Németh Róbert szerint sok a fölösleges nyom (Fotó: Kecskés István)
Megszokottá vált, hogy kőolaj és földgáz után kutató gépek járják be időnként a vajdasági határt, noha a kőolajkutatók munkájának eredményét nemigen látjuk, s az energiahordozók árából sem érezzük. Annál nagyobb a gazdák elégedetlensége a letaposott vetés meg a kártérítés körüli alkudozás miatt.
Mint várható is volt, a NIS új tulajdonosai is megpróbálják felkutatni a föld mélyén rejlő kincset. De úgy, hogy közben mostohán bánnak a felszínen levő értékkel, a termőfölddel, amely szintén kincs, hiszen évszázadokon keresztül biztosítja az itt élők megélhetését. Bánátban a legújabb kutatást a NIS Gasprom Neft megbízásából a budapesti Geophysical Services Ltd. (GES) kezdte. Mivel a vidéken korábban jelentős lelőhelyeket tártak fel (itt voltak a Naftagas első furatai), a kőolajipari vállalatban azzal a reménnyel fogtak kutatásba, hogy további jelentős kőolaj- és földgáz-mennyiségek vannak a föld mélyén. A korábbi tapasztalatok miatt sokan kétkedve várták a nehéz gépek érkezését. Nemcsak a gazdák, hanem a háztulajdonosok is. A kisebb viták ellenére azonban a kutatás haladt a maga útján. A gondok akkor kezdődtek, amikor a magyar cég visszalépett, helyére pedig a NIS leányvállalata, illetve annak kőolajkutató egysége (Blok za istraživanje i proizvodnju Gasprom Neft) lépett. A gazdák és a kőolajkutatók viszálya a hét elején csúcsosodott ki Kisoroszon, ahol a kártérítési összeg körüli többszöri sikertelen tárgyalás után harminc traktorral körbezárták a kőolajkutatók telephelyét. Ezzel leállt a kőolajkutatás a falu határában. A gazdák a felkínált alacsony kártérítési összegen kívül kifogásolták a kőolajkutatók viselkedését, mivel szerintük gépeikkel sok esetben fölöslegesen forognak a parcellákon. Az utolsó csepp a pohárban pedig az volt, hogy a háztáji kertekben is úgy viselkedtek, mintha a határban lennének, vagyis a tulajdonosok beleegyezése nélkül taposták őket, holott folyamatosan azt hangoztatják, hogy „a NIS szociálisan felelős vállalat”.
– A terepi dolgozók és a helybéli lakosok között nincs konfliktus. Megértjük őket, hiszen nyilván számukra fontos a munkahelyük megőrzése. Mi nem azt kérjük, ami nem jár, csak azt, hogy a kárpótlás legyen méltányos. Mert a kisorosziaknak az egyedüli megélhetési lehetősége a földművelés. Az itt élőknek nincs egyebük, csak a föld, amelynek megmunkálásába az utolsó dinárjukat is befektették. Ezt nem akarjuk föladni, továbbra is itt akarunk élni – mondja Kabók Imre, Kisorosz tanácselnöke.
Az elmúlt két hónap alatt csaknem ezer esetben jelentettek kárt a kisoroszi gazdák, de becslések szerint a kárbejelentések száma elérheti az 1200-at is. Eddig senkit sem kártalanítottak. Németh Róbert szerint nemcsak az alacsony kártérítés bosszantja az embereket, hanem az is, hogy sokszor ok nélkül behajtanak a nehéz gépekkel a termésbe, új keréknyomot formálva a már meglévő mellé. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a mélyebb barázdák a föld megmunkálása után is sokáig megmaradnak.
Három napig Kisorosz központjában tétlenkedett a kőolajkutatásban alkalmazott kétszáz dolgozó, mígnem a faluba látogatott a NIS vezérigazgató-helyettese. A megegyezés értelmében a NIS részéről felkínált kártérítési összeget két dinárral növelték. Így a búzaföldeken okozott kár négyzetméterenkénti ára nem 10, hanem 12 dinár lesz, a kukoricáért a négyzetméterenkénti 15 dinár helyett 17 dinárt, a szója- és a napraforgó-parcellákon okozott négyzetméterenkénti kárért pedig a felkínált 10,5 dinár helyett 12,5 dinárt ígérnek. A mesterséges földrezgéseket előidéző gépek okozta kár miatt, valamint a későbbi földlazítás költségeinek fedezésére négyzetméterenként 13 dináros kártérítést ígért a NIS a kisoroszi gazdáknak. Azt is rögzítették, hogy ezen túl lakott területen a tulajdonos beleegyezése nélkül nem mehetnek be a magántulajdonban levő parcellákba.
A magyarcsernyeieknek is kellemetlen tapasztalataik vannak a kőolajkutatókkal. Sokan már bánják, hogy nem léptek fel ők is úgy, mint a kisorosziak. Támogatják a szomszédaik követeléseit.
– Rég volt már ilyen szép a határ, mint most, aztán két héttel az aratás előtt letapossák. Később nem lehetne keresni a kőolajat? Becsapottnak érezzük magunkat, de az is megalázó a számunkra, hogy a kőolajipari dolgozók mondják meg nekünk, mekkora lesz a termés, vagyis mennyit ér a munkánk. A vizes évek után rendbe hoztuk a határi utakat, melyeket most tönkre tesznek. Már korábban kérték tőlünk, hogy nevezzünk ki egy embert a helyi közösség részéről a kárfelbecslő bizottságba, de azóta tájunkra se jönnek – hallottuk Hódi Ervintől, Magyarcsernye tanácselnökétől.
Hogy ezzel véget ér-e a huzavona, s folytatódik-e a kőolajkutatás a kisoroszi és a környező falvak határában, azt nem tudni. A NIS képviselői ugyanis a tárgyaláson azt hangoztatták, nem számítottak arra, hogy majd nagyobb kártérítést kell fizetniük a gazdáknak. Ezért majd „átgondolják”, hogy maradnak-e Kisoroszon, vagy esetleg egy másik falu határába vonulnak. Kérdés, hogy a történtek után hogyan fogadják őket másutt.
