Alighanem paprikás a hangulatuk az idén a fűszerpaprika-termesztőknek, hiszen a nagy szárazság miatt alaposan megcsappant a hozam. A martonosi Sárkány Imre nemcsak termeli, hanem fel is dolgozza a paprikát, így nem csak a saját termésének a mennyiségére és minőségére van alapos rálátása.
– Az idei termést nagyon megtizedelte az időjárás. A tavalyi még jobb év volt, a paprika is rendes termést adott – nagyon ki kell hangsúlyozni, hogy öntözés nélkül. Azért, mert tavalyelőtt túl sok volt a csapadék, és a talajnedvességet meg tudta őrizni a föld. Nem dicsekvésképpen mondom, de az elmúlt évben volt olyan parcellám kint Kishomokon, ahol – szinte hihetetlen! – holdanként 140 mázsa nyers hüvelyes paprika termett.
Ugyanott az idén 15. Hogy mennyi terem normális körülmények között? 60-tól 80 mázsáig kellene teremnie. Igaz, minden évben megterítjük azt a területet csirketrágyával, de az idén még az sem segített. Szerintem legalább 500–600 liter csapadék hiányzik az idei évből – vélekedik Sárkány Imre.
Arra az újságírói megjegyzésre, hogy a paprikán ez már nem segít, azt válaszolta, hogy valóban nem segít, de az elmúlt napokban hullott 18 liter csapadék (egyszer volt 13, azután még 5 liter) jóvoltából a paprikák egy kicsit felújultak, és ennek köszönhetően a zöldpaprikák még ki tudtak fejlődni.
– Hogy mit tudnak, mit nem a feldolgozók, de itt a faluban az egyik fölvásárló töménytelen mennyiségű zöldpaprikát vesz. Hogy mit csinál vele, én nem tudom. Soha még nem vettük a zöldpaprikát. Csak a pirosat, mert abból lehet szép őrleményt csinálni. Még arra is ügyeltünk, hogy vagy zsákban, vagy prizmákban, rónákban még utóérlelésben hagytuk a paprikát legalább két hétig, sőt, ha szép idő volt, akár húsz napig is, hogy pirosodjon, szikkadjon, színesedjen, és csak azután fogtunk hozzá a szárításhoz.
Öntözés nélkül az idén nemigen lehetett semmit termelni. A környék paprikatermelői öntöznek?
– Sajnos az én termelőim közül egy-kettő szokott öntözni, azoknak a terméshozama megnégyszereződött, megötszöröződött, tehát kifizetődő lett a sok-sok éjszakázás, nappal ugyanis nem szabad öntözni, mert hősokkot kap a növény.
Hány termelővel dolgozik?
– Általában huszonöt-harminccal.
És abból hány öntözött?
– Egy. Láthatjuk, Magyarországon víztározókat akarnak építeni. Még a víznéző asszony sem tudja, milyen csapadékos lesz a jövő év, úgy lehet, megint úszunk majd. Észak-Vajdaságban és Dél-Magyarországon több ezer fúrt kút van, amelyből öntözünk, több ezer, különböző mélységekben. Csak én magam több millió liter vizet kiszívattam, mert én is csak kutakból tudok öntözni. Félő, hogy egyszerűen ellocsoljuk az ivóvizünket. Még olyan nem volt, hogy a görbe-éri kút ne folyjon. Hordták onnan a vizet, igazi artézi vizet. Már nem is csöpög.
Sárkány Imre szerint más vidékeken jobb az idei fűszerpaprika-hozam.
– Tegnap voltam egy körúton, láttam, hogy az öntözött paprika jobb termést hozott. Stapar, Lipar, Gložanj környékén pedig több volt a csapadék. Itt mintha egy körforgalom lenne, mindig kikerült bennünket az eső. Folyamatosan nézem az interneten, látom a radarképet, hogy no, most kapunk – és mégse esik semmi.
Felvetődik a kérdés, hogy ha a termésmennyiséggel gond van, akkor a nyersanyag minősége sem olyan, amilyennek lennie kellene.
– A minőséggel sem lehet dicsekedni azoknál a paprikáknál, amelyeket nem locsoltak. Kisujj nagyságúakra nőttek, szenvedeztek, de nincs húsa a paprikának, és a mag sem tudott úgy kineveledni. Maradt a száraz csuma. Alig tudták a paprikaszedők leszaggatni a száráról a hüvelyeket, mert ráaszalódott, rásült. Csak ott szép a termés, ahol kutakból vagy kanálisokból öntözték. Drága dolog az öntözés, főleg ha nem villannyal működik, hanem dízellel vagy benzinnel, de meghálálja. Anyagilag megtérül a kiadás, a munka, a fáradság. Akik öntöztek, szép termést hoztak, például a Duna mentéről, Szelence környékén rengeteget termelnek, hoztak Orompartról, Felsőhegyről. Ada, Zenta környékén megszervezett az öntözési lehetőség: a Tiszából hatalmas pumpákkal dobják a vizet nagy kanálisba, oda a termelők lehúzatták a villanyt, működnek a nagy öntözőberendezések. Az idén semmi nem ment öntözés nélkül, ilyen száraz, forró esztendőre még nem emlékszem. Amikor születtem, apám mesélte, hogy egy hétig nagy forróság volt, de nem egész nyáron át, mint most. Itt van a szomszédságban egy 5-6 méteres kút, másfél-két méteren szokott lenni nálunk a talajvíz, most alig csillog a kút legalján egy pici víz.
Az őrölt paprika minőségén ez meglátszik-e majd?
– A minőséggel nem lesz baj, de az ára… Nem a felvásárlási ár, mert az emelkedett, a tavalyi 30 dinárról 40 dinárra áfával. Az őrlemény ára viszont évek óta sehova se mozdul. Holott azóta folyamatosan drágult a munkaerő, az energia. Jelenleg a kereslet is kicsi, nem állnak sorba a kapuban paprikáért. Volt olyan év is, amikor sorba álltak. Paprikát nagy kockázat öntözés nélkül termelni. Hiába vetünk jövőre porba vagy akár nem porba, a termés megint nem lesz olyan, mint egy jó évben lennie kellene. A kanálisok nincsenek karbantartva, és ha volna is öntözőberendezés – amit nem szabad kint hagyni, mert lába kel, szemberebbenés nélkül visznek mindent – akkor sem lehetne locsolni, mert a kanálisokat elhanyagolták, elgazosodtak, puskaporszárazak. Azt mondják, az aszálykár miatt elengedik a lecsapolási díjat. Miféle lecsapolás?! Ha a szerb kormány és a tartomány többet tudna fordítani a kanálisok karbantartására és feltöltésére, meg elengednék az áfát az öntözőberendezések vásárláskor, akkor biztosan többen öntöznének. Megint csak azt mondom, félő, hogy ha a kutakból öntözünk, akkor az ivóvizünket locsoljuk el – mondta Sárkány Imre.
