(Fotó: Tanjug)
A Szerbiai Képviselőház hétfőn befejezte a 2013-as köztársasági költségvetés javaslatának elvi vitáját. A képviselők várhatóan pénteken, vagy szombaton fognak szavazni a büdzséről. A parlamenti ülést Mlađan Dinkić pénzügyi és gazdasági miniszter, valamint Božidar Đelić, a Demokrata Párt képviselőjének vitája jellemezte a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) tartozásairól, valamint a szerbiai gyógyszeripar csődjéről.
Ki a felelős azért, hogy az RFZO csak késedelmekkel pénzeli az egészségügyi rendszert, miért kerülnek az alap igazgatói abba a helyzetbe, hogy lopjanak, valamint miért semmisülhetett meg a szerbiai gyógyszeripar – ezekre a kérdésekre igyekeztek egymást vádolva választ adni a felek, akik az előző parlamenti ciklusban a kormánykoalíciót alkotó pártok tagjaként és tisztségviselőjeként maguk is részt vettek az állam irányításában.
– Hogyan lehet, hogy a gyógyszertárak egytől-egyig gazdagok, az RFZO pedig szegény? Hogyan történhetett meg, hogy a szerbiai gyógyszeripar tönkrement és külföldről kell gyógyszert vásárolnunk? Szándékos visszaélések történtek, ezen kell változtatnunk. Slavica Đukić-Dejanović aktuális egészségügyi miniszternek két hónapra volt szüksége, hogy legalább részben megértse, mi is történt és történik az egészségügy területén – fejtegette Dinkić, majd az utalásra, hogy az előző ciklusban a G17 Plusz embere állt az egészségügyi minisztérium élén, közölte: Az RFZO nem az egészségügyi tárca.
A két intézmény egymástól való függetlensége egyébként valóban nem jó, ezen a tényen is változtatni kellene, tette hozzá Dinkić, mondva, hogy az RFZO igazgatója a DP embere, aki megengedte, hogy az alap dinár milliárdokban mérhető tartozásokat halmozzon fel.
Đelić a pénzügyminiszter fejtegetését az egészségügyre mért legnagyobb csapásként jellemezte, valamint hozzátette: „Ha nem ismernénk Önt, akkor még el is hinnénk, amit mond.”
Dragoljub Mićunović, a DP frakcióvezetője felszólította Nebojša Stefanović házelnököt, hogy vagy fogja vissza Dinkićet, vagy szakítsa meg a költségvetés javaslatának megvitatására összehívott ülést.
– Igen, mindenért a DP a felelős, a G17 Plusz soraiból delegált egészségügyi miniszter viszont semmiért sem vonható felelősségre, amit az előző ciklusban tett. Dinkić, aki az utóbbi húsz évben mindegyik kormánykoalíciónak a tagja volt, tárcavezetői és bankkormányzói tisztséget is betöltött, úgy tesz, mintha ő és pártjának tagjai semmiért nem lennének felelősek – érvelt Mićunović, majd utalva a pénteki történésekre, amikor Dinkić a Twitter közösségi portálon egy fényképpel utalt a parlamenti ülésen tartózkodó kevés képviselőre, kikérte magának, hogy egy miniszter ilyesmit tegyen.
A miniszter nem számolhatja, illetve ellenőrizheti tanítónőként, hogy a képviselők közül ki tartózkodik a helyén, és ki nem, magyarázta Mićunović, hangsúlyozva: szabadon eldöntheti, hogy hallgatni kívánja-e Dinkićet, vagy nem.
– Nem szándékozom hallgatni, az utóbbi húsz évben azonban mást sem tettem, csak őt hallgattam. Jogomban áll eldönteni, hogy kinek szentelek figyelmet, neki viszont minden körülmények között tisztességesen kell viselkednie – fejtette ki a DP frakcióvezetője.
Mindezt megelőzően Dinkić a demokrata Nada Kolundžijával bocsátkozott vitába annak kapcsán, hogy ki okolható az ország hatalmas adóssága miatt. Kolundžija szerint az utóbbi néhány hónapban Szerbiában legalább húsz százalékkal visszaesett az életszínvonal. A szerb állam az utóbbi hónapban másodpercenként 145 euró adósságot termelt és termel, hangsúlyozta Kolundžija.
Erre válaszolt Dinkić, mondván: a közadósságot a Mirko Cvetković miniszterelnök irányította kormány pénzügyminiszterének kell megköszönni. A Cvetković-kormány által felhalmozott adósság visszafizetésének kezdeti költségei 3 milliárd eurót tesznek ki, mondta Dinkić.
Erre Kolundžija Mićunovićhoz hasonlóan megállapította: „Szégyen, hogy egy ilyen minisztert kell hallgatniuk a parlamenti képviselőknek.”
***
Ahogyan azt már megírtuk, a költségvetés javaslatában a bevételeket 956,4 milliárd dinárban, a kiadásokat pedig 1 078,3 milliárd dinárban határozták meg. Ennek értelmében a háztartási hiány 121,9 milliárd dinárt tenne ki, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalékát.
A szerb kormány a költségvetés tervezésekor a GDP jövő évi növekedését 2 százalékban határozta meg, az inflációt pedig 5,5 százalékban.
A javaslat beterjesztésekor Dinkić azt állította, hogy az aktuálishoz képest a következő évi büdzsé javaslatában drasztikusan sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt és megállítani a közadósság növekedését. Az ellenzéki pártok viszont úgy gondolják, hogy a költségvetés ilyen formája ambiciózus, méltatlan és fenntarthatatlan.
A Vajdasági Magyar Szövetség csak abban az esetben szavazza meg a költségvetést, ha a parlament elfogadja a tartomány erre vonatkozó módosítási javaslatait. A 2013-as büdzsével kapcsolatban a tartomány egyrészt azt javasolta, hogy a Vajdaság területén megvalósított jövedéki adóbevételből 43 százalék maradjon meg a tartománynak, ugyanúgy, mint a személyi jövedelemadó és a nyereségi adó egy része. Másrészt pedig azt javasolták, hogy a tartomány területén élő pedagógusok béreit, valamint a tartományi önkormányzatok transzferösszegeit ne számítsák bele a tartománynak járó alkotmányos hét százalékba.
