A Demokrata Párt, a Liberális Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői már a törvényjavaslat általános vitájakor felháborodásuknak adtak hangot, mert mint mondták: az állam bűnözőket tervez szabadon engedni. A hatalmi Szerb Haladó Párt cáfolta a vádakat és közölték: senkinek sem kell attól tartania, hogy az amnesztiatörvény miatt ezentúl bűnözők fognak Szerbia utcáin sétálni.
Nikola Selaković igazságügyi miniszter korábban arról biztosította a közvéleményt, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények miatt átlagban 30 és 40 év közötti börtönbüntetésre ítélt személyekre nem vonatkoznak a jogszabály rendelkezései. A legsúlyosabb bűncselekmények listáján szerepel az emberiség ellenes bűncselekmény, a nemi szabadság ellenes bűncselekmény, a kábítószer-kereskedelem, a csúszópénz adása és elfogadása, valamint a szervezett bűnözés. Az amnesztiatörvény azokat a személyeket sem érinti, akiket több mint három alkalommal ítéltek elzárásra, valamint azokra a jogerősen elítélt személyekre sem, akik nem jelentkeztek büntetésük letöltésére a hatóságoknál és most körözőlevéllel keresik őket, magyarázta korábban Selaković.
Janko Veselinović, a DP képviselője megismételte pártjának állásfoglalását, hogy az amnesztiatörvény veszélyes Szerbia jogrendszerére nézve, mivel a jogszabály az általános amnesztia elvére épül, függetlenül az elítéltek által elkövetett bűncselekmények súlyosságától. Veselinović szerint a hatalmi koalíció képviselői hazudnak, amikor azt állítják, hogy az amnesztiatörvény a kevésbé komoly bűncselekmények elkövetőire vonatkozik majd.
– A 2001-ben elfogadott amnesztiatörvény olyan személyeket is érintett, akik később részt vettek Zoran Đinđić kormányfő meggyilkolásában. Bár akkor mások voltak a körülmények, egy háborús időszak után jártunk, a szóban forgó amnesztiatörvényt mégsem kellett volna elfogadni. Ugyanez érvényes ezúttal is: vissza kellene szorítanunk a bűnözés jelenlétét Szerbiában és nem bűnözőket szabadon engedni – összegezte Veselinović.
A DP képviselőjének felszólalására reagált Žarko Obradović oktatásügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy a jogszabályban pontosan kategorizálják azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetőit szabadlábra lehet helyezni.
Snežana Malović, a DP képviselője, aki az előző hatalmi ciklusban az igazságügyi miniszter tisztségét töltötte be, egyetért azokkal a meglátásokkal, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői is szabadlábra kerülhetnek. Malović Andrija Draškovićot, Sreten Jocićot, Uroš Mišićet és Luka Karadžićet említette azoknak a súlyos bűncselekmények elkövetőinek a listáján, akik a beterjesztett amnesztiatörvény értelmében hamarosan szabad emberként távozhatnak a börtönökből.
Marjan Rističević, az SZHP képviselője közölte: megrázó, ahogyan a volt hatalom képviselői az amnesztiatörvényről beszélnek. Rističević szerint azt is érdemes lenne megfontolni, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetőit közmunka végzésére ítéljék az illetékesek.
