Bogaras és Tóthfalu közt 3 hold föld eladó, Zentán 2 hold föld, Oromparton 6,5 hold föld tanyával, 4 hold Óbecse és Péterréve határában, Magyarkanizsán 4 kvadrát a Hateremben, Horgoson 12 mérés homok… Csak néhány, a napokban megjelent apróhirdetés a mezőgazdasági területet kínálók közül. Ahány település, annyiféle ára van a földnek, sőt, egy helységen belül is rendkívül változó. Szakértők szerint Vajdaságban jelenleg a mezőgazdasági területek árának a növekedése tapasztalható, itt most átlagosan ötezer euróba kerül hektárja. Mármint a jó minőségűnek. Egyes, Magyarországon végzett felmérések pedig latolgatják: összehasonlítva a földárakat a déli országrészeken és a határon túl (számunkra ugyebár: határon innen) 30 kilométeres sávban a magyarországi összegek felével kell számolni, tehát a közepes minőségű szántót ottani számítások szerint itt ezer euróért adják.
Szalkai Nemes Valéria
Szerbia belseje felé haladva ez az ár növekszik ugyan, de meg sem közelíti a Csongrád megyei földek árát – állítják.
Szerbiában ugyan majd csak 2014-től vásárolhatnak termőföldet a külföldiek (ha Belgrád nem tudja kieszközölni az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, hogy ezt későbbre halasszák), de máris folynak a spekulációk. Nem is csoda, hiszen nálunk most a legjobb minőségű termőföld hektáronkénti ára öt-hatezer euró, de egy-egy hektár másod- és harmadosztályú termőföldhöz már valóban ezer-kétezer euróért is hozzá lehet jutni, ugyanakkor Európában az ugyanilyen minőségű szántók ára ötven-százezer euró között alakul.
Az országban 4 218 000 hektár a megművelhető terület, mindössze 10 százaléka van állami és vállalati tulajdonban, a többi felaprózott magántulajdon – mintegy 60 százaléka kisebb 3 hektárnál! Ez a felaprózottság is hozzájárul az értékcsökkenéshez. Míg Bánátban már 2 ezer euróért is lehet szántót venni, addig Bácskában akár 8 ezer fölé mehet hektárja, Szerémségben és Belgrád környékén pedig 10 ezer körül adják. A déli hegyvidékeken aprópénzért szabadulnának a gazdaságoktól az emberek, vannak olyan örökösök, akik megelégednének hektáronként száz euróval is.
Ám nemcsak országos szinten vannak hatalmas eltérések a mezőgazdasági területek áraiban, minőségtől és helytől függően, hanem egy térségen, sőt, egy községen belül is.
Szalkai Nemes Valériát, a magyarkanizsai önkormányzat gazdasági osztályának önálló mezőgazdasági szakmunkatársát kértem meg, hogy segítsen eligazodni az árak útvesztőjében.
Mutatta: létezik egy árjegyzék a község területére, amely kataszteri községenként tartalmazza a hektáronkénti árakat, mégpedig a legalacsonyabbat és a legmagasabbat egyaránt. Konkrét példa: Magyarkanizsán a szántóföld 147 448 dinártól 315 960 dinárig alakul hektáronként, a gyümölcsös 1 369 160-tól 2 190 056-ig, a legelő 147 446-tól 315 960-ig, a kaszáló 73 724-től 157 980-ig. Horgoson a szántók között még nagyobb a különbség: 89 522-től 442 344 dinár. A gyümölcsösök viszont sokkal olcsóbbak: áruk 442 344 és 734 240 dinár között alakul a falu határában.
– Valóban Horgoson a legolcsóbbak a szántóföldek, mármint a leggyengébb minőségűek, mert ott van a legtöbb homokos rész, amely ha szélhordta homok, akkor a legminőségtelenebb a szántók esetében. Magyarkanizsa község szántóinak összterülete 26 870 hektár, hét osztályba vannak besorolva, ez is mutatja, mennyire eltérő a minőségük. Emellett rendelkezünk kerttel, gyümölcsössel, szőlővel, legelővel, kaszálóval, mocsaras résszel is. A gyümölcsösöket és a szőlőket 4-4 osztályba sorolták, 5 osztályba a legelőket és a mocsaras területeket, 6 osztályba a kaszálókat. A község területe 3 teraszra oszlik a tengerszint feletti magasság szerint. A harmadik teraszon a legjobb minőségű csernozjom van, Oromhegyesen, Tóthfaluban, Velebit felső részén és Oromon meg Kispiacnak a felén. Az összes terület 63 százalékán. Ezek között is akad többféle: iszapos, homokos, agyagos rész. Hidromorf talaj, réti televény, agyag- és láptalaj van a magyarkanizsai Nagy- és Kisrétben, Adorjánon és Martonoson a Tisza mentén, az első teraszon, a legalacsonyabb tengerszint feletti magasságon. Szikes a talaj a második teraszon, szintén a réteken, a magyarkanizsai járáson, a martonosi és horgosi legelőkön. A homoktalajok sem egyformák, van sárga és barna homok, vagyis kötöttebb és kevésbé kötött talaj. A szélhordta semmi másra nem alkalmas, csak ültetvények telepítésére. Nagyon nagy gond, ha nem öntözhető. Kötöttebb a talaj Horgos, Kishomok egy részén, Martonos keleti részén, itt már szántóföldi kultúrákkal is foglalkoznak a termelők, ezek az első és a második teraszon találhatók – sorolta Szalkai Nemes Valéria.
Gyors „átszámítást” végez: a legminőségtelenebb szántó Horgoson 780 euró, a legminőségesebb ugyanebben a faluban 3800 euró hektáronként.
Arra a kérdésre, mit tapasztal, mekkora a mozgás a földpiacon, elmondta, hogy a jó minőségűek a felső teraszon a mai ínséges időkben is viszonylag gyorsan gazdára lelnek. Sokan rákényszerülnek, hogy eladják, de sokan össze is kuporgatják a jó földre valót. Más a helyzet a minőségtelenebb földekkel Horgoson, Martonoson és a kanizsai rétben. Itt sok az eladhatatlan terület, megműveletlen föld. Mintegy 50 hektárnyi terület van parlagon magántulajdonban, és nincs megművelve 560 hektárnyi állami tulajdonban! Az utóbbit évről évre nem tudják bérbe adni, 80 százalékuk Horgoson és Martonoson van, ezek 5. és 6. osztályú szántók, kaszálók, legelők, amelyeket Horgoson még értéktelenebbé tesz, hogy itt a legfelaprózottabbak a parcellák.
Az egyértelmű, hogy a földpiacon a kereslet-kínálat törvénye diktál, és nem mindig ugyanaz az ár meg az érték. Most kellene állami támogatással földhöz és ezzel megélhetéshez juttatni sok-sok pályakezdő fiatalt, hogy inkább majd a maga gazdája lehessen, mintsem napszámos ősei földjén.
