A szerb államvezetés egy héttel ezelőtt tartotta meg azt az ülését, melyen a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd céljait körvonalazta, s elfogadta a tárgyalások platformjának tervezetét is. A szóban forgó dokumentumot államtitokként kezeli a hatalom, s a részletekre egy héttel annak elfogadását követően sem derült még fény. A Tomislav Nikolić államfő kabinetjében megtartott összejövetelen Ivica Dačić miniszterelnök és Aleksandar Vučić kormányalelnök is részt vett.
Marko Đurić, az államfő tanácsadója kedden a képviselőház Koszovó-ügyi bizottságának ülésén azt mondta: annak ellenére, hogy a platform ma még államtitoknak számít, a Prishtinával folytatott párbeszéd egyik elemét sem titkolja majd az állam el a nyilvánosságtól. Hozzátette, hogy a legkülönbözőbb vádak ellenére sem állnak el attól a céltól, hogy a párbeszéd kulcsfontosságú alapelveiről minden alkalommal a nyilvánosság és a parlament döntsön.
A tanácsadó Dačić és Hashim Thaçi koszovói kormányfő brüsszeli találkozója kapcsán elmondta, hogy az nem a leendő párbeszéd tartalmát határozta meg, hanem a dialógus megteremtésének alapvető paramétereit térképezte csupán fel. Szerinte az államfő soha sem engedné meg, hogy egy Szerbia szuverenitását veszélyeztető döntés szülessen meg. Đurić szerint a tárgyalások minden fázisában aktívan részt kell venniük a koszovói szerbeknek is. Az említett brüsszeli találkozón a két kormány vezetője abban állapodott meg, hogy „hamarosan” folytatják a megkezdett párbeszédet.
A keddi bizottsági ülésen számos kérdés hangzott el a koszovói platform részleteire vonatkozóan. Ivan Mrkić külügyminiszter válaszában csupán arra emlékeztette a képviselőket, hogy a platform végleges változata még nem született meg. Zoran Ostojić, a Liberális Demokrata Párt bizottsági tagja kifogásolta, hogy államtitokként kezelik a dokumentum részleteit, s amellett foglalt állást, hogy a polgároknak joguk van tudni, milyen lépéseket irányoz elő a hivatalos irat. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi hatalmi párt éppen azzal vádolta folyamatosan Borislav Stefanovićot, a szerb tárgyalócsoport volt vezetőjét, hogy titkos tárgyalásokat folytat a prishtinai adminisztráció képviselőivel.
Maga Stefanović az ülésen aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalásokhoz sikerülni fog a koszovói szerbek bizalmát is megszereznie az államvezetésnek. A külügyminisztert arra kérte, hogy a platform lehetőleg minél konkrétabb és aprólékosabb legyen. Azt is szerette volna megtudni, hogy a dokumentum Koszovó egészére, vagy csupán Észak-Koszovóra vonatkozik.
„FELESLEGES SZÍNPADIASSÁG”
Az ellenzéki pártok egyébként már korábban is sérelmezték, hogy a vezetés titkosnak nyilvánította a koszovói stratégiát. A Liberális Demokrata Párt, a Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt is úgy értékelte, hogy egy ilyen lépésre mindenekelőtt a nyilvánosság félrevezetése miatt volt szükség, s teljesen feleslegesnek nevezték az államvezetés döntését. Stefanović úgy értékelte, hogy akkor is felesleges lépésről van szó, ha a cél az volt, hogy az albán fél ne ismerje meg előre a Szerbia által tervezett lépéseket, mert, mint mondta, Prishtina pontosan tudja, hogy Szerbiának konkrét követelései lesznek Észak-Koszovóval kapcsolatban. Véleménye szerint az ellenzéki pártokat is meg kellett volna kérdezni akkor, amikor a platform tartalmáról döntöttek.
Bojan Đurić, az LDP képviselője szerint színpadiasságról van szó, s értelmetlennek nevezte, hogy rejtegessenek valamit, amiről mindvégig azt mondták, semmi szenzációt sem fog majd tartalmazni. Feltette a kérdést: csak a nyilvánosság megtévesztéséről, vagy a koalíciós partnerek egymás iránti bizalmának hiányáról is szó van akkor, amikor az irat titkosításáról beszélünk.
Slobodan Samardžić, az SZDP képviselője szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem létezik egy olyan stratégiai dokumentum, amelyről széles körű vitát lehetne nyitni.
Az ellenzéki pártok negatív hozzáállása ellenére Aleksandar Vučić szerint a mostani tervezet a legkonkrétabb tervezetnek számít az összes eddigi közül. A legfontosabb az, hogy most a realitás mezején mozgunk, meghatároztuk azt a minimumot és azt a maximumot, amit valóban meg lehet a tárgyalások során valósítani – tette hozzá a kormány alelnöke. Vučić elmondása szerint két kulcsfontosságú tényezőt tartottak szem előtt a platform kialakításakor: Szerbia nemzeti- és államérdekeinek tiszteletben tartását, illetve az európai integráció folytatását.
HALLGATNI ARANY
Hasonlóan titokzatosnak számít a prishtinai platform is. Koszovó képviselőháza csaknem két héttel ezelőtt fogadta el a Szerbiával való kapcsolatok rendezéséről szóló határozatot, ami tulajdonképpen a magasabb szintű párbeszéd ajtaját nyitja meg. A koszovói sajtó viszont a napokban szintén arról cikkezik, hogy a képviselőház által megadott zöld fény ellenére sem vált ismertté mindeddig a prishtinai platform, s arról sem tudni, hogy egyáltalán megkezdték-e a munkát ennek a stratégiai dokumentumnak az elkészítésén. A hatalom ügyesen gondoskodott arról, hogy a platformról egyetlen szó se hangzzon el a nyilvánosságban – állapítják meg a koszovói médiumok. A Koha Ditore napilap kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva közölte, hogy a hatalom nem tervezi nyilvánosságra hozni az Észak-Koszovóval kapcsolatos terveket, ajánlatokat. A kormányon belül ugyanis, írja a lap, az a vélemény uralkodott el, hogy a végső ajánlatot a tárgyalások során sem szabad azonnal közölni, mert ezzel azt kockáztatnák, hogy a szerb tárgyalófél fokozza a követeléseit.
