Napkollektor félkészen
Az energiahordozók árának drasztikus emelkedése sok felhasználót foglalkoztat és késztet cselekvésre. Ez késztette Lázár László óbecsei tanárt is arra, hogy napkollektort készítsen házilag. Az elszánt pedagógus felvértezte magát információval, alumínium sörösdobozokkal és szerszámokkal, és rövidesen el is készült az első napkollektor.
Lázár László fizikát és informatikát tanít az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskolában, de eredetileg gépészmérnöknek tanult – rendszerben gondolkodni, ésszerűsíteni és szerelni számára így mindig is természetes és egyszerű feladat volt.
– A drága energia miatt kezdtem el érdeklődni az interneten a házilag készíthető napkollektorok iránt, amiket Svédországban és Kanadában kezdtek el gyártani ipari méretekben, és be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. A tanítványaim is segítettek, hozták a sörösdobozokat, amiket egy éven át gyűjtöttem, majd a nyáron hozzáláttam a kollektor elkészítéséhez – avat be László a kezdetekbe.
Egy 230x105 centiméteres házi készítésű napkollektor hozzávalói a következők: egy QSB lap, amiben a dobozokat kell elhelyezni, sztiropor (hungarocell) vagy kőgyapot a doboz belső szigetelésére, a tetejére egy plexiüveg, körbe alumínium szegőlécek, némi hőálló matt fekete festék és 155 darab sörösdoboz. Ha ez utóbbi alkotóelemek macerás és alapos tisztítását is beleértjük a munkaidőbe, nagyjából két hét alatt készülhet el a berendezés, amelynek összeszerelése László szerint igazán egyszerű.
Ez a kollektor fűti majd az előszobát
– Valójában egy falra szerelhető hőcserélőről van szó, amelyre télen és az átmeneti időszakokban a nap sugarai olyan szögben esnek, hogy épp megfelelnek a kollektor üzemeltetéséhez. A sörösdobozok fekete csöveket alkotnak és felveszik a hőenergiát. A fűteni kívánt helyiségből egy ventilátorral egy csövön kifújjuk a levegőt a kollektorba, ott az fölmelegszik a csövekben, majd egy másik csövön visszajut a fűtendő helyiségbe – tudom meg tőle a kollektor nem túl bonyolult működési elvét.
László azt állítja, egy ekkora készülék közel két kilowatt hőt tud leadni – nagyjából annyit, mint egy kvarckályha. Nyáron tett is egy kísérletet: amikor kint 35 fokos meleg volt, befújta a levegőt a kollektorba, ahonnan 92 fokos levegő jött vissza, de egyes interneten fellelhető adatok szerint állítólag 15 fokos levegő befújása esetén -3 vagy -4 Celsius-fokos kinti hőmérséklet mellett is több mint hatvan fokos levegő jön vissza a helyiségbe. Átmeneti időszakban tehát remek fűtésrásegítési megoldás egy ilyen napkollektor, amivel a számítások szerint akár hússzázalékos költségmegtakarítás is elérhető. A gazdaságosabb üzemmód érdekében a rendszert egy termosztáttal automata üzemmódra is be lehet állítani, ilyenkor a ventilátor csak akkor lép működésbe, ha süt a nap, és a kollektorban melegebb a levegő, mint a szobában.
László még nem szerelte fel a készüléket a házra, mert egyelőre kiállításokon igyekszik népszerűsíteni abban a reményben, hogy ha mások is rendelnek tőle napkollektort, akkor a spórolás mellett némi pénzt is hoz a konyhájára. Elmondása szerint azok a háztulajdonosok is érdeklődéssel vizsgálták a kollektort, akiknek melléképületeik, garázsaik, műhelyeik vannak, mert az egyébként fűtetlen helyiségek vízvezetékrendszere ennek köszönhetően nem fog befagyni. Egy ilyen, minimum tízéves élettartamú napkollektor egyébként elenyésző költséggel működik, egyedül a ventilátor fogyaszt legfeljebb 15 wattnyi energiát. A fiatalember szerint 15 000 dinárba kerül a készülék előállítása, ő 30 000 dinárért értékesítené az érdeklődőknek.
László kísérletező kedve persze ezzel nem ért véget: nemrégiben autóhoz készített hidrogenerátort.
– A kocsi motorterébe beépíthető készülék desztillált vízzel működik, és a vizet árammal bontja hidrogénre és oxigénre, majd a hidrogén a motorba jut. Ez a generátor bármilyen gépkocsiban működőképes. Egyet már készítettünk is a haverommal, de most épp kiállításon van – számol be a legújabb fejleményekről.
László elmondása szerint egyelőre ez a megoldás is csupán kiegészítésként tud működni a benzin-, dízel- vagy gázüzemanyag mellett, de 20–30 százalékot lehet vele spórolni a fogyasztáson. Az egész készülék akkora, mint egy cipősdoboz, így könnyen elfér a motorházban. A két heti munkával elkészíthető hidrogenerátor előállítási költsége 100 euró, érdeklődés esetén eladási ára ennek a duplája lenne. Mind a napkollektor, mind a hidrogenerátor nemcsak a felhasználók költségeit kíméli, hanem a környezet szennyezettségét is csökkenti.
