A törvénytervezetek kapcsán megtartott sorrendben harmadik közvitán prof. dr. Slavica Đukić-Dejanović egészségügyi miniszter a betegek jogainak védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy annak alapját az egészségügyi dolgozóval megvalósított partnerség, együttműködés képezi.
– A lényeg az, hogy a pácienst nem csupán biztosított félként kezeli a jogszabály, aki azért megy el az adott egészségügyi intézménybe, hogy bizonyos szolgáltatásokban részesüljön. A páciens partner, akivel közösen kell dolgozni egészségének megőrzésén vagy a különféle kezeléseken, tudnia kell minden olyan információt, ami jogait, kezelésének esetleges következményeit illeti, döntéseket hozhat, s maga is részt vesz az ellátás folyamatában – közölte a miniszter.
Az a személy, aki a betegek jogainak megvalósításával, védelmével foglalkozik, nem az egészségügyi intézmény alkalmazásában áll majd, mert, mint mondta, ez feltételezi, hogy az illető hatékonyabban képviseli az orvosok, nővérek jogait, mint a páciensekét. E személyeket az önkormányzatok foglalkoztatják majd.
A „KLINIKÁK TOLÓABLAKAI”
Felszólalásában Đukić-Dejanović arról is beszélt, hogy miniszterként elsődleges célja a szerbiai egészségügyi rendszer helyzetének javítása. Mint mondta, számos problémával szembesült kinevezését követően, az intézmények hatásköreinek keveredésével találkozott a leggyakrabban.
– A Szerbiai Közegészségügyi Intézet nem készít átfogó elemzéseket, terveket egy ideje, pedig ez lenne a feladata. Az egészségbiztosítón belül hatalmas számú bizottságok dolgoznak, ezek tagjai mára szinte az egészségügyi rendszer uraivá váltak. Olyan egészségügyi politikára van szükségünk, amelyik a reális problémákon alapszik. Az egyik legnagyobb gond ma az, hogy a szegénység ellenére Szerbiában továbbra is drága betegellátáson alapuló egészségügy létezik. Az egészségházak a klinikák tolóablakaiként működnek – sok olyan vizsgálatot, amelyet el lehetne végezni az egészségházakban is, a különféle kórházakban végeznek el. Ez viszont drága mulatság – fejtette ki a tárcavezető.
Japán mammográfok |
Az ajándékba kapott mammográf-készülékek olyan kórházakba kerültek, ahol nem dolgoznak azok használatára kiképzett radiológusok – közölte újságíróknak nyilatkozva Đukić-Dejanović. Mint mondta, a problémáról hamarosan tárgyalni fog a japán adományozókkal és nagykövettel is, de gyors ütemben folyik a radiológusok képzése is. Sajnálatosnak nevezte, hogy ennyi idő eltelt, s a készülékek egy részét működésbe sem hozták. |
A betegek jogainak védelméről szóló jogszabály bemutatása során Radmila Ivanek, az egészségügyi miniszter tanácsadója aláhúzta, hogy az beépíti a jogrendszerbe a 2002-ben Rómában elfogadott Európai Betegjogi Chartát. Olyan új jogokat tartalmaz a jogszabály tervezete, melyek lehetővé teszik, hogy a beteg saját felelősségére, döntésére elhagyhatja a kórházat, amennyiben nincs életveszélyben, joga van a betegségek megelőzését szolgáló intézkedésekre, minőségi szolgáltatások igénybe vételére. A jogszabály tervezete előirányozza az Egészségügyi Tanács felállítását is.
EGYENLŐ JOGOK
– A mentális zavarokkal küzdők védelméről szóló törvénytervezet a megbélyegzés elkerülésére épít – fejtette ki Slavka Lakićevićegészségügyi segédminiszter. A mentális zavarokkal küzdők ugyanolyan polgári jogokat élveznek, mint mások – közölte, s hozzátette, korlátozni csak akkor lehet ezeket, ha saját életüket vagy mások életét veszélyeztetik. A pszichiátriai intézetekben akaratuk ellenére csupán akkor tarthatják őket, amennyiben ez a kezelés egyedüli lehetséges módja. Egy ilyen döntést a pszichiáter hoz majd meg, két napon belül egy konzíliumnak is jóvá kell azt hagynia, s egy héten belül bírósági végzés is kell a beteg benntartásához.
A várólistákkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Slavica Đukić-Dejanović elmondta, hogy máris sikerült sok esetben csökkenteni és ésszerűsíteni, a legfontosabb pedig az, hogy a diagnózis alapján dőljön el, ki mikor kerülhet sorra. Senki egészsége sem romolhat a várakozás miatt – fogalmazott.
