Írásban és szóban, külön kiadványban, lakossági fórumokon, kerületi megbeszéléseken, de még a községnapi ünnepen is igyekezett minél részletesebben tájékoztatni Magyarkanizsa lakosságát a helyi közösség vezetősége arról, hogy új helyi járulék bevezetéséről kell dönteni, mert a régi lejár. Márpedig a megkezdett beruházások csak akkor folytatódhatnak, a meglevő közműveket kizárólag akkor lehet megőrizni, karbantartani, fejleszteni, akkor segítheti a közösség a különféle egyesületek, civilszervezetek munkáját, ha a város és a hozzá tartozó Vojvoda Zimonjić lakói ismét vállalják a közösségi teherviselést.
Vadász Kávai Piroska, a magyarkanizsai helyi közösség elnöke elmondta, hogy kerületenként két helyszínre látogattak el, előbb a lakosok mondták el a gondjaikat, észrevételeiket, majd a településrendezési közvállalat képviselőjével egyetemben bejárták a környéket, végül a második helyszínen összegezték a tapasztaltakat.
– Mik a legégetőbb problémák? Mindenütt az esővíz-elvezetés. A vége felé járó helyi járulék programtervében ugyanis ez nem szerepelt, ezért kevés pénz jutott rá. A járdajavítást sem tartalmazta a program. Mivel megnövekedett a forgalom, ezért a fontosabb útvonalakon ki kell szélesíteni az úttesteket. Most tizennégy utcában folynak a munkálatok, a helyi járulék programja szerint. Sajnos nem tudunk valóra váltani minden tervet, mert a lejáró helyi járulék nem folyt be teljes egészében, ezért kimaradnak a kevésbé forgalmas utcácskák. A következő években szeretnénk kiépíteni az utakat, hogy minden utca aszfaltozott legyen. Azt is tapasztaltuk, hogy nem volt megfelelő hangsúly a közkutak felújításán. Vannak közterek, amelyeket sok ember használ, például a Disznópiacot, az V. kerületi pályát, itt hétvégeken sportolók, idősek, fiatalok, sokan megfordulnak, ezért szeretné ezeket a tereket a helyi közösség gondjába venni, a zöldövezet karbantartásától a fejlesztésig, beleértve a fásítást, padok elhelyezését, a közvilágítás fejlesztését – sorolta a terveket a helyi közösség elnöke.
Újdonságok is lesznek a 2013-tól 2018-ig terjedő időszakra kidolgozott fejlesztési tervben. Például közös beruházásokat terveznek az önkormányzattal.
– A legfontosabb a szennyvíztisztító teljesítményének a bővítése, mert a hálózat 98-99 százalékban kiépült, eddig a háztartások fele van rákapcsolódva. Ha mindenki élne a lehetőséggel, a szennyvíztisztító kapacitása nem lenne elég. Hogy a helyi járulékkal is szeretnénk ezt az ügyet segíteni, arra is jó lesz, hogy az esetleges pályázatokon önrészként szerepelhessen. A polgárok által kitöltött kérdőívekből kiviláglik, hogy nagyon fontos számukra a Vigadó és a Népkert sorsa. A mi tervezett 5 százalékunk kevés lenne arra, hogy visszaállítsuk a gyönyörű parkot, de az önkormányzattal együtt szeretnénk ebben részt venni, akárcsak az élményfürdő kiépítésében (a Népkerten kívül), számítva arra, hogy a kanizsai lakos kedvezményes jegyárral használhatja majd. Ha ezekből a beruházásokból nem lesz semmi, akkor a pénzt a kommunális problémák megoldására fordítjuk – közölte Vadász Kávai Piroska.
Hozzáfűzte, hogy a lakossághoz eljuttatott programfüzetben csak a helyi járulék pénzeszközei szerepelnek, és mindössze jelzésértékűen tartalmazza, hogy számítanak az önkormányzattól a vagyonadóra, illetve egyéb költségvetési eszközökre, különféle támogatásokra, donációkra, ami azt jelentheti, hogy a póteszközökkel nagyobb mértékben lehet majd aszfaltozni, járdákat javítani…
– Továbbra is szeretnénk támogatni a rendezvényeket és az egyesületek munkáját, természetesen pályázati rendszerrel. Ezt szeretnénk reformálni, olyan formában, hogy amit erre tudunk fordítani, elégséges legyen a művelődési, hitéleti, oktatási és egyéb célokra. Nagyon sok egyesület van, a pénz meg kevés, mindenképpen elsőbbségi sorrendet kell majd felállítani. Új még a társadalmi tevékenységek finanszírozásában, hogy szeretnénk a gyermeket vállaló családokat segíteni: 10 ezer dinárt kapna, amelybe újszülött érkezik, ha a szülők vagy nagyszülők fizetik a helyi járulékot. Emelni szeretnénk a környezetvédelemre szánt pénzt, megvédeni a gesztenyefákat, odafigyelni a parkokra, nagyobb zöldövezeteket karbantartani, több virágágyást ültetni. Újdonság az is, hogy szeretnénk egy százalékot félretenni elemi csapások esetére, amikor segítséget kell nyújtani az esetleges kárt szenvedett lakosoknak, és a pályázati önrészekhez is szükség van pénzre. A helyi közösség költségeit csökkenteni akarjuk, kisebbek lesznek a kiadások, a tanácstagok járandósága. Igyekszünk kevésbé terhelni a lakosságot. Ezért a keresetek után 3 százalékot, a nyugdíjasok (önkéntesen) 1 százalékot fizetnének, a mezőgazdasági termelők az első osztályú szántóföldek után hektáronként évente 50 kg első osztályú búza árát, akataszteri jövedelemre átszámítva. A szántóföld minőségét alapul véve a többi kategóriába besorolt földre 47,3-20,2 kg búza árát fizetnék – sorolta a helyi közösség elnöke.
Extrém időjárási viszonyok közepette ezeken a terheken referendummal csökkenteni lehet – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogyan lehet meggyőzni a város lakosságát, hogy ne keverjék össze a helyi közösséget a helyi önkormányzattal, és ne kérjék rajta számon például a szemétkihordás körüli gondokat, Vadász Kávai Piroska nagyot sóhajtott.
– Azt kellene valahogy tudatosítani, hogy az önként vállalt befizetéseiket a helyi közösség csak itt, helyben használhatja fel, és kizárólag arra, amiről a polgár dönt ezen a szavazáson, a program alapján – jelentette ki.
Azt még a víznéző asszony sem tudja megjósolni, hogy sikerül-e Magyarkanizsán meggyőzni a lakosságot a közteherviselés fontosságáról, bevezetni az új helyi járulékot, folytatni a város közműveinek építését-szépítését. Nagy a pénztelenség, emiatt nagy az ellenállás is, de egyértelmű, hogy e nélkül a pénzforrás nélkül – ha nem is áll meg az élet – mindenképpen lassulna a fejlődés a csönd városában.
