Ahogyan a korábbi években, úgy az idén is november elsején, mindenszentek napján tartják meg a szervezők az újvidéki futaki úti katolikus temető katonatemetői részében az 1944-es és 1945-ös atrocitások áldozatainak adózó megemlékezést. Az idén azonban kissé más hangulata lehet majd az eseménynek: időközben ugyanis bebizonyosodott, hogy a legnagyobb magyar párt is kiáll a szervezők azon elképzelése mellett, hogy a jövőben egy arra illő, valódi emlékmű mellett róják le a kegyeletet, s az újvidéki városi önkormányzattól kapott eddigi jelzések is pozitívnak mondhatók ez ügyben.
Mint arról lapunk a múlt hónap közepén beszámolt, Matuska Márton publicista, közíró, Csorba Béla néprajzkutató, költő, és Papp Ferenc, a Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület elnöke nyílt levélben fordult Pásztor Istvánhoz, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjéhez, a Tartományi Képviselőház elnökéhez, melyben annak a kérdésnek a megválaszolására kérték a politikust, hogy támogatja-e a Makovecz Imre építész által tervezett emléktorony felépítését az 1944/45-ös magyar áldozatok emlékére Újvidéken, a Futaki úti temető katonatemetői részében. A levélben arra emlékeztették a pártelnököt, hogy a katonatemetőben megtartott első megemlékezés óta, ahol 1944 és 1990 között „elsősorban a hatóságok serénykedése miatt” az áldozatok tömegsírjai sorozatosan eltűntek, arra méltatlan körülmények között zajlanak az évente tartott megemlékezések.A VMSZ elnöksége hamar megvitatta a kérdést, s Pál Károly, a párt ügyvezető alelnöke néhány nap múlva arról számolt be a Magyar Szónak, hogy a politikai szervezet teljes mértékben támogatja a csonka torony felépítésének tervét. „Egy dolog az, hogy hogyan határoznak majd az illetékes állami szervek e kérdést illetően, az azonban egyértelmű, hogy nekünk egy ilyen elképzelést támogatnunk kell. Nem szabad megfeledkeznünk az 1944/45-ös atrocitásokról, s mindent meg kell tennünk azért, hogy méltóképpen meg tudjunk emlékezni ezekről az eseményekről. Úgy véljük, hogy a méltó megemlékezés megvalósításához Újvidéken ez az emlékmű, a csonka torony mindenképp megoldásnak számít” – nyilatkozta Pál Károly.Mindenszentek ünnepe ismét közeledik, a temetőben elsején délután újra – egyelőre még mindig az emlékmű nélkül, de az ötlet realizálásának reményében – gyűlnek majd össze az emberek.– Az első megemlékezést 1990-ben tartottuk Újvidéken, azon csak öt-hat személy mert részt venni, ötven–száz méternyi távolságra pedig a közönség szurkolt, nem tudva, mi lesz velünk. Rengeteg egyenruhás meg polgári öltözéket viselő rendőr figyelt arra, mit csinálunk – előre bejelentettük, hogy mi a szándékunk. Száz kis keresztet és egy megfelelő felirattal ellátott nagy keresztet helyeztünk el a katonatemetőben, ami voltaképp egy 1914–1918-as osztrák–magyar temető volt. A rendőrség még az éjjel mindent eltakaríttatott onnan – emlékezett vissza Matuska Márton. Az első megemlékezés előtt el kellett takarítani a helyszínről a városi szemetet, s mint azt Matuska elmondta, jó néhány pótkocsival el kellett szállítaniuk onnan. 1990 óta rendszeresek a megemlékezések, az emlékmű felépítésének ötlete pedig 1999-ben merült fel.CSONKA SZOBOR HELYETT CSONKA TORONY – A szemét alól kotortunk ki egy csonka turulszobrot, annak készítettünk el egy ideiglenes alapzatot, melynél a megemlékezések zajlottak. Tudni kell, hogy Újvidéken egyetlen tömegsír sem maradt meg – vagy az árvíz mosta el azokat, vagy pedig a töltések erősítésekor, illetve a csatornatorkolat áthelyezésekor végzett munkálatok során takarították őket el. Több temerini kubikos jelezte a hetvenes évek elején, hogy csontokra találtak, a rendőrség ilyenkor kiszállt a helyszínre, de rendre elparancsolták azokat is, s mire visszamentek, a csontoknak már csak hűlt helyét találták.A szervezők persze úgy gondolták, hogy a csonka turulszobornál tartott megemlékezések méltatlan körülmények között történnek, s Makovecz Imre elvállalta, hogy megtervezi az emlékművet – akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mit. Végül 2000-ben elküldte a csonka torony tervezetét.– Ennek tehát már tizenkét éve, azóta hadakozunk a várossal, a tartománnyal és az országgal, hogy ezt a tornyot fel is emelhessük. Papp Ferenc, az első megemlékezés szervezője nemrégiben levelet intézett a jelenlegi polgármesterhez. Kéréseinket három pontba foglaltuk: arra kértük a városelnököt, hogy az újvidéki képviselő-testület elé kerülhessen a megemlékezés ügye, továbbá a segítségét kértük az emléktorony felállításához szükséges dokumentumok, engedélyek beszerzéséhez, és közöltük, hogy szeretnénk, ha a város méltóképpen képviseltetné magát az idei megemlékezésen. Visszajelezték, hogy ez egy komoly ügy, amellyel mindenképp foglalkozni szándékoznak, Papp Ferenccel is közölték, hogy valóban meg kell beszélni a részleteket. Én ezen jelek alapján arra következtetek, hogy a város is komolyan kezeli, időszerűnek tartja az ügyet – állapította meg Matuska.MINDEN PÁRT KAP MEGHÍVÓTA szervezők az idei megemlékezésre dr. Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét is meghívták – ő volt az, aki mindvégig megértést tanúsított az újvidéki megemlékezések ügye iránt. Ha maga Kövér nem is tud eljönni, a parlament képviselője biztosan jelen lesz majd az ígéretek szerint.Mint azt Matuska közölte, egy ideig kétséges volt: támogatja-e minden vajdasági magyar párt az elképzelést. Ezért fordultak a VMSZ elnökéhez, s nagy megelégedéssel fogadták a gyors pozitív választ. Minden itteni magyar párt képviselőjét meghívják majd.– A program nem fog eltérni a korábbiaktól, november elsején délután 14,30 órakor kezdődik a megemlékezés. Elhangzik majd a Himnusz és a Szózat, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ kórusa szokott velünk együttműködni. A tervek szerint az Újvidéki Színház művésze adja majd elő Tari István versét – mondta el elöljáróban lapunknak adott nyilatkozatában Matuska Márton.
