső, politikai tényezők kívánják befolyásolni a szerkesztéspolitikáját? Hogyan tükrözheti a sokszínűséget anélkül, hogy sztereotípiákat gyártson, vagy egymástól elszigetelt nemzetiségi szerkesztőségek gyűjtőhelye legyen? Elsősorban e két kérdéskör mentén alakultak ki viták a Vajdasági Rádió és Televízió által szervezett csütörtöki konferencián, amely a közszolgálati médiumok szerepét vizsgálta multietnikus környezetben. A vajdasági közszolgálati RTV azzal a céllal hívta össze ezt a tanácskozást, hogy a hazai és külföldi tapasztalatokat meghallgatva, a törvényi kereteket, a szakmabeliek és a médiafogyasztók véleményét szem előtt tartva kialakítsa a nemzeti kisebbségek nyelvén készülő műsorokra vonatkozó stratégiáját.
Az első komolyabb nézetkülönbség a törvényi keretek kapcsán alakult ki. Dr. Rade Veljanovski médiaszakértő, egyetemi tanár a véleményének adott hangot, hogy független és autonóm szerkesztéspolitika nélkül nem létezhet közszolgálatiság. Márpedig a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőséget ad a nemzeti tanácsoknak arra, hogy beleszóljanak a közmédium káderpolitikájába, a szerkesztőségek vezetőinek kinevezésébe. Ez a rendelkezés ütközik az Európa Tanács ajánlásával és a médiatörvények rendelkezéseivel – vélekedett Veljanovski.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke erre reagálva elmondta, a nemzeti tanácsokról szóló törvény csupán kiteljesíti az alkotmányban szavatolt, az anyanyelvű tájékoztatáson belüli önrendelkezésre való jogot. Az alkotmány pedig magasabb jogi aktus még a nemzetközi konvencióknál is – mondta Korhecz. Majd ezt követően a magyar nyelvű közszolgálati médiumok legfontosabb feladatának az identitás megőrzését, a tolerancia és az interkulturális párbeszéd erősítését nevezte. A közszolgálati műsor akkor tölti be a szerepét, ha kifejezi a közösség szükségleteit, megfelel a közösség érdekeinek, és ha azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek az adott közösség számára fontosak – mondta az MNT elnöke.
A legtöbb vitát éppen az váltotta ki, hogy nincs senkinek pontos képe arról, vajon mit is tart fontosnak egy-egy közösség, mit látna, hallana szívesen a médiában. Átfogó tanulmány ugyanis nem született erre vonatkozóan.
A konferencia záró részében a Vajdasági RTV jelenlegi struktúrájának átalakítása került szóba. A többség egyetértett azzal a megállapítással, hogy a tartományi közszolgálati médium jelenlegi felépítése tarthatatlan. Megoldást a digitalizáció hozhat, amely lehetővé teszi majd, hogy akár több csatornán is sugározzanak kisebbségi műsorokat. Dr. Goran Bulatović egyetemi tanár, aki több mint húsz évet töltött ebben a házban, úgy vélekedett, hogy egy integrált tájékoztatási szerkesztőséget kellene létrehozni, ahol a különböző nemzetiségű újságírók és szerkesztők együtt készítenék a híradókat, mert jelenleg a szerb csatornán futó tájékoztatási műsorokban nem sok helyet kapnak más nemzeti közösségek hírei. Dr. Dubravka Valić-Nedeljković egyetemi tanszékvezető viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az integráció épp azokat a különlegességeket ölheti meg, amelyeknek a népszerűsítését hivatott felkarolni. Ezek a kérdések föl sem vetődnének, ha a vajdasági polgárok beszélnék egymás nyelvét mint száz évvel ezelőtt – vélekedett a tanszékvezető.
