A tervek szerint szeptember közepén érkezik Belgrádba a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége – jelentette be Bogdan Lisolovik, a pénzintézet szerbiai képviselője. Az IMF úgynevezett „kis küldöttsége” látogatásának célja a tényállás feltérképezése, vagyis a makrogazdasági kilátások felmérése.
– A küldöttség tárgyalni fog az IMF szerint aggasztónak tartott módosításokról a jegybanktörvény esetében, ezek ugyanis komolyan megingatták a Szerbiai Nemzeti Bank autonómiáját, de szó esik majd a költségvetési helyzetről is – mondta. Mint hozzátette, a küldöttség tagjai nem foglalkoznak az esetleges hitelmegállapodás részleteivel.
A jelenlegi megállapodás Szerbia és a pénzintézet között 2011 szeptemberének végén köttetett és februárban függesztették fel, mert az idei állami költségvetés eltért a korábban egyeztetettől. Más szóval: a kormány a megengedettnél nagyobb mértékű eladósodást tervezett az államkötvények kibocsátása által. A hitelmegállapodás értéke 1,1 milliárd euró, és úgynevezett „elővigyázatossági” jellegű, ami annyit jelent, hogy a megítélt összeget Szerbia csakis akkor használhatja fel, ha a nemzetközi gazdasági válság miatt nem várt nehézségek elé néz a külföldi kötelezettségek teljesítése terén.
Az elmúlt tízéves időszakban az IMF néhány alkalommal már folyamodott halasztáshoz, amikor Szerbia nem tartotta tiszteletben az előzetesen meghatározott feltételeket. Az előző megállapodás a valutaalappal szintén hitelmegállapodás volt, és 2011. április 15-én járt le. A hárommilliárd eurós összegnek Szerbia körülbelül a felét hívta le.
Amikor az év elején az IMF-küldöttség távozott Belgrádból, ajánlást fogalmaztak meg, amely azokat a követeléseket taglalja, amelyeket teljesítenie kell az országnak ahhoz, hogy a megállapodás folytatódjon. Ebben az ajánlásban többek között elvárják a jövedelem- és nyereségadó csökkentését, cserébe viszont emelni kell a forgalmi adót. Emellett le kell faragni az állami büdzséből kifizetett bérek nagyságát, és ami talán a legkomolyabb elvárás: a nyugdíjrendszer reformja.
Az áfa jelenleg 18 százalékos, a jelenlegi hírek szerint a kormány azt tervezi, hogy 22 százalékosra növeli. Előrejelzések szerint ez átlagosan mintegy 3 százalékos áremelkedést vonna maga után.
A közpénzek költésének racionalizációját sürgeti Veroljub Dugalić, a Szerbiai Bankok Egyesületének elnöke is, aki szerint az országra „mindennemű” probléma vár, ha a közadósság nem csökken.
A pénzügyminisztérium adatai szerint a közadósság július végén 15,47 milliárd euróra rúgott, az elmúlt hét hónap során egymilliárd euróval növekedett. Rámutatott, a közadósság növekedése következtében gondok jelentkezhetnek az állam adósságainak törlesztése terén, emellett az állami intézmények is megsínylik, ha a költségvetés bevételi oldalán a tervezettől kevesebb pénz lesz, vagy túl nagyok lesznek a kiadások.
