Hat éve, hogy ünnepi ülésén a Szerbiai Képviselőház kikiáltotta Szerbia új alkotmányát. Ezt megelőzően a parlament 2006. szeptember 30-án elfogadta az alkotmány javaslatát, majd Predrag Marković, a köztársasági képviselőház akkori elnöke, egy nappal később október 28-ra és 29-re írta ki a kétnapos referendumot az ország alaptörvényéről.
A Liberális Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Szociáldemokrata Unió képviselői a referendum bojkottálására szólították fel a polgárokat. Azt nem tudni, hogy a felhívás hatására, vagy sem, de a referendum első napján a szavazásra jogosult polgárok közül kevesen járultak az urnák elé, a második nap második felében azonban hirtelen megugrott a szavazók száma. A végleges adatok szerint a szavazópolgárok 54,91 százaléka vett részt a referendumon. A szavazók 53,04 százaléka támogatta az alkotmányt. Az LDP manipulációval vádolta meg az államhatalmat, mert mint mondták: igencsak furcsa, hogy a kétnapos referendum utolsó óráiban ugrott meg drasztikusan a szavazók száma.
A vajdasági polgároknak csupán kevesebb mint 44 százaléka voksolt az alkotmányra.
Ezért is emlékeztetett csütörtökön a Vajdasági Klub civil szervezet a tényre, hogy Vajdaság nemet mondott az alkotmányra. Szerbia még mindig a 2006-os rothadt alkotmányon alapszik – olvasható a szervezet közleményében.
Az aktuális oktrojált és antidemokratikus alkotmány helyett minél előbb újat kell elfogadni, fogalmazott a Vajdasági Klub közleményében, hozzátéve: a vajdaságiak hat évvel ezelőtti nemleges szavazata figyelmeztetés, hogy másképpen kell szabályozni Vajdaság Szerbián belüli alkotmányos helyzetét.
– A többi régióval ellentétben Vajdaság nem Szerbia területeként jött létre. A tartomány az 1992-es londoni konferencián megfogalmazott határozatok ellenére még mindig nem nyerte vissza alkotmányos jogait. Vajdaság Szerbia leggyorsabb ütemben elszegényedő régiója. A központi vezetés továbbra is harci zsákmányként kezeli a tartományt, ahonnan azt és annyit rabolhat el, amennyit csak akar. Vajdaságnak és Szerbiának szövetségi köztársaságokként kellene összekapcsolódniuk és a tartománynak saját alkotmányt kellene kapnia. A föderalizáció az egyetlen gyógyszer a kizsigerelt és elszegényedett Vajdaság számára – áll a Vajdasági Klub közleményében.
A több vajdasági civil szervezetet tömörítő Polgári Vajdaság szintén azokhoz csatlakozott, akik szerint Szerbiának új alkotmányra van szüksége. A belgrádi központú politikai pártok üzletelése nyomán elfogadott alkotmány generálta Szerbiában az összes eddigi politikai és társadalmi turbulenciát, fogalmaztak a Polgári Vajdaság képviselői, hozzátéve, hogy az ország alaptörvénye nem garantálja Vajdaság autonómiáját. Ezt a tényt támasztja alá a Szerbiai Alkotmánybíróság azon döntése, amelyben megnyirbálták a tartomány egyébként is szimbolikus jellegű hatásköreit – vélik a szervezetben.
Vesna Pešić szociológus szerint addig senki sem mer új alkotmányt elfogadni, amíg Koszovó kérdése meg nem oldódik. Az aktuális oktrojált alkotmány legfőbb célja nyomatékosítani, hogy Koszovó Szerbia része, magyarázta Pešić, hozzátéve: ez lehetetlenítette el a jogállamiság érvényesülését Szerbiában.
– Az alkotmány nem Isten akarata, nem egy Biblia, vagyis amit beleírtak, azt át is lehet írni. Ahol az isteni akaratot emlegetik, ott szó sem lehet jogállamiságról. Amint láthatóvá válik majd a koszovói kérdés megoldása, azonnal lehetőség fog nyílni egy új alkotmány megfogalmazására. Egyetlen politikai célokból elfogadott alkotmány sem képezheti a jogállamiság alapját. Vojislav Koštunica hat évvel ezelőtt a jövő generációinak összes tárgyalófelét a Koszovó Szerbia része álláspont tiszteletben tartására igyekezett kötelezni. Az alkotmány azért is rossz, mert megfogalmazói egyszerűen minden területet ezzel a törvénnyel igyekeztek szabályozni. Az alkotmánynak csak „tetőnek” és minimalistának kellene lennie, amely az alapvető szabályokat tartalmazza. Egyedül a primitív és elmaradott országokban vannak olyan alkotmányok, amelyeket leginkább Lev Tolsztoj valamelyik regényéhez lehet hasonlítani – fogalmazott Pešić.
Bosa Nenadić, a Szerbiai Alkotmánybíróság bírája szerint az alkotmány hibáit nem lehet módosításokkal kijavítani, egy új alaptörvényt kell elfogadni. A 2006-os alkotmány számos rendelkezésében ellentmondásos, zavaros és hiányos, értékelte Nenadić, hozzátéve, hogy nem az alkotmánybíróság bírájaként, hanem szakértőként fejti ki véleményét. Nenadić szerint Szerbiának egy konszolidált demokratikus országhoz méltó alaptörvényre van szüksége, és nem egy olyanra, amely korábban szabályzatokban részletezett kérdéseket szabályoz.
A Szerbiai Európa Mozgalom is egy új alaptörvény elfogadását szorgalmazza, és a szervezet kutatói fóruma ebből a célból csütörtökön Belgrádban kerekasztal-beszélgetést szervezett.
– Az alkotmány hiányos, ezért az alkotmány alkalmazása is hiányos. Tomislav Nikolić államfő azt mondja, hogy a koszovói kérdés megoldásának összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Ivica Dačić kormányfő viszont kész megsérteni az alkotmányt és Koszovó felosztását szorgalmazza, Aleksandar Vučić kormányalelnök szerint pedig az európai integráció a legfontosabb. Mindez bizonyítja az alkotmány tiszteletben tartásának tekintetében jelentkező hiányosságokat. Az alaptörvényt minél előbb módosítani kell, vagy újat elfogadni, mert az aktuális nem teljesíti feladatát – hangsúlyozta Vladimir Pavićević, a Szerbiai Európa Mozgalom kutatói fórumának elnöke.
Hasonló hangnemben fogalmazott Aleksandra Jerkov, a VSZL köztársasági parlamenti frakcióvezetője, aki örömmel fogadja, hogy az aktuális hatalmi koalíció pártjai is emlegették már egy új alaptörvény elfogadását. Egyedül az a kérdés, hogy mikor hazudtak: hat évvel ezelőtt, amikor az alkotmány mellett kampányoltak, vagy most, amikor egyre gyakrabban beszélnek egy új alkotmányról, fejtegette Jerkov, hozzátéve: akárki is kezdeményezi az új alaptörvény kidolgozását, a VSZL támogatására biztosan számíthat. A liga Vajdaság tekintetében alkotmányos garanciát fog követelni az önálló végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalom kialakítására, nyomatékosította Jerkov.
Bojan Đurić, az LDP köztársasági parlamenti képviselője szerint az alkotmány megfojtja Szerbiát: nemcsak Koszovó, hanem az emberi jogok tekintetében is.
Milovan Drecun, a Szerb Haladó Párt képviselője kijelentette: Ha igény mutatkozik rá, akkor módosítani lehet az alkotmányt, a Koszovóval kapcsolatos bevezetőt azonban nem kellene megváltoztatni. Ugyanígy vélekedik Dubravka Filipovski, az Új Szerbia képviselője, hangsúlyozva: az alaptörvény bevezetőjének maradnia kell.
Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke hat évvel később is kitart abbeli álláspontja mellett, hogy az alkotmány jó, mert megvédi az országot a feldarabolástól. Az alaptörvényt éppen ezért támadják az első naptól kezdve, közölte Koštunica, hozzátéve: az alkotmány kiállta az idő próbáját és bebizonyította, hogy a lehető legjobb módon védelmezi Szerbia egységét. Az alkotmánybíróság minden egyes alkotmányellenes döntést meg fog semmisíteni, ugyanúgy, mint ahogyan azt Vajdaság alkotmányellenes hatásköreivel is tette, magyarázta Koštunica.
