Hillary Clinton, Atifete Jahjaga és Catherine Ashton (Fotó: Tanjug)
Miután Belgrádban arról biztosították a szerb államvezetőséget, hogy Koszovó függetlenségének az elismerése nem feltétele az integrációs folyamat folytatásának, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Hillary Clinton, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere szerdán Prishtinában találkozott Atifete Jahjaga koszovói elnökkel és Hashim Thaçi miniszterelnökkel. Clinton kijelentette, hogy a koszovói függetlenség vitathatatlan tény, de Koszovó előremozdulásához nélkülözhetetlen az, hogy rendezze a kapcsolatait Szerbiával.
– Ehhez a lépéshez politikai szándékra, sőt bátorságra is szükség van. Ám, amennyiben Szerbia és Koszovó előrehaladnak a kapcsolatok rendezésének az útján, úgy a többi sürgős gondjuk megoldásában is segítségre számíthatnak: mindenekelőtt a gazdaság fellendítésében, a nemzeteik előtt álló lehetőségek megnyitásában – húzta alá Hillary Clinton.
A sajtótájékoztatón az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ellenez minden a határokkal és Koszovó státusával kapcsolatos tárgyalást. Ezekről a kérdésekről már nem lehet vitatkozni – fogalmazott.
– Számomra, családom számára és az amerikai polgárok számára Koszovó függetlensége több egy külpolitikai kérdésnél, személyes ügyként kezelem azt – jelentette ki Clinton.
A külügyminiszter Prishtinában is megismételte a Belgrádban elmondottakat: tiszteletben kell tartani a párbeszéd során született eddigi megegyezéseket, alkalmazni kell az egyezményeket, és folytatni kell a párbeszédet. Kijelentette, hogy Koszovó további fejlődése során is számíthat az amerikaiak segítségére. Mint mondta, Koszovó jövője az EU-ban van, s az USA Koszovó integrációját is teljes mértékben támogatja. „Önökkel leszünk akkor is, amikor Belgráddal tárgyalnak majd a kapcsolatok normalizálásáról” – fogalmazott.
Catherine Ashton közölte, hogy az unióba vezető út nem könnyű, az út végén azonban Koszovó egy olyan országgá válik majd, ahol tiszteletben tartják a törvényeket, és állandó lesz a gazdasági fejlődés. Mint mondta, megérti, hogy a koszovói nép számára nem egyszerű feladat megkezdeni a tárgyalásokat Szerbiával, a cél azonban a mindennapi élet normalizálása és a szerb közösség társadalmi integrációja.
Hashim Thaçi úgy fogalmazott, hogy Koszovó és polgárai örök hálával tartoznak az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak az általuk nyújtott segítségért, de hozzátette, hogy a mai Koszovó a szemmel látható fejlődés ellenére sem nevezhető „álmaink Koszovójának”. Mint mondta, a vezetőség tisztában van azzal, hogy még sokat kell dolgoznia az euroatlanti integrációk és a kisebbségek döntéshozásba való bekapcsolása terén. Észak-Koszovóról szólva Thaçi közölte, hogy „látványos projektumokat fognak véghez vinni a közeljövőben, melyeket azonban nagyban akadályoz a szerbiai struktúrák jelenléte”.
A koszovói elemzők szerint a magas rangú nemzetközi tisztségviselők azért jöttek Prishtinába, hogy rábeszéljék az ottani vezetőséget: mondjon le Észak-Koszovóról, s speciális státussal ruházza fel azt. Arra figyelmeztettek, hogy amennyiben a kétoldalú kapcsolatok rendezését célzó tárgyalások nem úgy érnek véget, hogy Koszovó az ENSZ elismert tagja legyen, akkor ezek a tárgyalások teljesen hiábavalók lesznek. Egyes elemzők szerint Prishtina most olyan helyzetben van, hogy semmit sem kérhet, ellenkezőleg, elvárják, hogy lemondások árán is hozzájáruljon a két nép történelmi megbékéléséhez. Az elemzők megállapítják azt is, hogy Clinton jelenléte arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok nélkül továbbra sem lehet rendezni a Balkánon kialakult feszültségeket.
Szarajevó, Belgrád és Prishtina után ma Tiranában tárgyal majd az USA és az EU tisztségviselője. A tervek szerint Clinton Zágrábba is ellátogat még balkáni turnéja befejezése előtt.
