Újabb késést követően szerda délután elkezdődött a vörössapkás egység egykori tagjainak bírósági pere az alakulat 2001. novemberi lázadásának ügyében. A tárgyalást eredetileg kedden kellett volna elkezdeni, de egynapos halasztás történt, miután a vádlottak védői Miljko Radisavljević különleges ügyésznek a perből történő kivételezését követelték. A szerdai tárgyalási nap kezdetén ezt a követelésüket kiterjesztették az ügyet levezető bírói tanács tagjaira is, azonban Zagorka Dolovac köztársasági ügyész elutasította a különleges ügyész és a bírói tanács kivételezésére vonatkozó követelést, Radisavljević pedig elutasította helyettesének, Dimitrije Popićnak az ügyből való kizárását.
Ilyen előzményeket követően végül szerda délután az ügyészség vádiratának ismertetésével kezdődhetett meg Legija és társai pere, akiket a 2001-es lázadás szervezésével vádolnak. Az egység tagjai akkor lezárták a Belgrád–Niš autópályát a Száva Központnál, teljes harci felszerelésben és Dušan Mihajlović belügyminiszter leváltását követelték. A lázadóknak sikerült kieszközölniük az állambiztonsági szolgálat vezetőjének és helyettesének, Goran Petrovićnak és Zoran Mijatovićnak a leváltását, akiknek a helyére Milorad Bracanović és Andreja Savić, az ő embereik kerültek.
A vádlottakat fegyveres lázadás végrehajtásával vádolják, az akkori JSZK büntetőjogi törvénye alapján.
A vádirat szerint a különleges egység tagjai 2001. november 9. és 17. között megtagadta az engedelmességet, visszavonta tagjait a kulai központjukba, megszakította a kommunikációt a parancsnoksággal és több alkalommal is elutasította a belügyminiszter és Zoran Đinđić kormányfő követelését, hogy vessenek véget a lázadásnak. Ugyanakkor az alakulat operatív egysége harckocsikkal, teljes fegyverzetben két alkalommal is lezárta az autópályát. Először november 10-én Verbász közelében, másodszor pedig 12-én Belgrádban a Száva Központnál. A vádirat szerint ilyen módon az egység világosan kimutatta, kész erőszakot alkalmazni, ha nem teljesítik a fentebb leírt követeléseiket. Ezzel pedig közvetlen veszélybe került az ország biztonsága és alkotmányos jogrendje. A Vojislav Koštunica, akkori jugoszláv elnök és a katonai hírszerzés akkori vezetője, Aca Tomić elleni vádiratot elvetették, mert a vizsgálat nem igazolta, hogy ők is bűnrészesek lennének.
Vladimir Vučinić, a bírói tanács elnöke felolvasta azok nevét, akik tanúskodni fognak az ügyben, ők többek között Dušan Mihajlović, Čedomir Jovanović, Dragan Veselinov, Ljubiša Buha.
Személyes adatairól nyilatkozva Milorad Ulemek azt mondta, nyugdíjas, de javadalmát az elhunyt belügyi dolgozók gyermekeit segítő alapnak adja.
Legija bohózatnak nevezte a tárgyalást
Ulemek nem kívánt nyilatkozni arról, bűnösnek érzi-e magát a vádiratba foglaltak kapcsán. Dušan Maričić, aki Ulemeket követően állt a vörös sapkások élén, azt mondta, megértette a vádiratot, de majd csak a tanúk kihallgatása után nyilatkozik. Zvezdan Jovanović, akit korábban elítéltek mint Đinđić gyilkosát, „él azon jogával, hogy később nyilatkozzon bűnösségéről”. Dragoslav Krsmanović, Dragiša Radić és Vladimir Potić ártatlannak vallották magukat, míg Mića Petraković azt mondta, nyelvivel megértette a vádiratot, de logikailag az számára rejtvény. Veselin Lečić azt vallotta, nem ismeri be bűnösségét, de nem érti, hogy a forgalom lezárása hogyan veszélyeztetheti az államot, a kormányt és az alkotmányos jogrendet.
Ulemek a tárgyalás során közölte, nem kíván védekezni egy olyan perben, amit közönséges bohózatnak nevezett, amely Vojislav Koštunica ellen irányul.
