Tanácskozást hívott össze a múlt hétvégén a VMSZ. A mintegy 350 pártbéli és pártonkívüli részvételével Magyarkanizsán megtartott rendezvényen nem kisebb horderejű kérdést kellett megvitatni, mint azt, hogy a legnagyobb vajdasági magyar párt változtat-e megalakulása óta érvényes stratégiai irányvonalán, mely szerint a politikai színtér képzeletbeli vörös vonalának a másik oldalán elhelyezkedő pártokkal nem szövetkezik. Magyarán: lehet-e ezentúl a haladókkal és/vagy a szocialistákkal alkotni koalíció(ka)t.
Felvetődik a kérdés: szükséges volt-e e téma kapcsán egy széleskörű tanácskozást tartani?
Egyrészt elérkezett az ideje annak, hogy a VMSZ ezt a kérdést napirendre tűzze, főleg azért, mert a hazai politikai színtéren a májusi választások óta olyan horderejű és főként olyan irányú változások történtek, amelyek után többé már nem beszélhetünk arról a bizonyos választóvonalról régi és új, háborús és demokratikus erők között. Teljes lett a kavarodás, többek között maga a Demokrata Párt is a haladókkal szövetkezett egyes önkormányzatokban. Másrészt azt is ki kell mondani, hogy ez a választóvonal nem most tűnt el, eltörlése felé az első lépést maga Tadić és a Demokrata Párt lépték meg a 2008-as választások után, amikor úgy döntöttek, a néhai Milošević pártjával alakítanak kormányt, amit tartományi és önkormányzati szintre is kivetítettek. Sőt még rá is tettek egy lapáttal, amikor Tadić és Dačić történelmi megbékélési egyezményt írtak alá. A kapu ekkor nyílt meg a múlt erői előtt, most, négy évvel később pedig az történt, hogy a régi vörös-fekete koalíció másik fele is belépett a kapun, kizárva azokat, akik ezt a tisztára mosást megkezdték.
A Demokrata Párt jelenleg egy pozícióját és helyét kereső tömörülés, ami törvényszerűnek számít, ha egy párt hosszú hatalomgyakorlás után ellenzékbe sodródik. A hosszú uralkodási időszak folyományaként pedig a DP és a VMSZ stratégiai partnersége is jócskán elhasználódott, nem kevés esetben játszották ki a demokraták a magyar pártot, sőt annak megfegyelmezésére, büntetésére is tettek lépéseket. Tehát a felhalmozódott sérelmek, a teret és pozíciót vesztett DP és a jelenlegi politikai realitás kivétel nélkül amellett szólnak, hogy felül kell írni ezt a megállapodást.
Ezt a stratégiai megállapodást nem túlzás történelminek nevezni, hiszen olyan időszakban köttetett, amikor az ország háborúban állt a világgal, sőt önmagával is. A partnerség megélte a kilencvenes évek erőinek 2000-es leváltását, Đinđić meggyilkolását és az új évezred első évtizedének megannyi történését. Emiatt azzal, hogy a VMSZ kimondja, ez a stratégiai irányultság megszűnik, egy történelminek nevezhető lépést tesz.
A döntés súlyossága és a szavazótömb, a vajdasági magyarság esetleges reakciója igenis indokolttá tette, hogy ezt a lépést a párt szélesebb körben vitassa meg, érvek és ellenérvek kimondásával és megfontolásával. Annak ellenére ugyanis, hogy a politika elsősorban a gyakorlatiasságról szól, az átlagemberekben az érzelmek munkálnak, és hát a vajdasági magyarokban dolgoznak a régi reflexek, ők Nikolićban nem feltétlenül az európai irányultságú államférfit látják, hanem Šešelj árnyékát, aki többek között Srebrenicát is tagadta, mint ahogy Dačićról sem a belügyminiszteri sikerei, hanem a Milošević melletti szerepvállalása jut az eszükbe. Meg a rozsdás kanál, meg a szendvicsek. Ezeket a dolgokat valószínűleg sohasem fogják elfelejteni a vajdasági magyar emberek, ezek a dolgok Nikolićnak meg Dačićnak mindig ott lesznek a homlokukon, főleg azon nemzettársaink szemében, akiknek a hozzátartozói azokban az években távoztak a szülőföldjükről.
Tehát összegezve: igen, szükséges volt erről szélesebb körben tanácskozni, s ezt a lépést, a fentieket szem előtt tartva, meggyőződésem szerint meg is kellett lépni. Miért? Azért, mert egy, a magyar közösség érdekvédelmét felvállaló párt nem teheti meg, hogy most, amikor a szerbiai politikai színtéren ilyen tektonikus változások zajlanak, amikor a pártnak a DP-vel való szövetségből annak pozícióvesztése után gyakorlatilag semmilyen hozadéka nincs, amikor a döntéshozatal és ami nem mellékes, a pénz is a haladó-szocialista többség kezében van, hogy tétlenül ül és nézi, ahogy az események elszáguldanak mellette, nem szabad megengednie, hogy a szélre sodródjon. A VMSZ-nek pártként is helyezkednie kell, olyan pozíciót kell elfoglalnia, amelyből a legtöbbet hozhatja ki a kisebbségi érdekvédelem területén.
Amellett viszont, hogy ezt a lépést meg kell lépnie, óvatosnak is kell lennie. A magyarkanizsai tanácskozáson elhangzott egyik gyakori kifejezés a visszarendeződés volt. Sajnos a haladó-szocialista tandemnek vannak olyan lépései, amelyek erről árulkodnak. Nagyon sokat kell még bizonyítaniuk ezen a téren: még mindig itt az ország nyakára tekeredett koszovói csomó, itt az Oroszország felé fordulás és az emiatt reális veszélynek tekinthető Európától való távolodás. És csak mindezek után következik valahol a hatalom fontossági listáján Vajdaság és a kisebbségek kérdése, amelyek kapcsán még nem tudni, milyen irányba indul el a kormány: a kisebbségi jogok iránti szóbeli elkötelezettséget gyakorlati tettek is követik-e, nyitottabbak lesznek-e a kis létszámú magyar tagozatokkal, a nyelvhasználat kérdéseivel, a Jogi Kar felvételi vizsgájával és még egy sor fontos kisebbsége(ke)t érintő problémával kapcsolatban, mint demokrata elődeik.
A VMSZ politikai szerepvállalása során fontos fordulathoz érkezett. Felelős lépésről van szó, mert a megtett lépések sikere közvetlenül befolyásolja mindannyiunk sorsát. Ezért is tartom jónak, hogy első nekifutásra csak néhány önkormányzatban alakulhat olyan hatalmi többség, amelyben a haladók és/vagy szocialisták meg a VMSZ közösen vesznek részt, ugyanakkor a demokratákkal meglévő helyi szövetségek felbontását nem kezdeményezi a VMSZ. A hatalmi pártok esélyt kapnak, hogy bizonyítsák, pozitívan viszonyulnak a kisebbségekhez. Ha nem élnek ezzel az eséllyel, akkor vissza lehet majd lépni.
Érzékeny időszak előtt állunk. A VMSZ-re komoly felelősség hárul. Úgy kell most politizálnia, hogy a magyarságnak abból a lehető legtöbb haszna származzon, de hiszem, hogy bölcs, átgondolt lépésekkel ez pozitív sorsfordulat lehet.
