Lívia csak jó helyre ad örökbe kutyát (Fotók: Fehér Rózsa)
Amikor belépek az óbecsei menhely kapuján, elszorul a torkom: csupa kedves, szeretetéhes négylábú siet hozzám boldogan. A terepszemle és a beszélgetések után már tudom: ezek a kutyák megbízható kezekben vannak, és remélhetőleg jó gazdára is lelnek.
Molnár Lívia egyetemi tanulmányai mellett vállalta az önkéntes munkát a menhelyen, ahol már három éve dolgozik.
–Ez a menhely a legjobbak közé tartozik Szerbiában, itt a kutyák szabadon vannak, el tudjuk látni őket és nem altatunk. Tavaly adományokból kerítéseket állítottunk fel és kibetonoztuk az udvar egy részét. Örökbefogadással tudjuk tartani a szintet, jelenleg 190 ivarérett kutya és 22 kölyök van nálunk. Sok ebet külföldre visznek, ott ugyanis az idősebbeket is megbecsülik. Óbecsén tavaly többen fogadtak örökbe állatot, mint az idén. Ennek az az egyik oka, hogy szigorítottunk az örökbefogadás feltételein: az érdeklődőkkel kérdőívet töltetünk ki és helyszíni szemlét is végzünk, mielőtt igent mondunk. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a kutyák jó helyre kerülnek. Nagyon sajnálom, hogy a község nem becsüli meg az erőfeszítéseinket, és nem tesz maradéktanul eleget a kötelezettségeinek: nem biztosítja a kötelező 24 órás felügyeletet, nem eszközöl befektetéseket, sőt még egy lapátot vagy gereblyét sem kaptunk az önkormányzattól – állítja Lívia. A legtöbb kutya Franciaországban, Németországban, Finnországban vagy Ausztriában lel új gazdira, ma már havonta 5-6 eb költözik így nyugatra. Az oltások és chipelések késése miatt azonban az új jövevényeknek nem kereshetnek gazdákat.
Az állatmenhely üzemeltetése 2007 óta tartozik a Komunalac Közvállalat hatáskörébe, és a három dolgozó bérét, a rezsit, valamint az állatok oltásának és chippel való ellátásának a költségét az önkormányzat fedezi – ez utóbbiak üteme a községi pénzek beérkezésétől függ, emiatt fordulhatnak elő csúszások. Fehér Erzsébet igazgatónő elmondása szerint évente 380 kutya fordul meg a menhelyen, havi szinten pedig 150 és 190 között alakul a gazdátlan ebek száma. Tapasztalatai szerint a túlszaporulat különösen Péterrévén és Bácsföldváron jelent nagy gondot.
Az, hogy az utcákon összességében ma már kevesebb a kóbor eb, részben a sikeres örökbe adásoknak, részben pedig az ingyenes ivartalanítás lehetőségének tulajdonítható, bár ezzel még mindig kevesen élnek.
– Ha oltani kell, a kutyatulajdonosok nem tudják, hova kell fordulni, de a kiskutyákkal megtalálnak bennünket. Ezt nagyon sajnálom – mondja Lívia szomorúan. A legnagyobb baj az emberek állattartási kultúrájával, a felelősségteljes hozzáállás hiányával van. Sokan a pénztelenségre hivatkozva szabadulnak meg a kutyájuktól, bár ez egyik vezető angol állateledel-márka Magyarországon készített kutatásából az derül ki: az anyagi helyzet csak mérsékelten befolyásolja a kutyatartást, ráadásul fordítottan arányos vele, a nélkülözőknek ugyanis nagyobb arányban van kutyájuk, mint a gond nélkül élőknek. Erre rímel a menhelyen dolgozó Cseszák Sándor véleménye is, akivel arról beszélünk: a hajléktalan kukázóknak állandó kutyakísérete van a városban.
– Vajon mit tud adni egy nincstelen ezeknek a kutyáknak? Szeretetet – azt kapnak tőlük – teszi hozzá kissé dühösen.
Hol kezdődik és hol végződik a felelős állattartás? Mindenki és minden körülmények között alkalmas az állattartásra? Nyilván nem. Európa nyugati felében az állattartás kultúrája sokkal fejlettebb, mint Szerbiában, de arrafelé a hatóságok is hatékonyabban végzik a dolgukat: póráz és szájkosár nélkül senki sem sétáltat, és több országban a felügyelőség birtokon belül is ellenőrizheti az állattartás körülményeit. Az a kutyatulajdonos, aki megszegi az előírásokat, komoly büntetésben részesül, és házi „kedvencét” is elvehetik tőle. A felelős állattartás népszerűsítése érdekében Magyarországon például A Felelős Állatbarátok Egyesülete nemcsak tudományos konferenciákat szervez és tanulmányokat készít, hanem 2003-ban elindított egy a felelős állattartással kapcsolatos iskolai programot is, amelyet 2008-ban az Európa-szerte átvett Frakk óvodai program követett.
Szerencsére egyre több ember tart felelősen állatot Szerbiában is – ezt állítja Žarko Mikalački óbecsei állatorvos, és megállapítását a féregtelenítők fogyására és az oltások számára alapozza, de többen hajlandók fizetni az ivartalanításért is. A felesleges szaporulat megakadályozásán kívül elmondása szerint az időben elvégzett ivartalanítás „mellékhatása” a rákos és a hormonális rendellenességek által előidézett különféle egyéb megbetegedések kockázatának a csökkenése is. Az ivartalanított kutyák és macskák éppen ezért általában hosszabb életűek, és a tévhitekkel ellentétben nem változtatják meg a jellemüket – mivel lelassul az anyagcseréjük, egyedül a táplálkozásukra kell jobban ügyelni. Elmondása szerint azokban a szerbiai községekben, ahol az önkormányzat hozzájárult az állatorvosi rendelők ivartalanítási költségeihez, legalább ötször többen kérték ezt a beavatkozást.
A szerbiai állatvédelmi törvény egyébként meghatározza a kutyák tartási körülményeit, így azt is, mely esetekben tilos megkötve tartani az ebeket, s hogy a láncon tartott kutyának mekkora minimális mozgástérre van szüksége. E szerint a kutyának legalább hat méter hosszan kell lehetővé tenni a sínen vagy dróton való mozgást, oldalirányba pedig ötméteres mozgásteret kell biztosítani a számára, sőt a jogszabály azt is előírja, milyen nyakörvet vagy szíjat és hogyan kell alkalmazni. Naponta legalább egy órát kellene futtatni is a kutyát. Ennél jóval nagyobb gond az, hogy egyes felmérések szerint Szerbiában a kóbor ebek 80 százaléka utcára kicsapott jószág. A legtöbb négylábú Niš, Újvidék, Szabadka és Kragujevac utcáin található – ezért a felelőtlenségért azonban nálunk még senkit sem fognak megbüntetni.
Az Óbecsei Ifjúsági Szervezet vasárnap 17 órakor a Tisza-parti sétányon, a címernél jótékonysági kutyakiállítást szervez. Az akcióval szeretnék felhívni a figyelmet az állatvédelemre, a kutyák örökbefogadásának a lehetőségére, és adományokra is számítanak. A leginkább kutyakölyök-élelemre, fürdetőkádra, száraz eledelre (tészta, rizs, kukoricaliszt stb.) vagy pénzre van szüksége az állatmenhelynek. A rendezvényen néhány gazdára váró kutyát is bemutatnak.
Óbecsén a külföldi támogatásoknak köszönhetően jelenleg a Kishegyesi úton található állatmenhely biztosít ingyenes ivartalanítást a szukáknak. Azok, akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, Líviánál a 064/1535-775-ös vagy Sándornál a 063/103-5833-as telefonszámon jelentkezhetnek.
