Szombaton Szabadkán indult a Probitas civil szervezet legújabb, százórás képzése, ahol az érdeklődők az európai uniós pályázási szaknyelvet sajátíthatják el. A térítésmentes képzés célja, hogy a vajdasági magyar civil szervezetek és intézmények képviselői, illetve munkatársai a már most, vagy a jövőben, elérhető programok által megismerjék az EU pályázati rendszerét. Az előadók betekintést nyújtanak a programok, pályázatok sajátos nyelvezetébe, hiszen ennek elsajátítása szinte fél sikernek számít a pályázás során. A februárban fejeződő képzés végén a résztvevők elismervényt kapnak.
KOMOLYAK AZ ELVÁRÁSOK
Pásztor Krisztina, a Probitas elnöke lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy valóban nem elég pályázatot írni, a nyelvezetet meg is kell érteni. A képzés várhatóan növeli majd a vajdasági magyar civil szervezetek pályázási lehetőségét és sikerességét – fejtegette Pásztor Krisztina.
– Összesen húsz résztvevő hallgatja az órákat. Az előadók mindannyian szakértői a pályázatírásnak, a projekttervezésnek, valamint az európai uniós szaknyelvnek és ebből kifolyólag jól tudják, hogy a szaknyelv tekintetében hol vannak a buktatók a pályázatírásban. Pályázatírást nem fogunk tanítani, kizárólag a szaknyelv megértetésére összpontosítunk az oktatás során. Különböző gyakorlatok során a résztvevőknek végül saját maguknak kell alkalmazniuk az elsajátított elméleti tudást – magyarázta Pásztor Krisztina.
Kérdésünkre, hogy tapasztalatai szerint a vajdasági magyar civil szervezetek és intézmények mennyire felkészültek és sikeresek a pályázás tekintetében, beszélgetőtársunk elmondta, hogy az intézmények jobban felkészültek, egyszerűbben találnak olyan képzett személyt, aki megírhatja pályázatukat, míg a civil szervezetek kevésbé felkészültek, az uniós pályázatok komoly feltételeket követelnek tőlük.
– Vannak olyan uniós pályázatok, amelyekben hároméves fejlesztési stratégiát követelnek a civil szervezetektől. Nem vállalatokról és marketing, vagy humánerőforrás-szakemberekről, hanem egyszerű polgárokról beszélünk. A felhívások nekik, civileknek szólnak, ennek ellenére elvárják tőlük, hogy szakemberhez méltó pályázatot adjanak át. Ezekre az elvárásokra kell felkészíteni civiljeinket – összegezte Pásztor Krisztina.
BÁTRABBAN PÁLYÁZZANAK A CIVILEK!
A kecskeméti Kovátsné Vörös Ágnes egyike a képzés előadóinak. Mint elmondta, az órákon konkrét pályázatokat mutatnak be, pályázati kiírásokat dolgoznak fel nyelvi szempontból, hozzátéve, hogy a pályázati kiírásokat „uniós bikkfanyelven” fogalmazzák meg és nem teljesen egyértelmű fogalmakat kell értelmezni.
– A képzésen angol nyelvű anyagokkal is foglalkozunk, hiszen 2012-től már Szerbia is részt vehet EU-centralizált pályázataiban, az egész életen át tartó tanulás pályázataiban. Az is egy nagy lépés lesz, ha majd megalakul a Szerbiai Nemzeti Iroda. Ha ez megtörténik, akkor a szerbiai szervezetek, intézmények nem csak a közvetlenül Brüsszelnek benyújtott pályázatokban vehetnek majd részt. A nemzeti prioritásokat figyelembe véve és a decentralizáció elve mentén a pályázatokat a Szerbiai Nemzeti Irodának is be lehet majd nyújtani. A pályázatok a nemzeti iroda bírálati jogkörébe fognak tartozni. Ezzel egyértelműbbé és célirányosabbá válik a pályázás. A nemzeti irodák működése lehetővé teszi a nemzeti prioritások meghatározását és emiatt jobban érvényesülnek az országok, régiók sajátságos érdekei. Ezzel a pénz oda kerül, ahol a leginkább szükség van rá – fejtegette Kovátsné Vörös Ágnes.
A magyarországi előadó szintén kiemelten fontosnak tartja a civilek részvételét az uniós pályázatokban, mivel a civil szervezetek optimális esetben nem olvadtak bele a politikába, politikai érdekektől függetlenül működve kifejezetten célcsoportjaikat segítik. A civilek sokkal hatékonyabban érik el célcsoportjaikat, mint az állami szervek, magyarázta Kovátsné Vörös Ágnes, és hozzátette, hogy a magyarországi civilek egyre bátrabbak a pályázás tekintetében, jó lenne, ha a vajdasági magyar szervezetek is követnék példájukat.
KÉTSZÁZ SIKERES PROJEKTUM
Dejan Vujinović, a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program szabadkai közös szakmai koordinációs központjának munkatársa elmondta, hogy a vége felé járó 2007–2013-as programidőszakban a harmadik pályázási kör is lassan lezárul. A szervezetek már átadták programötleteiket, kikristályosodott, hogy mely pályázatok vesznek részt a programban, decemberben a felek aláírják a szerződéseket és jövő év januárjáról elkezdenek megvalósulni a projektumok. A harmadik körben nagyjából hatvan projektum kap támogatást.
– Az első és második kiírás során szintén nagyjából hatvan-hatvan projektum kapott támogatást. Ezek mind a határon átnyúló együttműködés keretében valósulnak meg. Ha összegezzük a három fordulót, akkor elmondhatjuk, hogy a pályázásban több mint 200 vajdasági, és Csongrád, valamint Bács-Kiskun megyei projektpartner vett részt. A legnagyobb projektumok infrastruktúrára vonatkoznak, de környezetvédelmet, egyetemek közötti együttműködést, önkormányzatokat, sport- és művelődési egyesületeket érintő projektumok is megvalósulnak. A támogatás projektumonként 50 ezer eurótól akár több millió euróig is terjedhet. A 2007–2013-as programidőszakban mintegy 45 millió euró valósult meg. Ennek 85 százalékát az EU biztosítja, a maradék 15 százalékot a feleknek önerőből kell fedezniük – összegezte Dejan Vujinović.
