Horvátország népünnepéllyel, a szerb államvezetés csalódott és keserű nyilatkozatokkal fogadta a hágai törvényszék fellebbviteli tanácsának pénteki döntését, hogy Ante Gotovina és Mladen Markač horvát tábornokokat felmentik az ellenük szóló összes vádpont alól. Emberiesség elleni és háborús bűncselekmények elkövetése, valamint a háborús szokásjog megsértése miatt tavaly áprilisban a hágai törvényszék első fokon Gotovinát 24 év szabadságvesztésre, Markačot pedig 18 év fegyházelzárásra ítélte. A fellebbviteli tanács szerint az elsőfokú ítéletben a bíróságnak nem sikerült minden kétséget kizárva megállapítania, hogy az 1995-ös Vihar fedőnevű hadműveletben a krajinai Knin, Gračac, Obrovac és Benkovac települések jogtalan tüzérségi támadás célpontjai lettek volna. A szerb kormány még pénteken este úgy határozott, hogy a jövőben technikai szintre korlátozza az együttműködést a hágai törvényszékkel. A szerb hatalmi és ellenzéki pártok egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy ítéletével a hágai törvényszék legalizálta a szerbek ellen elkövetett háborús bűncselekményeket. A téma kapcsán Ljiljana Smajlovićot, a Szerbiai Újságírók Egyesületének elnökét kérdeztük, aki elektronikus levél formájában juttatta el szerkesztőségünkbe válaszait.
Jogi, vagy politikai ítélet született Gotovina és Markač ügyében?
A felmentő ítélet egyúttal Horvátországot is felmentette az 1990-es évek háborújának a felelőssége alól? Hogyan befolyásolhatja az ítélet Szerbia és Horvátország perét a hágai Nemzetközi Bíróság előtt?
– A felmentő ítéletben megállapították, hogy Horvátország igazságos felszabadító háborút folytatott, mindennemű rossz szándék nélkül. Mi több: Hágában csak szerbeket ítéltek el háborús gaztettek elkövetése miatt, ami azt jelenti, hogy csak a szerbeknek voltak bűnös szándékai. A felmentő ítélet nem fogja befolyásolni Szerbia és Horvátország perét, mivel abban az eljárásban egyik fél sem bizonyíthatja saját igazát. Erre még esély sincsen.
Mindezek után állíthatja-e bárki is azt, hogy a hágai törvényszéken igazságos ítéletek születnek és nem csak azért alapították meg, hogy a szerbek felett ítélkezzenek?
– A törvényszéket azért alapították, hogy az Amerikai Egyesült Államok, amely a kilencvenes években még nem állt készen beavatkozni a volt Jugoszlávia területén zajló polgárháborúba, bebizonyítsa: mégis tesz valamit ebben az ügyben. Persze mindennek összhangban kellett lennie az USA politikájával, hogy a szerbek a hibásak a háború miatt.
Furcsának hat az is, hogy Gotonivát és Markačot parancsnoki felelősség címén nem vádolták.
– Ha parancsnoki felelősség miatt is vádat emeltek volna ellenük, akkor el is ítélték volna őket. Valóban érdemes feltenni a kérdést, hogy miért nem tették ezt. Az ügyészség esetükben a bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekmények minősítésre helyezte a hangsúlyt a vádiratban, a parancsnoki felelősséget nem is említették.
Hogyan fogják befolyásolni a történtek Szerbia és Horvátország kapcsolatát?
– Átmenetileg biztosan megromlik a két ország kapcsolata. Hogyan is lehetne jó ez a viszony, amikor ennyire eltérnek a nézetek a háborúval kapcsolatos felelősség tekintetében.
Számíthatunk-e a szélsőséges szervezetek és a nacionalizmus erősödésére Szerbiában?
– Az lenne a logikus, ha a szélsőséges jobboldali csoportosulások megerősödnének. Végeredményben a kilencvenes évek háborúiban a szerb nacionalizmust leigázták, míg a horvát nacionalizmus diadalmaskodott és most még erkölcsi elégtételt is kapott Hágából. Mindez mindenképpen a gyűlölet fokozódását fogja eredményezni Szerbiában.
Elhamarkodott volt-e a szerb kormány döntése, hogy technikai szintre korlátozza az együttműködést a hágai törvényszékkel és kedvezőtlenül befolyásolhatja-e ez az ország európai integrációját?
– Véleményem szerint egy szükségszerű önvédelmi intézkedésről van szó, amely mellett a szerb kormány egy bonyolult politikai pillanatban határozta el magát. Gyakorlati értelemben azonban nincsen kiemelkedő jelentősége. Hiszem, hogy Brüsszel is megértéssel fog viszonyulni Belgrád ezen meglehetősen langyos lépéséhez.
